198766. lajstromszámú szabadalom • Eljárás utófeszített egyszintes nyitott keretszerkezet és/vagy egymást keresztező és egymáshoz könyöktaggal csatlakoztatott gerendákból álló tartószerkezet előállítására

5 HU 198766 B 6- szités Hatására bekövet­kezett deformációkul. Az 1. ábrán látható, egészében 1 hivat­kozási számmal jelölt acélszerkezetű keretnek •1 oszlopai és Ferde 2 tetógerendái vannak, amelyeken hosszirányú profiles 3 szelemenek fekszenek fel. Az 1 kereteket a találmány ér­telmében a R, C csomópontokban végrehajtott műveletekkel utófeszitjük. Az utófeszítés módját a 4., 5. ábrákkal, valamint a 6., 7. és 10., 11. ábrákkal érzékeltettük. Amint a' 4. ábrán látható, a 4 oszlop szerelését úgy hajtjuk végre, hogy a 4 oszlopot a vízszin­tes felszínű 13 alaptesten a szerelés első fá­zisában úgy helyezzük el, hogy y hosszten­gelye a függőlegessel íí szöget zár be, azaz az oszlop 14 talplemeze a 13 alaptest felső vízszintes felületével ugyancsak oC szöget zár be (oOO). A hajlított acélrudak által alkotott, U-alakú 15 bekötőelemek a 13 alaptestbe be vannak betonozva, menetes végeik, a 18 csa­varszárak azonban az alaptestből felfelé füg­gőlegesen kinyúlnak. A 4. ábra szerinti sze­relési fázisban úgy helyeztük el a 4 oszlopot a 13 alaptesten, hogy a 14 talpleméz e célra szolgáló lyukaival a felfelé kinyúló 18 csa­varszárakra van felfűzve. (Egy-egy oldalon legalább kéL-két csavarkapcsolatot alakítunk ki.) A következő lépésben a baloldali, vagyis a 4 oszlop 4’ öve felőli oldalon kagylós-len­csés 17 alátétpárokat helyezünk el (ezek részletesebb ismertetésére a későbbiekben még visszatérünk), majd felhajtjuk és meg­húzzuk a baloldali 16 csavaranyákat. A kö­vetkező lépésben elhelyezzük a jobboldali 18 csavarszárakon is a kagylós-lencsés 17 alá­tét-párt, majd felhajtjuk és meghúzzuk a jobboldali 6 csavaranyákat. Ez utóbbi műve­lettel a 4 oszlop 14 Lalplemezét a 13 alaptest vízszintes felületén való felfekvésre kény­szerítjük (az oszloptalpat ráhúzzuk az alap­testre), közben az oC szög (4. ábra) értéke fokozatosan nullára csökken; ezzel egyidejű­leg a 4 oszlopban hajlítási igénybevétel lép fel, tartós deformáció, és ezzel tartós feszí­tett állapot következik be, mivel a 4 oszlop acélanyaga egyrészt rugalmasan deformálha­tó, másrészt e rugalmasan deformált - feszí­tett - állapotát idővel sem veszíti el, az acél­anyag ilyen szempontból kedvező tulajdonsá­gainak köszönhetően. Megjegyezzük, hogy a kagylós-lencsés 17 alátét-pár egymáson íves csúsztató-felületeken fekszik fel, igy a 18 csavaranyák meghúzásakor bekövetkező moz­gások könnyen, és bármely szerkezeti elem roncsolódását vagy sérülését kiküszöbölő mó­don mehetnek végbe. A 4., 5. ábrák szerinti feszitési művelet során a baloldali csavar­kapcsolatok 30 kötő-csavarkapcsolatokként, a jobboldali csavarkapcsolatok pedig aktív 31 feszitő-csavarkapcsolatokként funkcionálnak. A 6. és 7. ábrákkal szemléltetett utófe­­szitési műveletet a .4. és 5. ábrákkal kapcso­latban részletezett elveknek megfelelően hajtjuk végre. Itt a 4 oszlop 4a fejlemezének vízszintes síkjával zár be a' szöget (actó) a 2 telőgerenda 2a kapcsolólemeze, e lemezek összecsavarozását megelőzően. A csavarkap­­csolatokhoz ebben az esetben 18a fejes csa­varokat használunk. Mind a 2a kapcsolólemez felső, mind a 4a fejlemez alsó oldalán kagy­lós-lencsés 17 aláféfpárokat építünk be, a felső alátét-párokra a 18a fejes csavarok fe­jei, az alsó alátét-párokra pedig a 16 csa­varanyák illeszkednek. A csavarok meghúzá­sával - előbb a jobboldali (belső) 30 kötó­­-csavarkapcsolatokat, majd a baloldali (külső) aktív 31 feszitö-csavarkapcsolatokat alakítjuk ki; a 2a, 4a lemezeket, egymáson való felfek­vésre kényszerítjük (a 2 gerenda 2a kapcso­­lólemezét ráhúzzuk a 4 oszlop 4a fejlemezé­­re), miáltól a 2 gerendában maradó hajlitási igénybevételt - rugalmas deformációt - kel­tünk, azaz a 2 gerendát a szereléssel utófe­­szítjük. A 7. ábra szerinti utófeszített állapot ntellel.L az vC szög értéke (6. ábra) nulla. A 8. és 9. ábrákon ugyanúgy keretosz­lop és keretgerenda találmány Bzerinti csat­lakoztatására mutatunk példát, mint a 6. és 7. ábra szerinti esetben, ezért az azonos szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivat­kozási számokkal jelöltük, és a csavarkap­­osolatok részletes ábrázolásától eltekintet­tünk. Az eltérés abban van, hogy míg a 6. és 7. ábra szerinti példa esetében az egy­másra zárandó felületek áltól bezárt oC szög kifelé, a 8. és 9. ábra szerinti példánál befe­lé nyílik. Az előbbi esetben az oC szögnek a 31 feszítőcsavarkapcsolat meghúzása révén nullára csökkentése eredményeként a 4 osz­lopok fölé nyomaLék-áthelyezódés következik be, addig a befelé nyíló oC szög nullára csök­kentése (8. és 9. ábra) a keretben fellépő nyomatéki szélsőértékek kiegyenlitódését eredményezi. A 13. és 14. ábrák jól szemlél­tetik a 6. és 7. ábra szerinti csomópontokkal (kifelé nyitó of szögek) készült keret feszítés előtti deformálal.lan és feszítés utáni defor­mált (Di szaggatott vonalak) állapotát. A 15. és 6. ábrák pedig a 8. és 9. ábra szerinti csomópontokkal (befelé nyíló cC szögek) ké­szült keret feszitetlen és feszitett-deformélt állapotát (Di szaggatott vonalak) érzékelte­tik. A fentiekben a hajlítást, alakváltozást - tehát az utófeszítést - a kapcsolatoknál tar­tó-véglapok elfordulás jellegű elmozgatásával idézzük elő, azaz a feszítést megelőző hely­zetben mindig két szomszédos, sík felületű szerkezLi elem oC szöget zárt be egymással, amelynek érléke a feszító-csavarkapcsolatok kialakítását követően nullára csökkent. A ta­lálmány szerinti eljárás 1., 2. és 10-12. áb­rákkal szemléltetett, foganatosítási módja ese­tén a csatlakozó szerkezeti elemek egymáshoz viszonyított eltolódás jellegű elmozgatásával viszünk be hajlítást (rugalmas deformációt) a tartóba, és idézzük elő ezáltal annak utófe­szítését. A 2. ábrán látható 7 csomólemez az 1. ábra szerinti 2 letögerendéhoz van erösit-5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents