198751. lajstromszámú szabadalom • Kisnyomású higanygőz-kisülő lámpa
9 HU 198751 D 10 alábbiakban az említett halofoszfátoknak a színkoordinátáit és színhőmérsékleteit az I. táblázatban foglaljuk össze. I. Táblázat Anyag X y T(K) 7 0.437 0.397 2945 8 0.399 0.380 3565 9 0.368 0.373 4335 15 0.312 0.332 6505 19 0.216 0.273 >20000 01 0.357 0.365 4640 02 0.346 0.357 5000 03 0.334 0.349 5420 04 0.323 0.341 5900 05 0.293 0.321 7800 06 0.274 0.309 9650 07 0.255 0.297 12500 08 0.236 0.285 18200 10 0.410 0.434 3730 Kétféle lumineszcens anyagot alkalmazva egy lámpában, a két kiválasztott anyag színpontjait összekötő egyenesen elhelyezkedő színpontokkal rendelkező lámpa állítható elő. A példa kapcsán ismertetett, az 1. ábrán látható K összekötő vonal a halofoszfát és a kéken lumineszkáló 18 anyag keverékeivel bevont lámpa színpontjait személteti. A csupán 9 és 18 anyagokat tartalmazó lámpáknak a K vonalon levő színpontjait egyértelműen a 9 és 18 anyagok relatív kvantum-hozzájárulása határozza meg. A lámpa szintpontjának a távolsága a 9 ponttól osztva a 9 és 18 pontok közötti távolsággal, egy hányados, amely valójában arányos a 18 anyagnak a kvantumhasznosításával és a 18 anyag által szolgáltatott fényhasznositással (lm/W), feltéve, hogy a lámpába csak ez a két lumineszcens anyag van felvive, és továbbá fordítottan arányos a 18 anyag szinpontjának y koordinátájával. Egy ezzel analóg összefüggés áll fenn a színpont és a 18 pont távolsága vonatkozáséban is. Az adott 9 és 18 anyagok használata esetén, (amelyekre a relatív fényfluxus és az y koordináta következetesen rögzített) a lámpa szinpontját csak a relatív kvantum-hozzájérulások határozzák meg. A 9 és 18 anyagoknál a megkívánt relatív kvantum-hozzájárulások ismertek, ha adott a lámpa kívánt színpontja. Ezek a kvantum-hozzájárulások elsősorban az alkalmazandó 9 és 18 anyagok egymás közötti mennyiségétől függnek. Ezeknek a mennyiségeknek a meghatározásakor a 9 és 18 anyagok kvantum-hatásfokát és a gerjesztő sugárzás elnyelését, valamint ezen túlmenően olyan tényezőket, mint például az alkalmazott anyagok szemcseméretét is figyelembe kell venni. Ha olyan lumineszcens rétegeket alkalmazunk, amelyek a 9 és 18 anyagokból nem adnak homogén keveréket, különösen, ha az anyagokat külön egymás melletti rétegekként helyezzük el, akkor a 9 és 18 anyagok a gerjesztő sugárzást nagyon különböző mértékben nyelik el. Ennek eredményeként ugyanazzal a relatív kvantum-hozzájárulásokkal a 9 és 18 anyagok alkalmazandó relatív mennyisége nagymértékben eltérhet attól, amely homogén keverék esetén szükséges. Általában néhány kísérleti lámpával ellenőrizni kívánatos, hogy a lumineszcens anyagok adott mennyiségei a kívánt reluLív kvantum-hozzájárulásokat biztositják-e. Ennek szemléltetésére például egy 6000 K, színhőmérsékletű lámpának u színpontja van, és az 1. ábrán a P görbén fekszik, akkor ezt a lámpát úgy valósítjuk meg, hogy például egy kéken lumineszkáló 18 anyagból és 9 halofoszfátból álló lumineszcens réteget alkalmazunk. Ha a lumineszcens réteghez csak a c anygot adjuk (Ce-vel és Mt-nei aktivált ritka földfém-metaborát, amelynek szinpontja x = 0,546 és y 2 0,301), akkor a 18 és 9 anyagok relatív kvantum-hozzájárulása rögzítve van (9 és 18 közötti egyenesen). Valójában ez utóbbit úgy kell megválasztani, hogy ezekkel az anyagokkal az u ’ színpontot elérjük, amikor az u' a c és u közötti összekötő vonal meghosszabitásán helyezkedik el. A c anyagból származó és az u' kombináció relatív kvantum-hozzájárulásainak megfelelő megválasztásával úgy lehet az u színpontot elérni, ha a lumineszcens réteghez még negyedik alkotóként egy zölden lumineszkáló, terbiummal aktivált anyagot, például Ce-vel és Tb-vel aktivált d metaborátot is adunk, amelynek a szinpontja x = 0,324 és y = 0,535, akkor azt találjuk, hogy a d és c anyagok relatív kvantum-hozzájárulásának az arányát (d:c) a 18 és 9 anyagok relativ kvantum-hozzájárulásának megválasztott aránya határozza meg (18:9). A (18:9) arány növekedésével a (d'.c) arány úgy növekszik, hogy a kapott (d és c) színpont a (18 és 19) által kapott színpontot és az u pontot összekötő egyenesén helyezkednek el. A (d:c) arány legnagyobb értéke, amellyel az u színpont elérése lehetséges, az 1. ábrán a h ponttal van jelölve. Ebben az esetben azonban a lumineszcens réteg nem tartalmaz 9 halofoszfátot. Jóllehet, minden olyan (ckc) aránynál, amelynél a szinpontok a c és d összekötő egyenesén elhelyezkedő c és h pontok között helyezkednek el, az u sz'npontot a 18 és 9 anyagok kombinálásával elérhetjük, általában nem valamennyi kombináció vezet olyan lámpához, amelynek az R (a; 8) és R (a, 94) értéke legalább 85. Különösen azokban az esetekben, amelyeknél a 9 halofoszfát hozzájárulása 0-val egyenlő, vagy legalábbis nagyon kicsi, a lámpa nem teljesíti a kitűzött eredményeket. A (d:c) arány tartománya, amellyel a találmány szerinti lámpák előállíthatok, meghatározható néhány kísérleti 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
