198770. lajstromszámú szabadalom • Rúdszerkezet, különösen rácsos tartó
9 HU 198770 B 10 értelemben forgatjuk, hogy a hüvelyek a rúdvégek közötti, a 4 rúd geometriai hossztengelyére merőleges felezósiktól (az 1. ábra szerinti 2 keret esetében ez a felezősik függőleges) a 9. ábrán bejelölt c_ nyilaknak megfelelően ellenkező irányokban elmozogjanak. Amikor a 12j, 12b hüvelyek belső végei elérik a 17 belső véglemezeket, a 13 menetes orsó forgatását tovább folytatjuk, aminek eredményeként a hüvelyek a belső véglemezeknek feszülnek, a rúdvégekre nyomóerőt fejtenek ki, aminek következtében az 1. ábrán látható hálózati 10 és 11 csomópontok távolodnak egymástól. A 9. ábrán azt a véghelyzetet tüntettük fel, amelyben a rúdvégek a £_ nyilaknak az irányában ab és aj távolsággal elmozdultak abból a kiindulási helyzetükből, amelyeket a c_ nyilak belső végpontjain átmenő, az említett felezösikkal párhuzamos síkok képviselnek. Amennyiben a 8-15. ábrák szerinti 1 kapcsolószerkezettel az 1. ábrán látható 2 keret 4 rúdjára húzóerőt kívánunk kifejteni, vagyis e rudat meg kívánjuk rövidíteni, a 13 menetes orsót a nyomást előidéző forgatásával ellentétes irányban kell forgatni, aminek hatására a 12j, 12b hüvelyek külső végei a 14 homloklemezek belső felületeinek feszülnek, azokat egymás felé (tehát a 9. ábrán bejelölt c_ nyilak irányával ellentétesen) elmozdítják, miáltal az 1. ábrán látható 4 rúd megrövidül, a hálózati 10, 11 csomópontok egymáshoz közelednek, így a 4 rúd a 2 keretre húzóerőket ad át. A 16-23. ábrákon részletesen tüntettük fel az 5. ábra szerinti 100 kapcsolószerkezetet. Ezt a tipust általában a rúdvégek tartományába iktatjuk be, és annak a rúdnak - az 5. ábra szerinti szerkezet esetében a 4 rúdnak - a hosszát, amelybe beépítjük, hosszabbítani és rövidíteni is tudja, vagyis egyaránt alkalmas nyomó- és húzóerő előidézésére. A 18-20. ábrákon a 100 kapcsolószerkezet kialakításának egy lehetséges módját szemléltettük. A 2 keret alsó és felső 3 övrúdjaihoz a hálózati 10 csomópontban csatlakozó 4 rúd (1. az 5. ábrát is) baloldali (elvágott) vége tartományéban a 10 csomópontnál kezdődő rúdvéget csomóponti 19 véglemezzel zárjuk le, és e véglemezt a 10 csomópont 20 cBomólemezére kötjük be hegesztett varratokkal. A 19 véglemezben két 23 lyuk (furat) van, amelyek a 4 rúd függőleges középtengelyétől kétoldalt azonos távolságokban helyezkednek el (19. ábra). A 4 rúd csatlakozó másik vége 21 lyukakkal (furatokkal) ellátott (18. és 20. ábra) 22 véglemezzel van lezárva. A 21 és 23 lyukak a 4 rúd z hosszanti geometriai középtengelyére szimmetrikusan vannak kiosztva, és páronként egyvonalba esnek - itt közös geometriai középtengelyük vízszintes -, úgyhogy • rajtuk 24 menetes orsók vezethetők keresztül. A 24 menetes orsókat előbb a csomóponti 19 véglemez 23 lyukain (furatain) vezetjük ót, az átvezetett végekre kívülről egy-egy 25 rögzítőanyát hajtunk fel és fészkünk a csomóponti 19 véglemez külső felületére, a 25 rögzítőanyókat a -véglemezhez,, a 24 menetes orsókat pedig a rögzítőanyákhoz hegesztjük, hogy a menetes orsók ne tudjanak elfordulni. (A fent leirt szerelési-hegesztési műveleteket a gyártóüzemben célszerű végrehajtani.) A 100 kapcsolószerkezet tartozékai még a 21. ábrán látható, 29 hasítékkal ellátott 28 béléslemezek, valamint mozgató- és rögzítőanyák, amelyek elrendezése attól függ, hogy a 4 rúdra nyomó- vagy húzóerőt kívánunk kifejteni. A 16. és 17. ábrákon a 100 kapcsolószerkezet segítségével a 4 rúdra nyomóerő kifejtésének a módját szemléltetjük. Eszerint a szerkezet összeszerelésekor a 4 rúd 22 véglemezének 21 lyukait rávezetjük a mereven rögzíLetL, a 19 véglemezből kinyúló 24 menetes orsókra, majd ez utóbbiakra egy-egy külső 26k mozgatóanyát hajtunk fel. Miután a 26k mozgatóanyék a 22 véglemez külső felületére simulnak, befelé forgatásukat tovább folytatjuk, vagyis a 26k anyákat - egyidejűleg - a hálózati 10 csomópont (16. ábra) felé hajtjuk. Ekkor az anya kívülről nekifeszül a 20 véglemeznek, s azt a 10 csomópont felé kényszeríti. így az 5. ábrán látható 10 és 11 csomópontok közötti távolság csökken, a 4 rúdban húzóerő keletkezik, az egész 2 keret deformációt szenved, és a szerkezet erőjátékát a hasznos terhelésnek megfelelően lehet szabályozni. A mozgást előidéző 26k mozgatóanyák helyzetének a rögzítése egy-egy 27 rögzitőanyával történik. A 19 és 22 véglemezek közét 28 béléslemezekkel töltjük ki. A 16. és 17. ábrán a végleges, a húzóerővel feszített 4 rudat eredményező állapot látható, az e nyilak belső végpontjain átmenő függőleges síkok azonban a 19, 22 véglemezek kiindulási - vagyis az e nyilaknak megfelelő irányú összehúzásukat megelőző - állapotnak felelnek meg. A 4 rúd megrövidülésének mérete ab + aj (16. ábra). Amennyiben a 4 rúdra nyomóerőt kívánunk kifejteni, a 100 kapcsolószerkezet a 22. és 23. ábrán látható módon lesz kialakítva. (Ezeken az ábrákon a korábban mér ismertetett, szerkezeti elemeket a mér alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük.) Ebben az esetben előbb felhajtunk egy-egy belső 26b mozgatóanyát a 24 menetes orsókra, majd a 4 rúd csatlakozó 22 véglemezének 21 lyukait rávezetjük a 24 menetes orsók kinyúló végére. Ezután a 26b mozgatóanyékat elforgatva azokat a 22 véglemez belső felületének szorítjuk, miáltal a 22 véglemezre - és ezzel a 4 rúdra - tengelyirányú nyomóerőt fejtünk ki. Az erőhatás következtében az 5. ábrán látható 10 és 11 csomópontok közötti távolság megnő, és a 2 keret egésze rugalmas deformációt szenved. Az elmozdulás bevitelét követően a 24 menetes orsók szabad végeire 27 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7