198711. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mevalolakton és származékai pirazol-analógjai és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 198711 B 2 A fentiekben megadott reakciókörülmények széles körben használatosak az ilyen reakciók­hoz, és a speciális köztitermékeknek és végter­mékeknek megfelelően a szokásos módokon vál­toztathatók. Ez vonatkozik például a mólará­nyokra, hőmérsékletre, reakcióidőkre és hason­lókra, amelyeket az alkalmazott reagensek és reakciókörülmények alapján a szakterületen jól bevált elvek alapján választunk meg. Azok a köztitermékek, amelyek előállítását nem ismertetjük, ismertek vagy ismert vagy azokhoz hasonló eljárásokkal előállíthatók, pél­dául a 114.027. és 117.228. számú európai szaba­dalmi leírásokban - ezek példáit is beleértve — leírt módon. A reakciólermékek, mind a köztitermékek, mind a végtermékek izolálhatók (például vegyü­­letkeverékekből vagy reakciókeverékekből) és a szokásos eljárásokkal tisztíthatók, emellett a köztitermékek — ahol célszerű — közvetlenül alkalmazhatók egy következő reakcióban. A sztereoizomerek keverékei (cisz, transz és optikai) a szokásos eljárásokkal szétválaszthatók és a szintézis bármely megfelelő fázisában. Ilyen eljárások az átkristályosítás, kromatográfia, ész­terek képzése optikailag tiszta savakkal és alko­holokkal vagy amidok és sók képzése, majd ezt követő rekonverzió az optikai tisztaság megtar­tásával. így például egy lakion típusú (I) általá­nos képletű végtermék diasztereoizomer ( —)-a­­naftil-fenil-metil-szililszármazékai a szokásos el­járásokkal szétválaszthatók. A sók a szokásos eljárásokkal előállíthatók a szabad savakból, laktonokból és észterekből és viszont. A találmány valamennyi bázikus só elő­állítását magába foglalja, előnyösek a gyógysze­­részetileg elfogadható sók, elsősorban a nátri­um-, kálium- és ammónium-, kiváltképpen a nát­riumsók. Az (I) általános képletű vegyületek különböző formái egymássá való átalakíthatóságuk alapján az alábbiak mellett mint köztitermékek is fel­­használhatók. Az (I) általános képletű vegyületek farmako­lógiái hatással rendelkeznek, elsősorban mint a 3-hidroxi-3-mdil-glutaril-koenzim A (HMG­­CoA) reduktáz versenyképes inhibitorai, és en­nek következtében inhibitorai a koleszterin-bio­­szintézisnek, amint azt az alábbi kísérletek iga­zolják. "A" Kísérlet: a HMG —CoA reduktáz gátló hatásának in vitro mikroszomális meghatározá­sa, ahogyan azt a 114.027. számú európai szaba­dalmi leírás ismerteti. "B" Kísérlet: koleszterin bioszintézis gátlása in vivo, ahogyan azt a 114.027. számú európai sza­badalmi leírás ismerteti. A találmány szerinti vegyületek így mint lipo­­proteincsökkentő és ateroszklerózis elleni sze­rek használhatók. Javasolt megfelelő napi dózis hiperlipoprote­­inémia és ateroszklerózis kezelésére körülbelül 0,1 — 2000 mg, előnyösen 0,1 —150 mg, célszerű­en osztott dózisokban, 1 —4-szer naponta vagy késleltetett formában beadva. A tipikus dózis­egység orális beadásra 0,025 - 500 mg. Az (1) általános képletű vegyületek hasonló módon adhatók be, mint az ilyen indikációknál használatra javasolt ismert vegyületek, például a Compactin vagy Mevinolin. Egy bizonyos vegyü­ld megfelelő napi dózisa számos faktortól függ, így relatív hatáspotenciáljától. Megállapítottuk például, hogy az előnyös vegyületek (a 3. és 14. példák szerinti vegyületek) ED5Q-értéke 0,05, il­letve 0,013 mg/kg a B kísérletben, összehasonlít­va a Compactin 3,5 mg/kg és a Mevinolin 0,41 mg/kg értékeivel. Ezért javaik, hogy a találmány szerinti vegyületeket hasonló vagy jelentősen ki­sebb dózisokban adjuk be, mint azt a Compactin vagy a Mevinolin esetében javasolták. A találmány szerinti vegyületek beadhatók szabad sav formájában vagy fiziológiásait elfo­gadható alkilészter formájában, például ami egy­úttal fiziológiásán hidrolizálható is; vagy ennek egy laktonja vagy gyógyszerészetileg elfogadható sója formájában. A vegyületek beadhatók magukban vagy gyógyszerészetileg elfogadható hígító- vagy hor­dozóanyagokkal és adott esetben más kötőanya­gokkal keverve, és beadhatók orálisan, tabletták, elixírek, kapszulák vagy szuszpenziók alakjában vagy perenterálisan, injektálható oldatok vagy szuszpenziók alakjában. Az elkészítés és beadás egyszerűsége szem­pontjából az előnyös gyógyszerészeti készítmé­nyek a szilárd készítmények, elsősorban a tablet­ták és a szilárd anyaggal vagy folyadékkal töltött kapszulák. Ezeknek a készítményeknek az előállítása ugyancsak a találmány tárgyát képezi. A találmány szerinti eljárás kiviteli módját a példák szemléltetik. 1. példa (E)-transz-6S-(2’-[4”-(4”'-Fluor-fenil)-l”--(l”’-metil-etil)-3”-fenil-lH-pirazol-5”-ill-eten­il)-4R-hidroxi-3,4,5,6-tetrahidro-2H-pirán-2-on (IAb képletű 1. vegyüld, transz izomer: 4R.6S forma) (R| = izopropil, R5= p-fluor, R2, R3, R6,R7= H,X= (E)-CH = CH-) 1. Művelet (AA reakció) a-(4-FIuor-fenil)-acetofenon (XXXIIIa ve­gyüld) (XXXIII típus; Rs= p-F, R2, R3, Ré = H). 5,27 ml (42 mmól) 4-fluor-benzil-bromidot keverés közben, nitrogénatmoszférában, lassan, 45 perc alatt, olyan ütemben, hogy a reakcióke­verék enyhe visszafolyatás alatt legyen, 928 mg (38 mmól) magnéziumforgácshoz adunk 38 ml vízmentes dietil-éterben. A reakciókeveréket hagyjuk 20 — 25 ®C-ra lehűlni, 5 perc alatt 5 ml vízmentes dietil-éterben 2,96 ml (29 mmól) ben­­zonitrilt adunk hozzá, és a reakcióelegyet 3 órán át 20 - 25 °C-on keverjük, miközben azt végig nitrogénatmoszférában tartjuk. Ezután a reak­ciókeveréket lassan jéghidet 10%-os sósavba önt­jük és a szerves fázist elkülönítjük. A vizes fázist dietil-éterrel ötször és etil-acetáttal kétszer ext­raháljuk, a szerves fázisokat egyesítjük, egyszer 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 13

Next

/
Thumbnails
Contents