198570. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vérplazma tromboxán B2 tartalmának radioimmunológiai meghatározására

5 HU 198570 B 6 A kalibrációs görbe készítéséhez szük­séges TXBz-mentes vérplazmát célszerűen a mérendő mintákkal faj-azonos vérplazmából készítjük, olyan módon, hogy a plazmában lévő TXB2-t aktív szénnel, előnyösen csont­szénnel megkötjük, majd a csontszenet cent­­rifugálással eltávolítjuk. Az ismert koncentrációjú standard olda­tokat RIA-pufferben való hígítással állítjuk elő. Ebben az esetben a TXB2-mentes vér­plazmát a mérendő mintákkal azonos térfo­gatban hozzáadjuk a standardokat tartalmazó reakcióelegyhez. Ez a módszer azonos a ta­lálmányi leírás példájában ismertetésre ke­rülő kiviteli móddal. Eljárhatunk úgy is, hogy magából a TXBí-mentes vérplazmából készítünk ismert mennyiségű TXBz hozzáadásával standard hi­­gitási sorozatot. Ebben az esetben a ható­anyagmentes plazmát nem szükséges külön lépésben adni a reakcióelegyhez. A kötött illetve nem-kötött radioligand­­-frakciók elválasztására 0,01-1 mólos, előnyö­sen 0,01 mólos, előnyösen 7,4 pH-jú - 0,05- -IX, előnyösen 0,5% dextránt tartalmazó - foszfát puffer-oldatot alkalmazunk, melyben 0. 1.3%, előnyösen 1% csontszenet szuezpen­­dálunk. Ez a reagens a reakcióelegyben lévő szabad radioligandumot megköti, és a centri­­fugálás után kapott felülúszó tartalmazza az antitesthez kötött radioligandot. Az antitesthez kötött radioligand radio­aktivitásét szcintillációs módszerrel megmér­jük, a radioaktivitás-értékekből, a specifikus kötések értékeiből, valamint a standard kon­centrációkból a RIA ismert számítási elve szerint készítjük a kalibrációs görbét, és számítjuk a vérplazma-minták TXBü-tartalmát. A számításokat célszerűen számítógép segít­ségével végezzük, a kalibrációs görbét pedig előnyösen lineáris transzformációval, előnyö­sen logit - log illesztéssel készítjük. A találmány szerinti eljárás főbb előnyei a következők: 1. Lehetővé teszi vérplazma TXBz-tártál má­nak közvetlen radioimmun meghatározá­sát, és ily módon elkerülhetővé válik a vérplazma hosszadalmas, munkaigényes és költséges tisztítása. 2. Lehetővé teszi jód-125 izotóppal jelzett, nagy fajlagos aktivitású tromboxán B2- -monojód-tirozin-metilészternek a fenti meghatározáshoz való alkalmazását, és ezzel a jódizotópnak a tricum-izotóphoz viszonyított elvi (nagyobb érzékenység) és gyakorlati (gyors és olcsó mérés­­technika) előnyeinek kiaknázását. 3. Mindezen előnyöket úgy éri el, hogy a meghatározáshoz szükséges alapreagen­seket változatlanul felhasználja, és a hagyományos radioimmun meghatározás valamennyi előnyét megőrzi. A találmány szerinti eljárást az alábbi példán ismertetjük, amelyre az eljárás oltalmi köre természetesen nem korlátozódik: Példa Humán vérplazma TXBi-tartalmának radioim­mun meghatározása 3 ng/ml koncentrációjú, 0,05 móloB, 7,4 pH-jú, 0,1% zselatint tartalmazó foszfát puf­­ferben (RIA-puffer) készült TXB2 tórzsoldat­­ból higitási sorozatot készítünk úgy, hogy 0,4-0,4 ml térfogatú és 12-37-111-333-1000 pg/ml koncentrációjú TXBz oldat-mintákat kapjunk, és ezekből 0,1-0,1 ml-t sorszámozott műanyag kémcsövekbe automata pipettával bepipettázunk. Ezután ugyanezen csövekbe valamint a mintáknak számozott csövekbe be­pipettázunk 0,1-0,1 ml térfogatú RIA-puf­ferben oldva kb. 30 000 cpmm beütésszámú 125i_txB2-TME radioligandot (MTA Izotóp In­tézete, Budapest terméke), specifikus anti­testet olyan hígításban, hogy a Bo/T érték 30-50% legyen, és ugyancsak 0,4%-os ANS ol­datot pipettázunk. Ezután a standard hígítá­sokat tartalmazó kémcsövekbe 0,1 ml TXBr­­-mentes plazmát, míg az ismeretlen minták méréséhez számozott kémcsövekbe 0,1 ml vérplazmát mérünk, és valamennyi kémcső tartalmát RIA-pufferrel 0,4 ml térfogatra egészítjük ki, majd kémcsókeverővel néhány másodpercig kevertetjük. Minden ismert és ismeretlen mintából három párhuzamos meg­határozást végzünk. A nem-specifikus kötődés (NSB) megha­tározáséra további három kémcsőbe az anti­­szérum helyett 0,1 ml RIA-puffert, a 0-stan­­dard (Bo/T érték) mérésére a standard olda­tok helyett 0,1 ml RIA-puffert pipettázunk a radioligand, ANS-oldat és a hatóanyagmentes plazma mellé. A O-standarddal azonos össze­tételű további három mintából a teljes radio­aktivitást (TC) határozzuk meg. A standard higitási sorozattal együtt al­kalmazott TXB2-mentes plazmát normál humán vérplazmából készítjük úgy, hogy ahhoz 2% csontszenet (Norit-A; Serva, NSZK) adunk, ezzel szobahőmérsékleten 20 percig kevertet­jük, majd 20 percig 2000 x g gyorsulással centrifugáljuk. A felülúszót leöntjük, és ez­zel a centrifugálást az előbbiek szerint meg­ismételjük. Az ismeretlen vérminták meghatározásá­hoz szükséges plazmamintákat úgy kapjuk, hogy a paciensektől a vért műanyag kémcsö­vekbe gyűjtjük 10 térfogatrész vérre szá­mítva 1 térfogatrész izotóniés sóoldatra (pH 7,4), amely 2% etilén-diamin-tetraecetsav-di­­nátriumsót és 1 mmól/l koncentrációjú indo­­metacint tartalmaz. A levett vért azonnal centrifugáljuk 4 °C-on 10 percig 1000 x g gyorsulással, majd a plazmát elválasztjuk. A kevertetés befejezése után a kémcsö­veket hűtőszekrényben 4 °C körüli hőmér­sékleten egy éjszakán ét állni hagyjuk, majd a TC csövek kivételével minden csőbe folya­matos keverés közben 2-3 perc alatt bepi­pettázunk 0,5 ml csontszén-Bzuszpenziót. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents