198723. lajstromszámú szabadalom • Eljárás makrolid vegyületek és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 HU 198723 B 2 Ebben a táblázatban: BMS: terc-butil-dimetil-szililcsoport, alfa: alfa-L-oleandrozil-alfa-L-oleandrozil--oxicsoport, DMB; 1,3-dimetiI-l-butenilcsoport. A táblázatban felsorolt vegyületeket a követ­kezőképpen nevezzük: 1. 26-(3-Metil-2-butenoil-oxi)-milbemicin A3 2. 26-(3-Metil-2-pentenoil-oxi)-milbemicin A3 3. 26-(3-Melil-2-butenoi!-oxi)~mUbemicin A3 4. 26-(3-Metil-2-pentenoil-oxi)-milbemicin A3 5. 26-(2-ButenoU-oxi)-milbemicin A4 6. 26-(2-Metil-2-butenoil-oxi)-milbemicin A4 7. 26-(2-Hexenoil-oxi)-milbemicin A4 8. 26-(4-Metil-2-pentenoil-oxi)~milbemicin A4 9. 26-(3-Hexenoil-oxi)-milbemicin A4 10. 26-(4-Pentenoil-oxi)-milbemicin A4 11. 26-(Cinnamoil-oxi)-milbemicin A4 12. 26-(4-Klór-cinnamoil-oxi)-milbemicin A4 t 13. 5-(0-terc-Butil-dimetil-szilil)-2-(3-metil­-2-butenoil-oxi)-milbemicin A4 14. 5-(0-Propionil)-2-(3-metil-2-butenoil­­-oxi)-milberaicin A4 15. 5-(OEtoxi-karbonil)-2-(3-metil-2-buteno­­il-oxi)-milbemicin A4 16. 26-(3-Metil-2-butenoil-oxi)-milbemicin D 17. 26-(3-Metil-2-butenoil-oxi)-ivermektin Bla 18. 26-(3-Metil-2-butenoil-oxi)-avermektin Bla 19. 23-Dezoxi-26-(3-metil-2-bulenoil-oxi)-S­­-541A 20. 26-(3-Metil-2-butenoil-oxi)-S-541A 21. 23-Oxo-26-(3-metil-2-butenoil-oxi)-S­­-541A. Ezek közül a vegyületek közül előnyösek az 1., 2., 3., 4., 7., 8., 10., 11., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20. és 21. számú vegyületek és különösen előnyösek az 1., 2., 3., 4., 16., 17., 18., 19., 20. és 21. számú vegyületek. Az (I) általános képletű vegyületek az 1. reak­cióvázlatban bemutatott módon, az A. és B lé­pésben állíthatók elő. Az 1. reakcióvázlatban -X­­Y és R1 — R4 jelentése a korábban megadott. Az A. lépésben tehát a 4-metilcsoportot, azaz a milbemicin-molekula 4-helyzetében kapcsoló­dó metilcsoportot szelektív oxidálásnak vetjük alá és így 4-hidroxi-metilcsoporttá alakítjuk át. Ez a reakció nunt "Sharpless reakció" vagy "Sharpless oxidáció" ismeretes, és szelén-dioxid­­dal és terc-butil-hidroperoxiddal végrehajtott al­­lil-oxidációként fogható fel. A Sharpless reakci­ót már korábban is alkalmazták a (II) általános képletű makrolidok mint típus esetében. Ilyen vonatkozásban utalunk a 74758. számú európai szabadalmi leírásra és a 237.341. számú európai szabadalmi leírásra. Az A. lépés tehát az ezek­ben a leírásokban ismertetett körülményekhez hasonló körülmények között hajtható végre. Az A. lépésben tehát valamely (II) általános képletű vegyület 4-metilcsoportját terc-butil­hidroperoxiddal oxidáljuk katalitikus mennyisé­gű szelén-dioxid jelenlétében, amely vegyület oxidálja a 4-metilcsoportot 4-hidroxi-metilcso­porttá és maga redukálódik. A terc-bulil-hidro­­peroxid visszaoxidálja a redukálódott szelénve­­gyületet szelén-dioxiddá további oxidálás céljá­ból. Ilyen módon csak csekély, katalitikus meny­­nyiségű szelén-dioxidra van szükség. A reagáltatást olyan közömbös oldószerben hajtjuk végre, amely nem érzékeny oxidációra. Előnyösen metilén-kloridot használunk, bár használhatunk etil-acetátot, letrahidrofuránt és más oldószereket is. A reakcióhőmérséklet nem lényeges, például 0 °C és 50 °C közötti lehet. Előnyösen szobahőmérsékleten dolgozunk. A reakció általában 1—48 órán belül teljes, és az előnyös reakciókörülmények között jellegzete­sen mintegy 24 órás reakció elégségesnek bizo­nyul A (II) általános képletű vegyületeknél az R3 csoport előnyösen metilcsoport, hidroxi-védő­­csoport vagy észterképző karbonsav vagy szénsav maradéka, amely mint védőcsoport funkcionál. Ha a (II) általános képletű vegyületben és ezál­tal a (III) általános képletű köztitermékben R3 hidrogénatomot jelent, akkor előnyösen ezt a hidrogénatomot az említett csoportok valamelyi­kévé alakítjuk át a B. lépés végrehajtását meg­előzően, a korábbiakban ismertetett módszerek valamelyikével. A B lépés során a (III) általános képletű köz­titermék 26-helyzetű hidroxilcsoportját valamely R2COOH általános képletű karbonsavval — a képletben R2 jelentése a korábban megadott — vagy ennek valamelyik reakcióképes származéká­val észterezzük önmagában ismert módon. Az R2COOH általános képletű karbonsavak reakcióképes származékaiként használhatunk például savhalogenidekel, így például savklori­­dot, savbromidot vagy savjodidot; savanhidride­­ket; vegyes savanhidrideket; reakcióképes észte­reket, így például pentaklór-fenilésztereket vagy 4-nitro-fenilésztereket; és reakcióképes savami­­dokat. A B. lépést előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az oldószer minősége nem lénye­ges, feltéve, hogy a reakciót nem befolyásolja ká­rosan. Az alkalmazható oldószerek közé tartoz­nak alifás vagy aromás, adott esetben halogéne­zett szénhidrogének, így például hexán, petrol­­éter, benzol, toluol, xilol, kloroform, metilén­­klorid vagy klór-benzol; éterek, így például di­­etil-éter, tetrahidrofurán vagy dioxán és észte­rek, így például a metil-acetát vagy az etil-acetát. A reakció széles hőmérséklettartományban vég­bemegy, a konkrét esetben alkalmazott hőmér­séklet nem lényeges jellemző. Célszerűen 0 ®C és 100 °C, előnyösen 20 °C és 50 °C között dolgoz­hatunk! A reakcióidő számos tényezőtől függően változhat, általában azonban 30 pere és 3 óra kö­zötti idő elégségesnek bizonyulhat. Egy mól (III) általános képletű vegyületre vo­natkoztatva általában I —10 mólekvivalens, elő­nyösebben 1,5—4 mólekvivalens savat vagy en­nek reakcióképcs származékát használjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents