198620. lajstromszámú szabadalom • Hosszantartó gyógyszerleadást biztosító eszköz gyógyszerek kérődzők bendőjében történő adagolására
21 HU 198620 B 22 rányomtathatjuk egy zsugori tható műanyagból készített csóré, amit maradandóan rázsugoritunk a csőre vagy a külső tokra. A hatóanyagot tartalmazó eszközt szájon át adjuk be a kérődzőknek, rendszerint egy labdacsadagolót használva, hogy az állat torkába, a nyelv mögé helyezhessük. Az eszköz általában a recésgyomorig jut és ott is marad. Az alábbiakban az elmondottakat példákon illusztráljuk. A példák kizárólag szemléltető jellegűek és a találmány oltalmi körét nem korlátozzák. 1. példa A polimer nagyléptékű szintézisét az alábbiak szerint hajtjuk végre. 100 kg 88%-os vizes tejsavat (80 mólszázalékos) és 30 kg 70%-os vizes glikolsavat (20 mólszázalékos) adunk egy 200 literes kettősfalú reaktorba, mely vákuum- és nyomásberendezéssel, valamint olyan lecsapalóval van ellátva, melyből a kondenzátum visszafolyik a reaktorba vagy elvezethető. A keverékhez 1,3 liter HCR-W2-H Dowex savcserélő gyantát adunk, és 4 óra alatt 130 °C hőmérsékletre melegítjük. A polimerizálódó keverékből felszabaduló vizet a hűtőben lecsapjuk és elvezetjük. Miután a hőmérséklet elérte a 130°C hőmérsékletet, a reaktor nyomását lassan csökkentjük 15 óra alatt, míg végül 70 Hgmiu nyomáson 160 °C hőmérsékletet érünk el. Óvatosan kell eljárnunk, hogy a nyomás csökkentése alatt elkerüljük a heves forrást a reaktorban, ezért gyakran ellenőrizzük a keveréket és nitrogént nyomunk be, ha szükséges, hogy csökkentsük a habzást. 15 óra/elmúltával a reaktor nyomását visszaállítjuk légköri nyomásra és az összegyűlt vizet elvezetjük. A kondenzátort ezután gőzre kapcsoljuk, hogy megakadályozzuk az eldugulását, és hűtött sólevet cirkuláltatunk a szedő köpenyébe a kondenzátorból. A páracsövet gőzzel fütjük, hogy megakadályozzuk az eltömödésüket. A reaktor hőmérsékletét lassan 160'170 °C-ra emeljük, miközben a nyomást lassan 20 hgmm-re csökkentjük. A polimerizációs keveréket ezen a hőmérsékleten és nyomáson tartjuk 22 órán keresztül. A hőmérsékletet ezután 4 óra alatt 185 °C-ra emeljük, miközben a nyomást 5 Hgmm-nél kevesebbre csökkentjük. A keveréket 185 °C hőmérsékleten tartjuk 40 órán keresztül, és időnként mintát veszünk. A minta ún. jellemző viszkozitását Ubbelohde viszkoziméterrel mérjük, 0,5 g polimert 100 ml kloroformban oldva. A jellemző viszkozitás a polimer oldattal kapott kiömlési idő és a tiszta oldószerrel kapott kiömlési idő hányadosának természetes logaritmusa, osztva 0,5-tel. A kapott polimer jellemző viszkozitásának végpontja 0,16 dl/g. A polimert ezután egy 60 mesh-számú rozsdamentes acélszitán szűrjük keresztül, hogy a katalizátor gyöngyöket eltávolitsuk, rozsdamentes acél tálcára öntjük, hogy lehűljön és végül darabokra törtjük tároláshoz. A folyamat hozadéka 65 kg polimer. Az előzőek szerint előállított polimer szám-átlagos molekulatömegét & minták lúggal történő tit.rálásával határozzuk meg. A módszer feltételezi, hogy minden egyeB polimer molekula egy karboxil végcsoportot tartalmaz. Pontosan megmért, 1 g körüli polimer mintát 250 ml kloroformban oldunk, és 15 csepp 0,1% fenol-vörös indikátort tartalmazó metanolt adunk hozzá. 0,1 n nátrium-hidroxidos metanollal titrálunk, amit úgy készítünk, hogy 4 g analitikai minőségű nátrium-hidroxidot oldunk 5 ml vízben és ezt az oldatot metanollal 1 literre hígítjuk. A titráló lúgot a szokásos módon faktorozzuk összehasonlító savas anyaggal, például kálium-hidrogén-ftaláttal. A polimer mintát a szokásos módon titráljuk, meghatározva az adott tömegű polimermintára fogyó lúg ekvivalens millimólját és ebből kiszámítva a polimer átlagos molekulasúlyát. 2-7. példa Hat különböző típusú eszközt készítettünk a szarvasmarhákon történő viszgálatokhoz. Valamennyinél ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó polimer magot használtuk. A polimert az 1. példában leírt eljárással állítottuk elő. Szám-átlagos molekulatömegű 3.000. A polimert 0,18 mm-nél kisebb szemeseméretűre őröltük és 60 tömegszázalék őrölt polimert 40 tömegszázalék porított monenzin-nátrium-sóval kevertünk össze. A keveréket 2 órán keresztül 95 °C hőmérsékleten melegítettük, a megömlesztett anyagot leli ütöttük és kalapácsos malomban 3 mm-nél kisebb szemcseméretűre őröltük. A magokat a granulált keverékből készítettük 19 mm átmérőjű, 380 mm hosszú csővel ellátott Killion csigapréssel préselve a keveréket teflon formákba. 25 mm átmérőjű és 53 mm hosszú magokat készítettünk. A csigaprés az adagolózónánál 50 °C, a fűtőzónánál 83 °C és az extruderfejnól 160 °C hőmérsékletű volt. A kompressziós zóna mintázó végénél a nyomás 70-100 bar volt. Az öntőformák szobahőmérsékletűek voltak. Az eszközöknél felhasznált kerek csövek mindegyike 99 grammos volt. Külső átmérőjűk 35 mm, belső átmérőjük 30 mm, hosszuk 50 mm. A 2., 4. és 6. példáknál felhasznált csövek 304 típusú rozsdamentes acélból' készültek, szappanos vízben ultrahanggal tisztítottuk és diklór-metánban ugyancsak ultrahanggal zsírtalanítottuk őket. A 3., 5. és 7. példákban lágyacél csöveket használtunk, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 13
