198609. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 5-amino-1-fenil-pirazol-származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás 5-amino-1-fenil-pirazol-származékok előállítására

7 HU 198609 B 8 szetes és szintetikus anyagot impegrálhatunk hatóanyaggal, valamint polimer anyagokba kapszulázhatjuk a hatóanyagot. Ezeket a készítményeket ismert módon állítjuk elő, így például a hatóanyagot össze­keverjük inert töltőanyaggal, Így folyékony oldószerrel és vagy szilárd vivőanyaggal, adott esetben felületaktív szer alkalmazásá­val, Így például emulgeálószer és/vagy disz­­pergálószer és/vagy habosítószer alkalmazá­sával. Ha inert töltőanyagként vizet alkalma­zunk, akkor például szerves oldószert is al­kalmazhatunk oldódást segítő anyagként. Fo­lyékony oldószerként a következő vegyületek jöhetnek 6zóba: aromások, így xilol, toluol vagy alkil-naftalin, klórozott aromások vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klór­­-benzol, klór-etilén vagy metilén-klorid, ali­fás szénhidrogének így ciklohexán vagy pa­raffin, így például kóolajfrakciók, alkohol, így butanol vagy glikol valamint ezek étere és észtere, ketonja, így aceton, metil-etil-ke­­ton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon, erősen poláros oldószerek, így dimetil-forma­­mid és dimetil-szulfoxid, valamint víz. Szilárd vivóanyagként a következő anyagok jöhetnek szóba: ammóniumsók vagy természetes kőzetőrlemé­nyek, így például a kaolin, az agyag, a tal­­kum, a kréta, a kvarc, az attapulgit, a mont­­morillonit vagy a diatomaföld és a szintetikus anyagok őrleményei, így a nagydiszperzitású kovasav, az alumínium-oxid és a szilikót; granulátumokhoz szilárd vivőanyagként szóba jönnek a zúzott és frakcionált természetes kőzetek, így a kaiéit, a márvány, a horzsakő, a szepiolit, a dolomit valamint a szerves és szervetlen anyagokból készült szintetikus granulátumok és a szerves anyagokból készí­tett granulátumok, így például a fűrészpor­ból, kukoricacsőből, kókuszdióhéjból és do­­hányszárból készült granulátumok -, emul­­geálószerként és/vagy habosítószerként szó­ba jönnek például és/vagy anionos emulgeá­­lószerek, így a poli(oxi-etilén)-zsírsav-észter, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-éter, így például alkil-aril-poliglikol-éter, alkil-szulfonát, alkil­­-szulfát, aril-szulfonát valamint fehérje hid­­rolizáturaok; diszpergálószerként szóba jönnek: lignin­­-szulfitszennylúg és metil-cellulóz. A készítményekhez ragasztószereket is alkalmazhatunk, így például karboxi-metil­­-cellulózt természetes és szintetikus porsze­rű, szemcsés vagy látex-polimereket, így gu­­mi-arábikumot, poli(vinil-alkoholt), poli(vinil­­-acetátotj, valamint természetes foszfolipide­­ket, így kefalint és lecitint, és szintetikus foszfolipidet. További additívek lehetnek az ásványi és a növényi olajok. Alkalmazhatunk színezéket is, így példá­ul vas-oxidot, titán-oxidot, ferro-cián-kéket és szerves színezékeket, így alizarint, azo- és fém-ftálo-cianin-színezékeket, és nyomele­meket, így vas-, mangán-, bór-, réz-, ko­balt-, molibdén- és cinksókat. A készítmények általában 0,1-95 tömegX, előnyösen 0,5-90 tömegX hatóanyagot tartal­maznak. A találmány szerinti készítményeket ön­magukban vagy ismert herbicidekkel keverve gyomirtószerként használhatjuk, amikor is a készítmények vagy alkalmazásra kész formá­ban, vagy tank-keverékként kerülnek fel­­használásra. A keverékekhez ismert herbicideket al­kalmazunk, így például: l-amino-6-(etil-tio)- 3-(2,2-dimetil-propil)-l,3,5-triazin-2,4(lH,3H)­­-dion vagy N-(2-benztiazolil)-N,N'-dimetil­­-karbamid (gabona gyomtalanítására); 4-ami­­no-3-metil-6-fenil-l,2,4-triazin-5(4H)-on (cu­korrépa gyomtalanításához) és 4-amino-6-(l,­­l-dimetil-etil)-3-(metil-tio)-l,2,4-triazin-5- (4H)-on (szójabab gyomtalanításához). A kö­vetkező vegyületekkel alkotott keverékek is alkalmazhatók: N,N-dimetil-N'-(3-/trifluor-metil,/-fenil)-kar­­bamid, N,N-dimetil-N’-(3-klór-4-metil-fenil)­­-karbamid, N,N-dimetil-N’-(4-izopropil-fenil)­­-karbamid, 4-amino-6-terc-butil-3-(etil-tio)­­-1,2,4-triazin-5(4H )-on, 2,4-diklór-fenoxi­­-ecetsav, 2,4-diklór-fenoxi-propionsav, (2- -metil-4-klói—fenoxij-ecetsav, (4-klór-2-metil­­-fenoxi)-propionsav, klór-ecetsav-N-(metoxi­­-metil)-2,6-dietil-anilid, 2-etil-6-metil-N-(l­­-metil-2-metoxi-etil)-klór-acetanilid, 2,6-dinit­­ro-4-(trifluor-metil)-N,N-dipropil-anilin, me­­til-5-(2,4-diklór-fenoxi)-2-nitro-benzoát; 3,5- -dijód-4-hidroxi-benzonitril; 3-izopropil-2,l,- 3-benzotiadiazin-4-on-2,2-dioxid; 2-klór-N­­-[ (4-metoxi-6-metil-1,3,5-triazin-2-il)-amino]­­karbonil-benzol-szulfonamid; 4-(etil-amino)-2- -(terc-butil-amino)-6-(metil-tio)-S-triazin vagy N-(l-etil-propil)-3,4-dimetil-2,6-dinitro­­-anilin. Néhány vegyületnek meglepő módon szinergetikus hatása is van. Egyéb ismert hatóanyagokkal, így fun­­gicid szerekkel, inszekticidekkel, akaricidek­­kel, nematicidekkel, madárkár elleni védő­anyagokkal, növényi tápanyagokkal és talaj­szerkezet javító szerekkel alkotott keveréke­it is előállíthatjuk. A találmány szerinti hatóanyagot alkal­mazhatjuk készítménnyé alakítva vagy az ezekből további hígítással készített alkalma­zásra kész formákban, így például felhaszná­lásra kész oldatként, szuszpenzióként, emul­zióként, porként, pasztaként és granulátum­ként. A felhasználás szokásos módon törté­nik, így például öntéssel, porlasztással, szó­lással. A találmány szerinti készítmények mind a növények kiültetése előtt, mind után alkal­mazhatók. A készítményt a talajba dolgozhat­juk a vetés előtt is. Az alkalmazott hatóanyag mennyisége széles tartományban változtatható és jelentő­sen függ a megkívánt hatástól. Egy hektár tulajfelületre általában 0,01-10 kg hatóanya-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents