198770. lajstromszámú szabadalom • Rúdszerkezet, különösen rácsos tartó

9 HU 198770 B 10 értelemben forgatjuk, hogy a hüvelyek a rúdvégek közötti, a 4 rúd geometriai hossz­­tengelyére merőleges felezósiktól (az 1. ábra szerinti 2 keret esetében ez a felezősik füg­gőleges) a 9. ábrán bejelölt c_ nyilaknak megfelelően ellenkező irányokban elmozogja­nak. Amikor a 12j, 12b hüvelyek belső végei elérik a 17 belső véglemezeket, a 13 menetes orsó forgatását tovább folytatjuk, aminek eredményeként a hüvelyek a belső végleme­zeknek feszülnek, a rúdvégekre nyomóerőt fejtenek ki, aminek következtében az 1. áb­rán látható hálózati 10 és 11 csomópontok tá­volodnak egymástól. A 9. ábrán azt a vég­helyzetet tüntettük fel, amelyben a rúdvégek a £_ nyilaknak az irányában ab és aj távol­sággal elmozdultak abból a kiindulási helyze­tükből, amelyeket a c_ nyilak belső végpont­jain átmenő, az említett felezösikkal párhuza­mos síkok képviselnek. Amennyiben a 8-15. ábrák szerinti 1 kapcsolószerkezettel az 1. ábrán látható 2 keret 4 rúdjára húzóerőt kívánunk kifejteni, vagyis e rudat meg kívánjuk rövidíteni, a 13 menetes orsót a nyomást előidéző forgatásá­val ellentétes irányban kell forgatni, aminek hatására a 12j, 12b hüvelyek külső végei a 14 homloklemezek belső felületeinek feszül­nek, azokat egymás felé (tehát a 9. ábrán bejelölt c_ nyilak irányával ellentétesen) el­mozdítják, miáltal az 1. ábrán látható 4 rúd megrövidül, a hálózati 10, 11 csomópontok egymáshoz közelednek, így a 4 rúd a 2 ke­retre húzóerőket ad át. A 16-23. ábrákon részletesen tüntettük fel az 5. ábra szerinti 100 kapcsolószerkeze­tet. Ezt a tipust általában a rúdvégek tarto­mányába iktatjuk be, és annak a rúdnak - az 5. ábra szerinti szerkezet esetében a 4 rúdnak - a hosszát, amelybe beépítjük, hosszabbítani és rövidíteni is tudja, vagyis egyaránt alkalmas nyomó- és húzóerő előidé­zésére. A 18-20. ábrákon a 100 kapcsolószerke­zet kialakításának egy lehetséges módját szemléltettük. A 2 keret alsó és felső 3 öv­­rúdjaihoz a hálózati 10 csomópontban csatla­kozó 4 rúd (1. az 5. ábrát is) baloldali (elvá­gott) vége tartományéban a 10 csomópontnál kezdődő rúdvéget csomóponti 19 véglemezzel zárjuk le, és e véglemezt a 10 csomópont 20 cBomólemezére kötjük be hegesztett varra­tokkal. A 19 véglemezben két 23 lyuk (furat) van, amelyek a 4 rúd függőleges középten­gelyétől kétoldalt azonos távolságokban he­lyezkednek el (19. ábra). A 4 rúd csatlakozó másik vége 21 lyukakkal (furatokkal) ellátott (18. és 20. ábra) 22 véglemezzel van lezárva. A 21 és 23 lyukak a 4 rúd z hosszanti geo­metriai középtengelyére szimmetrikusan van­nak kiosztva, és páronként egyvonalba esnek - itt közös geometriai középtengelyük víz­szintes -, úgyhogy • rajtuk 24 menetes orsók vezethetők keresztül. A 24 menetes orsókat előbb a csomóponti 19 véglemez 23 lyukain (furatain) vezetjük ót, az átvezetett végekre kívülről egy-egy 25 rögzítőanyát hajtunk fel és fészkünk a csomóponti 19 véglemez külső felületére, a 25 rögzítőanyókat a -véglemez­hez,, a 24 menetes orsókat pedig a rögzítő­­anyákhoz hegesztjük, hogy a menetes orsók ne tudjanak elfordulni. (A fent leirt szerelé­si-hegesztési műveleteket a gyártóüzemben célszerű végrehajtani.) A 100 kapcsolószerkezet tartozékai még a 21. ábrán látható, 29 hasítékkal ellátott 28 béléslemezek, valamint mozgató- és rögzítő­­anyák, amelyek elrendezése attól függ, hogy a 4 rúdra nyomó- vagy húzóerőt kívánunk kifejteni. A 16. és 17. ábrákon a 100 kapcsoló­szerkezet segítségével a 4 rúdra nyomóerő kifejtésének a módját szemléltetjük. Eszerint a szerkezet összeszerelésekor a 4 rúd 22 véglemezének 21 lyukait rávezetjük a mere­ven rögzíLetL, a 19 véglemezből kinyúló 24 menetes orsókra, majd ez utóbbiakra egy­­-egy külső 26k mozgatóanyát hajtunk fel. Miután a 26k mozgatóanyék a 22 véglemez külső felületére simulnak, befelé forgatásukat tovább folytatjuk, vagyis a 26k anyákat - egyidejűleg - a hálózati 10 csomópont (16. ábra) felé hajtjuk. Ekkor az anya kívülről nekifeszül a 20 véglemeznek, s azt a 10 cso­mópont felé kényszeríti. így az 5. ábrán lát­ható 10 és 11 csomópontok közötti távolság csökken, a 4 rúdban húzóerő keletkezik, az egész 2 keret deformációt szenved, és a szerkezet erőjátékát a hasznos terhelésnek megfelelően lehet szabályozni. A mozgást elő­idéző 26k mozgatóanyák helyzetének a rögzí­tése egy-egy 27 rögzitőanyával történik. A 19 és 22 véglemezek közét 28 béléslemezekkel töltjük ki. A 16. és 17. ábrán a végleges, a húzóerővel feszített 4 rudat eredményező ál­lapot látható, az e nyilak belső végpontjain átmenő függőleges síkok azonban a 19, 22 véglemezek kiindulási - vagyis az e nyilak­nak megfelelő irányú összehúzásukat megelő­ző - állapotnak felelnek meg. A 4 rúd megrö­vidülésének mérete ab + aj (16. ábra). Amennyiben a 4 rúdra nyomóerőt kívá­nunk kifejteni, a 100 kapcsolószerkezet a 22. és 23. ábrán látható módon lesz kialakítva. (Ezeken az ábrákon a korábban mér ismerte­tett, szerkezeti elemeket a mér alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük.) Ebben az esetben előbb felhajtunk egy-egy belső 26b mozgatóanyát a 24 menetes orsókra, majd a 4 rúd csatlakozó 22 véglemezének 21 lyukait rávezetjük a 24 menetes orsók kinyúló végé­re. Ezután a 26b mozgatóanyékat elforgatva azokat a 22 véglemez belső felületének szo­rítjuk, miáltal a 22 véglemezre - és ezzel a 4 rúdra - tengelyirányú nyomóerőt fejtünk ki. Az erőhatás következtében az 5. ábrán látha­tó 10 és 11 csomópontok közötti távolság megnő, és a 2 keret egésze rugalmas defor­mációt szenved. Az elmozdulás bevitelét kö­vetően a 24 menetes orsók szabad végeire 27 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Thumbnails
Contents