198766. lajstromszámú szabadalom • Eljárás utófeszített egyszintes nyitott keretszerkezet és/vagy egymást keresztező és egymáshoz könyöktaggal csatlakoztatott gerendákból álló tartószerkezet előállítására
7 HU 198766 B 8 ve, és ,e csomólemezből- indulnak ki a 8 könyöktagok, amelyek a profilos 3 szelemenekhez vannak csatlakoztatva. A 7 csomólemezeknél 30 kötő-csavarkapcsolatok, a 8 könyöktagok és 3 szelemenek csatlakozási helyén pedig 31 feszítö-csavarkapcsolatok vannak kialakítva; a 1_ profilú 3 szelemen gerinclemezét egyébként 10, alsó övét 9, felső övét pedig 11 hivatkozási száminál, míg az U-profilú 8 könyöktagok gerinclemezét 29, szárait pedig 27, 28 hivatkozási számokkal jelöltük, (lásd a 12. ábrát is.) A 8 könyöktagok 29 gerinclemezükkel csatlakoznak a 3 szelemen 10 gerinclemezéhez úgy, hogy a lemezrészek egymáshoz simulnak, tehát egymással párhuzamosak, egymáson fekszenek fel. A csatlakozási helyen mind a 10, mind a 29 gerinclemezben süllyesztett 10a, illetve 29a lyuk van kiképezve, ami azt jelenti, hogy a lyukak egy-egy, a lemezben kialakított kúpos vagy szférikus belső felületű 10b, 29b bemélyedés fenekén vannak, és átmérőik oly mértékben meghaladják a csavar-szár átmérőjét, hogy az a 10a, 29a lyukakban játékkal illeszkedik, tehát képes a 10. ábra szerinti ferde helyzet felvételére, amikor is Z hossztengelye a 10, '29 gerinclemezben mind azok síkját, mind hosszirányát tekintve merőleges k síkkal B szöget zár be. Emellett a 10a, 29a lyukakon átmenő, a 10, illetve 29 gerinclemezek síkjára merőleges ai, xi geometriai középtengelyek - a feszítési műveletet megelőzően - egymástól e oldaltávolságra vannak. A 10. és 11. ábra szerinti kapcsolat esetében a 29 gerinclemez kúpos 29b bemélyedésébe egy - ugyancsak kúpos vagy szférikus külső oldalfelülettel rendelkező - 21 lencsés alátét illeszkedik, míg a 10 gerinclemez ilyen 10b bemélyedésébe a 29b bemélyedés fekszik bele. A 18a fejes csavar aluli-ól egy 22 lapos alátét közbeiktatásával fekszik fel a 10 gerinclemez alsó felére, végül a 16 csavaranya van a 18a fejes csavar menetes szárára felhajtva, de a 10. ábra szerinti helyzetben nincs még meghúzva. Ha most a 16 anyát ráhúzzuk a 18a fejes csavar menetes szárára, a csavarfej a 10. ábrán bejelölt a nyíl irányéba fog mozogni, és közben a 8 könyöktagot is az a nyíl irányába mozgatja el; a 8 könyöktagoknak ezt a mozgásirányát a 3. ábrán is az a nyilakkal érzékeltettük. A 8 könyöktagnak ez a mozgása nyomást gyakorol a 3 szelemenre, és annak rugalmas deformációját és hajlítási igénybevételét okozza. Ez utóbbi mértéke annak megfelelően növekszik, ahogy a 18a fejes csávái- szára a 10, 29 gerinclemezek síkjára merőleges véghelyzetéhez közeledik, és a 10, 29 lemezek közötti v távolság csökken. A 10. és 11. ábrákon jól érzékelhető, hogy a 21 lencsés alátét és a 10b, 29 bemélyedések kúpos felületei e mozgás közben úgy tudnak elcsúszni egymáson,.hogy egyrészt a csomóponti elemek mozgását nem akadályozzák, másrészt egyik elem sem roncsolódhat el, 6 vagy sérülhet meg. A 16 csavaranya teljes meghúzáséval kialakul a 11. ábra szerinti csomópont (egy 31 feszítö-csavarkapcsolat), amelynél - a 10. ábra szerinti helyzetet tekintve - a B - 0, e = 0 és v = 0. Megjegyezzük, hogy a 10. és 11. ábrákon érzékeltetett eljárással eltolódás-nyírási jellegű elmozdulás előidézésével, nyomással vittük be a hajlítást és rugalmas deformációt a 3 szelemenbe a 8 könyöktagok segítségével, és ezzel utófeszitettük a szelement. A 8 könyöktaggal kifejtett í-úderő azonban nemcsak a 3 szelemenre nyomást kifejtő értelmű lehet (a nyíl a 3. és 10. ábrán), hanem a könyök tagokkal húzás is kifejthető a szelemenre, ami ugyancsak hajlítási. és rugalmas deformációt - tehát utófesziteLt állapotot - okoz. A 12. ábrán .robbantott' perspektivikus nézetben láthatók egy, a 11. ábra szerintihez hasonló 31 feszitő-csavarkapcsolat szerkezeti elemei. Eltérés ubban van, hogy a 10. és 11. ábrán látható 22 lapos alátét helyett egy 23 kagylós aláLétel alkalmaztunk, amelynek nem külső oldalfelülete kúpos-, vagy gömbfelület, mint a lencsés alátétnek, hanem a belső felülete, amely igy a 10b bemélyedés külső, kúpos- vagy gömbfelületű oldalára illeszkedik kúpos vagy gömbszelet alakú belső felületével, és még könnyebbé teszi a csomóponti elemek elmozdulásét egymáson a 16 csavaranya réhúzásakor (lásd a 10. ábrát is). A találmány előnye, hogy - célszerűen a tartószerkezeti csomópontokban - pusztán csavarkapesolatok kialakításával maradó rugalmas deformációt és hajlítást tudunk belevinni a tartószerkezetekbe, mindössze a csatlakozó felületeket kell a kapcsolatnál szögben kiképezni, illetve a tartótago(ka)t az egyik hosszanti oldalon rövidebbre hagyni, a tartótagok elhelyezésekor az alakváltozások fajtáira jellemző hézagokat képezni, amelyek összezárásaval - a csavarok meghúzáséval - létrejön az igénybevételi átrendeződés. A csomópontban ugyanis elfordulások jönnek létre a csavaranya meghúzásakor, és a tartó utófeszítése bekövetkezik. A csavarszérak (csavarorsók) elgörbülésének a veszélyét küszöböli ki az egymáson elcsúszni képes kagylós-lencsés alátétek alkalmazása, illetve a súrlódási felületek gömb alakúra (szférikusra) vagy kúposra történő kiképzése. Ä találmány alkalmazásával jelentős anyagmegtakarítás érhető el anélkül, hogy költséges járulékos eszközökre, például feszítőkészülékre, többlel.-feszitóelemekre stb. lenne szükség. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben konkrétan ismertetett példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön helül sokféle módon megvalósítható. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy bár a találmányt acélszerkezetekkel kapcsolatban ismertettük, más anyagú tartók utófeszítéséhez is alkalmazható, amennyiben az adott anyag a (például provizórikus) létesítmény 5 10 15 20 25 30 35-10 45 S0 55 60 65
