198751. lajstromszámú szabadalom • Kisnyomású higanygőz-kisülő lámpa

7 HU 198751 B 8 Ennek a lámpának az a nagy előnye, hogy mind a piros Mn24 emissziót, mind a zöld Tb3' emissziót egyetlen lumineszcens anyag szolgáltatja. Ily módon a lámpák gyártass természetesen egyszerűsödik, mivel kisebb számú lumineszcens anyagot kell használni. Ezekben a lámpákban a szükséges piros Mn2' komponens és zöld Tb34 komponens egymáshoz képesti viszonya úgy állítható be. hogy változtatjuk az Mn és Tb koncentráció­kat a metaborátban. Amint később még látni fogjuk, ezeknek a komponenseknek az ará­nya függ a lámpa megkívánt szinpontjától is, valamint az alkalmazott a és b lumineszcens anyagoktól. Lehetőség van arra, hogy gyárt­sunk olyan lumineszcens metaborátot, amely­ben az Mn24 emisszió és Tb34 emisszió kö­zötti arány közel van az átlagos megkívánt értékhez, valamint, hogy egy adott lámpában korrekciót hajtsunk végre (a megkívánt színponttól függően), és akár kis mennyiségű piros vagy mélyvörös lumineszcens metabo­­ráttal, akár kis mennyiségű zöld vagy mély­­zöld lumineszkáló Tb-vel aktivált anyaggal. Természetesen az is lehetséges, hogy a meg­kívánt színhőmérsékletű lámpák megvalósítá­sára, ezen két anyag megfelelő keverésével optimális fényporösszetéLelt alkalmazzunk. A találmány szerinti lámpában, amelyben a lumineszcens réteg a, b, c és lehetséges esetekben d anyagokból áll, ezeknek az anyagoknak egyikét nemcsak a kivént szín - pont határozza meg, hanem a többi luminesz­cens anyag minősége is. Ily módon azt talál ­tuk, hogy egy meghatározott színhőmérsékle ­tű lámpához Eu24 aktivált meghatározott kék lumineszkáló anyagot (b) használva a halo - foszfátoknak (a) csak egy adott csoportja használható miközben az összes többi halo­­foszfát alkalmazását kizárja, mivel azok az R (a, 8) és az R (a, 94) nagyon alacsony érté­keihez (<85) vezetne. A halofoszfátok cso­portjából egy megfelelő használhatót kivá­lasztva azt találtuk, hogy a kivént színhő­mérsékletű lámpát - eltekintve a színvissza­adással szemben támasztott követelményektől - csak akkor érhetjük el, ha a c és d lumi­neszcens anyagok keverékeinek meghatáro­zott sorozatát alkalmazzuk. Az alkalmazható c és d anyagok keverékeinek sorozatát korlá­tozza továbbá az a követelmény, hogy a lám­pának az R (a, 8) és az R (a, 94) értéke leg­alább 85 kell, hogy legyen. A továbbbi magyarázathoz hivatkozunk a mellékelt 1. ábrára. Az ábra a szinháromszögnek az x, y szín-koordináta sik részét mutatja. A víz­szintes tengelyre a színpontnak az x koordi­nátái, míg a függőleges tengelyre az y koor­dinátái vannak felvive. Magának a szinhá­­romszögnek az oldalaiból, amelyen a mono­kromatikus sugárzás színpontjai helyezked­nek el, csak az M-mel jelölt rész látható az 1. ábrán. Az ábra a P Planck görbének a mintegy 2500 K színhőmérséklettől a mintegy 8000 K színhőmérsékletig terjedő részét mu­tatja. Azok a szaggatott vonalak, amelyek +20 MPCD és -20 MPCD-vel vannak jelölve, a su­gárzásnak azokat a szinpontjait tartalmazzák, amely a P Planck görbe felett és alatt 20 MPCD távolságra vannak. Az állandó színhő­mérséklethez tartozó szinpontok a P planck görbét keresztező egyeneseken vannak. Több ilyen vonalat behúztunk, és a hozzá tartozó színhőmérséklettel jelöltük: 2500 K, 3000 K... 8000 K. Az 1. ábrán ezen túlmenően számok­kal és betűkkel jelöltük több lámpának és lumineszcens anyagnak a szinpontját. Ebben a leírásban és a hozzáfűzött szabadalmi igénypontokban a lumineszcens anyag szín­pontja azt a színpontot jelenti, amelyet egy mintegy 120 cm hosszúságú és mintegy 24 mm belső átmérőjű kisnyomású higanygőz kisülő lámpa állít elő, amely 36 W teljesít­ménnyel működik, és amely lámpa csak az említett lumineszcens anyagból levő luminesz­cens réteggel van bevonva, a rétegvastagság olyan értékűre van megválasztva, hogy az a relativ fényfluxus szempontjából optimális le­gyen. Ennek megfelelően a lumineszcens anyagoknak a színpontjánál mindig figyelem­be kell venni a kisnyomású higanygőz kisülő lámpa által kibocsátott látható sugárzást is. Megjegyezzük, hogy a lumineszcens anyag fény hasznosítása kismértékben befolyásolja a színpont helyét. Ha a lumineszcens anyagokat olyan kisnyomású higanygőz kisülő lámpában alkalmazzuk, amely eltér az említett 36 W-os típustól, általában az eltérő lámpa szinpontja a későbbiekben bemutatandó példákhoz ké­pest csak kismértékben tolódik el. Az 1. ábrán a c-vel jelölt színpont egy Ce-vel és Mn-nel aktivált pirosán luminesz­káló metaborát szinpontja, amelynek színko­ordinátái (x; y) = (0,546; 0,301). Az ábrán d-vel jelöltük egy Tb-vel aktivált zölden lu­mineszkáló anyag színpontját. A 17, 18 és 20 hivatkozási számokkal jelzett pontok két vegyértékű európiummal aktivált olyan há­romféle lumineszcens anyag színpontja, ame­lyeknek az emissziós maximuma 470 és 500 nm között van. Az 1. ábrán látható diag­ram továbbá azokat a színpontokat tünteti fel, amelyek a hagyományos kalcium-halofosz­­fátok által kibocsátott fehér fény színpontjai, de amelyeknek különböző színhőmérsékletük van (7, 8, 9 és 15 pontok), a 19 pont egy kéken lumineszkáló Sb-vel aktivált kalcium­­-halofoszfát színhőmérséklete, és a 10 pont egy sárgán lumineszkáló Sb-vel és Mn-nel aktivált kalcium-fluoro-foszfát színhőmérsék­lete. Az Sb:Mn arány változtatásával más színhőmérsékletek is lehetségesek, de a szín­hőmérséklet változhat a halofoszfátok keve­résével is. Ily módon az 1. ábrán 01, 02, 03 és 04 jelöli a 15 és 9 anyagok különböző arányú keverékének színpontjait, és 05, 06, 07 és 08 jelöli a 15 és 19 anyagok különböző arányú keverékeinek színhőmérsékleteit. Az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents