198723. lajstromszámú szabadalom • Eljárás makrolid vegyületek és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
1 HU 198723 B 2 dául az acélon, metil-etil-keton, diizobutil-keton, ciklohexanon, acetofenon és az izoforon; észterek, például az etil-acetát, amil-acetát, elilén-glikol-acetát, dietilén-glikol-acetát, dibutilmaleát és a dieiil-szukcinát; alkoholok, például a metanol, n-hexanol, etilén-glikol, dietilén-glikol, ciklohexanol és a benzilalkohol; éter-alkoholok, például az etilén-glíkol-fenil-éter, dielilén-glikol-etil-éter és a dietilén-glikol-butil-éter; poláros oldószerek, például a dimetil-formamid és a dimetil-szulfoxid; és a víz. Az alkalmazható gáz halmazállapotú hordozóanyagok közé tartozik például a levegő, nitrogén, szén-dioxid és a freon. Ezek a gázok keverve is alkalmazhatók spray jellegű készítményekhez. A készítmények egyes tulajdonságainak, így például diszpergálhatóságának, emulgeálhatóságának, szétterülésének, áthatolásának és tapadásának fokozására kívánt esetben különböző felületaktív anyagokat és nagy molekulasúlyú vegyületeket adagolhatunk, mely adagolás eredményeképpen a készítménynek a nedvesíthetősége adhéziója és abszorpciója az állat és a növény által javul és így a hatékonyság fokozódik. Emulgeálás, diszpergálás, nedvesítés, a szétterülés elősegítése, megkötés, a bomlás ellenőrzése, a hatóanyagok stabilizálása, a fluiditás fokozása és a rozsdaképződés megelőzése céljából adagolt felületaktív anyagok lehetnek nemionos, anionos, kalionos és amfoter típusúak, amelyek közül általában a nem-ionos és/vagy anionos felületaktív anyagokat használjuk. A célszerűen használható nem-ionos felületaktív anyagok közé tartoznak például a hosszú szénláncú alkoholok, így például a laurilalkohol, sztearilalkohol vagy oleilalkohol etilén-oxiddal alkotott polimerizációs adduktjai; alkil-fenolok, például az izooktilfenol vagy nonil-fenol etilén-oxiddal alkotott polimerizációs adduktjai; alkíl-naftolok, például a butil-naftol vagy oktíl-naftol etilén-oxiddal alkotott polimerizációs adduktjai; hosszú szénláncú zsírsavak, például a palmitinsav, sztearinsav vagy oleinsav etilén-oxiddal alkotott polimerizációs adduktjai; mono- vagy dialkil-foszforsavak, például a sztearil-foszfonsav vagy dilauril-foszforsav etilén-oxiddal alkotott polimerizációs adduktjai; aminok, például a dodecil-amin vagy sztearinamin etilén-oxiddal alkotott polimerizációs adduktjai; polialkoholok, például szorbitán hosszú szénláncú zsírsavakkal képzett észterei és ezeknek az észtereknek etilén-oxiddal alkotott polimerizációs adduktjai; és propilén-oxidnak etilén-oxiddal alkotott polimerizációs adduktjai. A célszerűen felhasználható anionos felületaktív anyagok közé tartoznak például az alkil-szulfát (észter) sók, például a nátrium-lauril-szuifát vagy az oleilalkohol kénsavval képzett észterének aminsói; alkil-szulfonátok, például a szulfoboroslyánkősav-dioktil-észter-nálriumsó vagy 2- -etil-hexén-szulfonsav-nátriumsó; és aril-szulfonálok, például az izopropil-naftalin-szulfonsavnátriumsó, met ilén-bisz-naftalin-szulfonsav-nátriumsó, lignin-szulfonsav-nátriumsó és dodecilbenzol-szulfonsav-nátriumsó. Az említett készítmények tulajdonságainak javítása és a biológiai hatás fokozása céljából a készítmények nagy molekulatömegű vegyületekkel vagy más segédanyagokkal kombinációban, például kazeinnel, zselatinnal, albuminnal, enywel, nátrium-algináttal, karboxi-metil-cellulózzal, mctil-cellulózzal, hidroxi-etil-cellulózzal vagy polivinil-alkoholíal kombinációban alkalmazhatók. A fentiekben ismertetett hordozóanyagok és különböző segédanyagok önmagukban vagy a legkülönbözőhb kombinációban hasznosíthatók, például a készítmény típusától és az alkalmazás céljától függően, sok egyéb tényező mellett. A porozószerek általában például 1 — 25 tömeg% hatóanyagot és a 100 tömeg%-hoz szükséges mennyiségben szilárd hordozóanyagot és diszpergáló- és nedvesítőszert tartalmaznak. Ha szükséges, adagolhatunk védő kolloidot, tixotróp ágenst és habzásgátlót. Az emulgeálható koncentrátumok általában például 5-50 tömeg% hatóanyagot, 5 — 20 tömeg% emulgeálószert és a 100 tömeg%-hoz szükséges mennyiségben folyékony hordozóanyagot tartalmaznak. Ha szükséges, adagolhatunk korróziógátlót is. Az olajos készítmények általában például 0,5-5 tömeg% hatóanyagot és a 100 tömeg%hoz szükséges mennyiségben folyékony hordozóanyagot, például kerozint tartalmaznak. Aeroszol általában például 0,1—5 tömeg% hatóanyagot, adott esetben szagosítót és a 100 tömeg%-hoz szükséges mennyiségben olajos és/vagy folyékony hordozóanyagot tartalmaz. Hajlógázként például cseppfolyós szénhidrogéneket, fluor-karbon gázokat és szén-dioxidot használhatunk. A fentiekben ismertetett módon végzett kikészítés után a találmány szerinti készítmények jó hatásfokkal hasznosíthatók olyan haszonnövényeken és háziállatokon, amelyeken kártékony rovarok vagy atkák élősködnek. A növények kezelése történhet árasztásos területeken, felföldi területeken és gyümölcskertekben a haszonnövények szárát és leveleit, illetve körülöttük a földet kezelve. Mind a növények, mind az állatok kezelésénél a hatóanyag koncentrációja 0,5 — 100 ppm lehet. Ha a találmány szerinti eljárással előállított vegyületeket állatoknál és embereknél antelmintikumokként kívánjuk hasznosítani, akkor beadhatjuk ezeket a vegyületeket, orálisan ital formájában. Az ital rendszerint olyan oldat szuszpenzió vagy diszperzió, amely egy alkalmas nemtoxikus oldószerrel vagy vízzel és egy alkalmas szuszpendálószerrel, például bentonittal és egy nedvesítőszerrel vagy más segédanyaggal készül. Általában az ital tartalmaz egy habzásgátlót is. Az itaí általában 0,01-0,5 tömeg%, előnyösen 0,01 — 0,1 tömeg% hatóanyagot tartalmaz. Ha a találmány szerinti eljárással előállított vegyületeket állatoknak kívánjuk beadni takarmány formájában, akkor a vegyületeket homogén módon diszpergáljuk a takarmányban, "top-dressing”-ként vagy pellett formájában. A kívánt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 11
