198679. lajstromszámú szabadalom • Eljárás herbicid hatású vegyületek köztitermékeként használható amino-nitril származékok előállítására
1 2 ammóniagázt, majd hidrogén-danidot oldunk benne, amellyel a fentebb megadott kívánt mólarányokat visszaállítjuk. Azt tapasztaltuk, hogy a fenti módszerrel az anyalúgot legalább ötször visszadrkuláltathatjuk, anélkül, hogy a hozam vagy az (1) általános képletű kívánt arrrino-nitril-származék tisztaságában számottevő veszteséget észlelnénk. Abban az esetben, ha az (I) általános képletű amino-nitril-származékban Rj és R2 jelentése eltérő, az (I) általános képletű vegyületet rácéin elegy formájában kapjuk a találmány szerinti eljárás termékeként. Az (I) általános képletű amino-nitril-származékok racém elegyeit szokásos módon, például valamely megfelelő sav - így borkősav - (+) vagy (-) optikai izomeijével végzett szelektív kicsapással rezolválhatjuk optikai izomerjeikre. Ezután a (+) vagy (—) amino-nitril-származokot sójából valamely bázissal — például ammónium-hidroxiddal — felszabadítjuk, izoláljuk és egy megfelelő (+) vagy (-) savval újra kicsapjuk. A fenti műveletsort rendszerint többször megismételjük, míg a megfelelő optikai tisztaságú kívánt optikai izomert kapunk. Mint fentebb említettük, az (1) általános képletű amino-nitril-származékok maguk is értékes és hasznos köztitermékek, de különösen megfelelő (II) általános képletű amiddá hidrolizálva használhatók a (111) és (11IA) általános képletű herbidd hatású szubsztituált oxo-imidazolinil-nikotinsav, -kinolin- és -benzol-karbonsav-származékok előállítására. Az (I) általános képletű amino-nitril-származékok vagy (II) általános képletű aniino-amidok (III) vagy (111A) általános képletű herbidd vegyületekké alakításának számos módja ismert. A fenti herbidd vegyületeket például az 1. reakdóvázlat szerinti eljárással állíthatjuk elő. Az 1. reakcióvázlatban szereplő képletekben X, Y, Z, Rj és R2 jelentése a fenti. Az (Va) és Vb) általános képletű amidok fenti reakdóvázlatban ismertetett bázis-katalizálta ciklizádója Jerry Michael Burton, Don Wesley Long és Kenneth Dale Lotts 381.818. számú 1982. május 25-én bejelentett amerikai egyesült államokbeli szabadalmából ismert. A dklizálással kapott (III) általános képletű 2-(5,5 -diszubsztituált-4 -oxo-2 -imi dazolin -2 41)-nikotinsav-származékok és -3-kinolin-karbonsav-származékok, valamint a (1IIA) általános képletű 2- és 6-(5,5- -diszubsztituált -4 -oxo-imi dazolin -2 -il )-ben zoesa v-szár - mazékok és -észterek nagy hatású herbidd szerek, amelyek az egyszikű és kétszikű növények széles körére hatnak. A szert a kívánt hatás elérésére a növények levelére, vagy a magot tartalmazó talajra, vagy a növény egyéb szaporítószerveire, például a gumóra, gyökértörzsre vagy indára kell felvinni, 0,025-8,0 kg/ha, előnyösen 0,032—4,0 kg/ha dózisban. A (III) és (Illa) általános képletű herbidd hatású vegyületekból nedvesíthető por, folyékony koncentrátum, emulgeálható koncentrátum, granulált készítmény vagy más hasonló készítmény állítható elő. A nedvesíthető porokat úgy készítjük el, hogy 20-45 tömeg% finom eloszlású hordozóanyagot, például kaolint, bentonitot, diatomaföldet, attapulbitot vagy egyéb hasonló anyagot, 45—80 tömeg% hatóanyagot, 2—5 tömeg% diszpergálószert, például nátrium-lignoszulfonánot és 2-5 tömeg% nemionos felületaktív szert, például oktil-fenoxi-polietoxi-etanolt, nonU-fenoxi-polietoxi-etanolt vagy egyéb hasonló anyagot összeőrölünk. A folyékony koncentrátumok például 40 tömeg% hatóanyag, közel 2 tömeg% gélesítőszer, például bentonit, 3 tömég% diszpergálószer, például nátrium-lignoszulfonát, 1 törneg% polietilénglikol és 54 tömeg1}?' víz összekeverésével készülhetnek. Az emulgeálható koncentrátumok például úgy készülnek, hogy 4—25 tömeg% hatóanyagot közel 65— —90 tömeg% N-meül-pirrolidonban, izoforonban, butil-celloszolvban, me til -a cet át ban vagy egyéb hasonló oldószerben oldunk, majd az oldatban 5—10 tömeg% nemionos felületaktív szert, például alkil-fenoxi-polietoxi-alkoholt diszpergálunk. A koncentrátumból vizes diszperziót készítünk és folyékony permetként alkalmazzuk. A talaj kezelésére granulált készítmények formájában alkalmazhatjuk a herbidd vegyületeket. A granulált készítményeket úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot valamely oldószerben, például metilén-kloridban, N-metil-pirrolidonban vagy hasonló anyagban oldjuk, és a kapott oldatot granulált hordozóra, például kukoricacsutka-szemcsére, homokra, attapulgitra, kaolinra vagy hasonló anyagra permetezzük. A fenti módon előállított granulált készítmények általában 3—20 tömeg}? hatóanyagból és 97—80 tömeg}? granulált hordozóanyagból állnak. A találmányt — a korlátozás szándéka nélkül — az alábbi példákkal kívánjuk közelebbről ismertetni. 1. példa 2-Amino-2,3-dimctil-butironitril előállítása 3—5 mólekvivalens tömény ammónium-hidroxid-oldat és 1,20 mólekvivalens hidrogén-danid elegyéhez keverés közben 0,5 óra alatt 1 mólekvivalens metil-izopropil-ketont adunk. A reakdóelegyet 40—45 °C-on 2-3 órán át keverjük. A reakdóelegyet metilén-kloriddal extraháljuk, és a terméket az oldószer elpárologtatásával visszanyeljük az oldatból. A vizes anyalúgot a következő reakdóban az alábbiak szerint használjuk fel újra: az anyalúg térfogatának 95%-ában vízmentes ammóniával hűtés közben beállítjuk a kívánt 3—5 mólekvivalens ketonra számolva 1,02 mólé kvivalensnyi hidrogén-danidot adunk az elegyhez. A reakdót ezután újra lefolytatjuk, a fentebb ismertetett körülmények mellett. Az anyalúgot a fenti eljárás szerint ötször cirkuláltatjuk vissza, és használjuk fel a kívánt termék előállítására. A hat preparátumjellemző adatait az 1. táblázatban foglaljuk össze. A cím szerinti termék folyadék, amelynek forráspontja 75—77 °C, 1548 Pa nyomáson., 198.679 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 3
