198770. lajstromszámú szabadalom • Rúdszerkezet, különösen rácsos tartó
11 HU 198770 B 12 rögzitőanyákat hajtunk fel, belül pedig - a 26 mozgatóanyák helyzetének a rögzítésére - a 19 véglemez és a 26 rögzitőanyék közé 29 hasítékkal ellátott 28 béléslemezeket (21. ábra) helyezünk el. A béléslemezek helyzetének rögzítése céljából a belső 26b mozgatóanyát kiSBé visszafelé forgatjuk, amivel - a 4 rúdra ható nyomóerőt kissé csökkentve - e nyomóerő a 28 béléslemezek által alkotott lemeznyalábnak adódik át. A 26b mozgatóanya visszaforgatásával bekövetkező elmozgásét célszerű 1 mm-es értéken belül tartani. A 22. ábrán az _£ nyilak belső végei érzékeltetik a kiindulási, tehát a feszítés előtti helyzetet; az elmozdulásokat ebben az esetben is ab és aj jelekkel érzékeltettük, és a 22, 23. ábrákon a feszített véghelyzet látható. Megjegyezzük, hogy nem feltétlenül van szükség két vagy több 24 menetes orsó alkalmazására. Egy ilyen orsó is elegendő lehet, amelyet természetesen a 4 rúd geometriai középtengelyében célszerű elhelyezni. A 24-31. ábrákon a fentiekben részletezett 1 és 100 kapcsolószerkezetek néhány alkalmazási lehetőségét érzékeltettük. (Ezeken az ábrákon is a mér ismertetett szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük.) A 24. és 26. ábrák szerint az 1 kapcsolószerkezettel a 4 rúdban közép- és véghelyzetbe beépítve húzóerőt viszünk be a 4 rúdba (1. az _£ nyilakat), mig a 25. és 27. ábrákon feltüntetett esetekben nyomóerőt (_c nyilak). A 24-27. ábrákon látható metszeteket a 4 rúd hosszirányú szimmetriasíkjában vettük fel, a jobboldalon pedig a szerkezetek nézete látható. -Amennyiben az 1 kapcsolószerkezetet húzóerő bevitelére használjuk, statikai szempontból akár a rúd közepén, akár a rúd végén elhelyezkedhet, gyártási okokból azonban az kedvező, ha a húzást előidéző 1 kapcsolószerkezet a rúd közepén van beépítve. Amennyiben az 1 kapcsolószerkezetet nyomóerő kifejtésére használjuk, célszerű a rúdvégen való beépítése, mert a kapcsolat helyén az oldalirányú megtámasztásra szükség van. Amint a 28-31. ábrán látható, a 100 kapcsolószerkezet is beépíthető akár a 4 rúd közepén, akár a rúd vége tartományában, és- amint korábban már bemutattuk - akár húzó-, akár nyomóerő kifejtésére alkalmas. A 28. és 30. ábrák szerinti módon húzóerőt, a 29. és 31. ábra szerint pedig nyomóerőt viszünk be a 4 rúdba. A szerkezeteket mindenütt oldalnézetben ábrázoltuk. Ebben az esetben is célszerű, ha a nyomást a 4 rúd vége tartományában fejtjük ki a rúdra (31. ábra). Megjegyezzük, hogy egy-egy rúdba több kapcsolószerkezet is beépíthető, ha erre nagy erők kifejtése miatt szükség van, sőt, egy-egy rúdon belül akár kétféle '- 1 és 100- kapcsolószerkezet is alkalmazható. A mesterségesen bevitt erő alkalmazásának célszerű részletes erőtani számításon alapulnia. Az 1. ábrán látható 2 keret esetében például a következőképpen járhatunk el: meghatározzuk, hogy a terv szerinti méretek mellett a keret felállítása után, de a mesterséges mozgás bevitele előtt a 10 és 11 csomópontok milyen távolságban lesznek egymástól. Hasonló módon megállapítható, hogy a 10 és 11 csomópontra gyakorolt erőhatáshoz a 10 és 11 csomópontok milyen nagyságú relatív elmozdulása tartozik továbbá, hogy az elmozdulások milyen belső erőket idéznek jelő. Egyszerű módon kiszámítható, hogy a 10 és 11 csomópontokra gyakorolt erő ellentettje a 4 rúd milyen hosszváltozását idézi elő. (Megjegyezzük, hogy ez általában elhanyagolható nagyságú a rúdba bevitt mozgáshoz képest.) A 10 és 11 csomópontok relatív elmozdulásából, valamint az azokhoz tartozó igénybevételekből a hasznos terhekből származó igénybevételek ismeretében meghatározható az 1 kapcBolószerkezet által előidézendő mozgások szükséges nagysága. Pontos számítás esetén figyelembe kell venni a 28 béléslemezek (16, 17. és 20. ábrák) rögzítéséhez szükséges mozgási veszteséget, valamint a 4 rudak saját alakváltozásából származó mozgási veszteséget is. A találmány előnye, hogy egyszerű szerkezeti megoldásokkal teszi lehetővé a rúdszerkezetekbe mesterséges húzó- és nyomóerők bevitelét, miáltal a hasznoB terhek által előidézett igénybevételek csökkenthetők, így jelentős anyagmegtakaritás érhető el. A találmány alkalmazása különösen célszerű nagyobb fesztávok áthidalására alkalmas rudakból összeállított rácsos tetőszerkezetek esetében, például 9-36 m fesztávolságú mezőgazdasági vagy ipari épületek vázszerkezet -keretállásainak készítéséhez, de rudakból álló egyéb tartószerkezet kialakításéhoz is eredményesen használható. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül sokféle módon megvalósítható. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Rúdszerkezet, különösen rácsos tartószerkezet, például statikailag határozatlan rácsos keret, amelynek legalább egy rúdjába a rúd hosszának mind a megnövelésére, mind a csökkentésére, és ezáltal a rúdba akár nyomás, akár húzás bevitelére, valamint a rúd megváltozott hosszának a rögzítésére alkalmas, és ezáltal a hasznos terhelésből származó igénybevételek csökkentését előidéző rúderók keltésére szolgáló szerkezet van beiktatva, azzal jellemezve, hogy ez a szerkezet olyan kapcsolószerkezetként (1) van kialakítva, amelynek a csatlakozó rúdvégekben elhelyezett menetes hüvelyei (12j, 12b) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
