198608. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szubsztituált 5-(acil-amino)-1-fenil-pirazol-származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás 5-(acil-amino)-1-fenil-pirazol-származékok előállítására

7 HU 198608 B 8 (Glycine), répa (Beta), sárgarépa (Daucus), bab (Phaseolus), borsó (Pistim), burgonya (Solanum), len (Linum), hajnalka (Ipomoea), veteménybab (Vicia), dohány (Nicotiana), pa­radicsom (Lycopersioon), földimogyoró (arachia), káposzta (Brassica), saláta (Lactu- ca), uborka (Cucumis), tök (Cucurbita). Az egyszikű gyomnövények közül példá­ul az alábbiak a találmány szerinti szerekkel elpusztíthatok: kakaslábfü (Eehinochlou), mu­har (Setaria), köles (Panicum), csenkesz (Festuea), aszályfű (Eleusine), Brachiaria, uj­jasmuhar (Digitaria), komócsin (Phleum), per­­je (Poa), vadoc (Lolium), rozenok (Bromus), zab (Avena), palka (Cyperus), cirok (Sorg­hum), tarack (Agropyron), bermudafü (Cyno­­don), Monocharia, Fimbristylis, nyilfű (Sagit­­taria), Eleocharis, Scirpus, Paspaltim, Ischae­­mum, Spenochlea, Dactyloctenium, tippan (Ag­­rostis), Alopecurus, hélazab (Apera). A találmány szerinti készítményeket pél­dául az alábbi egyszikű kultúrákban alkal­mazhatjuk: rizs (Oryza), kukorica (Zea), búza (Triticum), árpa (Hordeum), zab (Avena), rozs (Secale), drok (Sorghum), köles (Panicum, cukornád (Saccharum), ananász (Ananas), spárga (Asparagus), hagyma (Allium). A találmány szeritni szerek alkalmazha­tósága azonban nem korlátozódik a fenti kul­túrákra, hanem egyéb növényekre is kiter­jed. A találmány szerinti szerek - ható­anyag-koncentrációjuktól függően - totál herbicidként alkalmazhatók például ipari te­rületeken, vasúti sínek mentén, utakon és tereken növő gaz pusztítására. A szerek to­vábbá erdőkben, díszcserje, gyümölcs, szőlő, citrusz, dió, banán kávé, tea, gumi, olajfa, kakaó és komló kultúrákban, valamint nem évelő kultúrákban szelektív gyomirtó szer­ként alkalmazhatók. A találmány szerinti (I) általános képle­­tű hatóanyagok jó általános herbicid hatás mellett lényegesen jobb szelektivitást is mu­tatnak fontos haszonnövényekben, mint pél­dául búzában. A (II) általános képletű ki­indulási anyagok, valamint a (Villa) és (VlIIb) általános képletű kiindulási anyagok is rendelkeznek herbicid hatással és kifeje­zett szelektivitással fontos haszonnövények­kel szemben. A találmány szerinti eljárással előállítha­tó hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, igy oldatokká, emulziókká, szó­róporokká, szuszpenziókká, porokká, pasz­tákká, oldható porokká, szemcsékké, szusz­­penzió-emulzió koncentrátumokká, hatóanyag­gal impegrált természetes és szintetikus anyagokká és polimerekben levő finom kap­szulákká. A készítményeket önmagában ismert mó­don állíthatjuk elő, mégpedig oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd hor­dozóanyagokkal összekeverjük, adott esetben felületaktív anyagokat, tehát emulgeálószere­­ket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző anyagokat is adhatunk az elegy­­hez. Amennyiben hordozóanyagként vizet al­kalmazunk, szerves segédoldószert is adha­tunk a készítményhez. Folyékony oldószer­ként lényegében az alábbiak jönnek szóba: aromás vegyületek, igy toluol, xilol vagy al­­kil-naftalinok, klórozott aromás vagy klóro­zott alifás szénhidrogének, pl. klór-benzol, klór-etilén vagy metilén-klorid, alifás szén­­hidrogének, így ciklohexán vagy paraffinok, pl. ásványolaj-frakciók, alkoholok, így buta­nol vagy glikol, valamint ezek észterei és éterei, ketonok, pl. aceton, metil-etil-keton, mct.il-izobüt.il-keton vagy ciklohexanon, erő­sen poláris oldószerek, igy dimetil-formainid, dimetil-szulfoxid és víz. Szilárd hordozóanyagként természetes kőliszteket, így kaolint, krétát, agyagföldet, Lalkumot, kvarcot, attapulgitot, montmorilloni- Lot és diatomaföldet vagy mesterséges poro­kat, igy nagydiszperzitású kovasavat, alumi­­nium-oxidot és szilikátokat alkalmazhatunk. Emulgeálószerként nemionos és anionos emul­­geátorok, így poli(oxi-etilén)-zsirsav-észte­­rek, poli(oxi-etilén)-zsiralkohol-éterek, pl. al­­kíl-aril-poliglikol-éter, alkil-szulfonátok, al­­kil-szulfonátok, aril-szulfonátok és fehérje­­-hidrolizátumok, diszpergálószerként pl. lig­­nin-szulfit-szennylúgok és metil-cellulóz ke­rül felhasználásra. Tapadást elősegítő szerként karboxi-me­­til-cellulózt, természetes és szintetikus por­szerű, magos vagy latex-formájú polimereket használhatunk, pl. gumiarábikumot, poli(vinil­­-filkohol)-t, poli(vinil-acetát)-ot és természe­tes foszfollpideket. További adalékok lehet­nek az ásványi és növényi olajok. Alkalmazhatunk színezékeket, például szervetlen pigmenteket, pl. vas-oxidot, titán­­-oxidot, ferrociánkéket, szerves színezékeket és nyomtápelemeket, pl. vas-, mangán-, bőr-, réz-, kobalt-, molibdén- és cinksókat. A formált készitmények általában 0,1-95 tömeg% hatóanyagot, előnyösen 0,5-90 töraeg% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti készítményeket más ismert herbicidekkel is keverhetjük készfor­­málás vagy tartálykeverés útján. Az elegyekhez ismert herbicideket, pél­dául benzonitrileket, difenil-étert, piridoxi­­-fenoxi-propionsavakat, fenoxi-alkánkarbon­­savakat, karbamidokat, triazinokat, vagy tri­­azindionokat, például 3,5-dibróm vagy 3,5- -dijód-4-hidroxi-benzonitrilt, oC—[ 4—(3,5—di— klór-2-piridoxi)-fenoxi]-propionsav-[2-(ben- zil-oxi)-etil]-észtert,-[2,2-dietoxi-etil]-észtert, vagy -[trimetil-szilil-metil]-észtert használ­hatunk. Továbbá alkalmazhatunk 2,4-diklór­­-fenoxi-ecelsavat, o(-(2,4-diklór-fenoxi)-propi­­onsavat, 4-klór-2-metil-fenoxi-ecetsavat, oC­­-■ 4-klói—2-met il-fenoxi)-propionsavat, 1-ami- no-6-(etil-tio)-3-(2,2-dimetil-propil)-l,3,5-tri- azin-2,4-( 1H,3H )-diont vagy N-(2-benztiazo-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents