198496. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új makrolid vegyületek előállítására
1 HU 198496 B 2 hogy a redukálás során az 5. helyzettől eltérő molekularészek ne károsodjanak és így célszerű a redukálást aníonos hidrogénnel végezni. Anionos hidrogén felszabadítására hajlamos reagensek közé tartozik például a nálrium-bór-hidrid és a diborán, amelyek közül a nátrium-bór-hidrid a leginkább előnyös. A redukálószer mennyisége rendszerint 1-5 mólekvivalens, előnyösen 1-2 mólekvivalcns. A reagál tatást rendszerint oldószer jelenlétében hajtjuk végre, amelynek minősége nem lényeges, feltéve, hogy nem befolyásolja károsan a reakciót. Az e célra használható oldószerekre példaként említhetjük a metanolt, etanolt, dietil-étert, tetrahidrofuránt és a benzolt. Rendszerint a reagáltatást -10 'C és +50 'C, előnyösen 0 °C és 20 ’C közötti hőmérsékleten hajijuk végre, 30 pere és 3 óra közötti reakcióidővel. Az 5-észler-számiazék előállítása céljából végrehajtott reakció egy észterezési reakció az 5-helyzetű hidroxilcsoport és egy sav között, így ugyanúgy hajtható végre, mint az A. lépésnél ismertetett, önmagában ismert észterezési reakció. A sav reakcióképes származékának jellege, a dehidratálószer, az oldószer, a reakcióhőmérséklet, a reakcióidő és a bázis mind-mind azonosak az A. lépésnél ismertetettekkel. Mindegyik reakciólépés befejeződése után az előállítani kívánt (I) általános képletű vegyületeket a reakcióclegyből ismert módszerekkel különíthetjük el és kívánt esetben hagyományos módszerekkel, például oszlopkromatografálással további tisztításnak vethetjük alá. A kiindulási anyagként használt (III) általános képletű vegyületek mibemicin-vegyületek vagy milbemicin-analógok, amelyek fermentációs termékek vagy természetes termékekből ismert módszerekkel, például a leírásban korábban már említett szakirodalmi publikációkban említett módszerekkel állíthatók elő. Normál körülmények közölt a milbemicinek különböző vegyületek elegyeiként képződnek, az egyes vegyületek különböző arányokban képződnek. Mindegyik vegyület elkülöníthető és ezután különböző reakcióknak vethető alá. Alternatív módon a vegyületek elegyeit vetjük alá a reagáltatásoknak. így tehát valamely (III) általános képletű vegyület vagy egy egyetlen vegyület vagy pedig vegyületek elegye lehet, és így valamely (I) általános képletű vegyület egyetlen vegyületként vagy vegyületek elegyeként képződik. A találmány szerinti vegyületek közül a 23-helyzetben oxocsoportot tartalmazó vegyületeket előállíthatjuk a megfelelő természetes termékekből, például a következőkben ismertetett lépések sorrendjében. Az 5-hidroxil-csoportot tartalmazó természetes vcgyületet oxidáljuk a megfelelő 5-oxo-vegyülelté, például tnangán-dioxiddal. Az így kapott 5-oxo-származékot ezután egy rövidszénláncú alkánkarbonsavval, például hangyasavval és szelén-dioxiddal, majd vizes sósavoldattal reagáltatjuk, amikor a megfelelő 13-hidroxi-5-oxo-származékot kapjuk. A 13-hidroxilcsoportot ezután acilezzük egy megfelelő karbonsavval vagy ennek reakcióképes származékával a korábbiakban említett módon, amikor egy megfelelő 13-észterezett 5-oxo-szánnazékot, vcgyületet kapunk. Az 5-oxocsoportot ezután 5-oximmá alakíthatjuk a korábbiakban már ismertetett módszerekkel vagy pedig 5-hidroxilcsoporttá redukálhatjuk például nátrium-bór-hidriddel. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek erős akaricid hatást fejtenek ki például a Tetranychus, Panonychus (például Panonychys ulmi és Panonychus citri), Aculopa pelekassi és üszögatkák kifejlett egyedei, bábjai és petéi ellen, mely kártevők elsősorban a gyümölcsfákat, zöldségféléket és a virágokat pusztítják. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek hatásosak a Ixodidae, Dermanyssidae és Sarcoptidae családokkal szemben is, mely kártevők állatok parazitái. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek aktívak továbbá űn. exoparazitákkal, például Oestrus, Lucilia, Hypoderma, Gautrophilus, tetvek és bolhafélékkel szemben, mely fajták állatokon és madarakon, különösen háziállatokon és baromfiféléken parazita életmódot folytatnak. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek hatásosak továbbá házkörüli rovarfélékkel, például csótánnyal és háziléggyel, továbbá a mezőgazdasági és kertgazdálkodási területeken élősködő káros rovarfélékkel, így például levéltetvekkel és lárvaállapotú Lepidoptera-fajtákkal szemben. Hatásosak továbbá a talajban élő Meloidogyne, Bursaphelenchus és Rhizoqlyphus-félékkel szemben. Hatásosak továbbá a következőkben felsorolt rendekbe tartozó rovarokkal szemben is: Coleoptera Homoptera, Heteroptera, Diptera, Thysanoptera, Orthoptera, Anoplura, Siphonaptera, Mallophage, Thysanura, Isoptera, Psocoptera és Hymenoptera. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületeket felhasználhatjuk továbbá más, növényeken kárt okozó rovarfélékkel, különösen olyan rovarfélékkel szemben, amelyek azáltal okoznak a növényzetben kárt, hogy elfogyasztják a növényzetet. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek felhasználhatók egyaránt dísznövények és termesztett növények esetében, különösen gyapotnál (például Spodoptera littoralis és Heliothis virescens ellen), valamint étkezési célokat szolgáló haszonnövényeknél (például Leptinotarsa decemlineata és Myzus persicae ellen) és rizsféléknél (például Qiilo suppressalis és Laodelphax ellen). A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek aktivitásukat képesek kifejteni mind szisztematikusan, mind kontakt úton. így tehát ezek a vegyületek igen hatásosak szívó rovarokkal, különösen a Homoptera rendbe tartozó szívó rovarokkal és ezek közül is az Aphididae családba tartozókkal (például Aphis fabae, Aphis craccivora és Myzus persicae) szemben, amelyeket igen nehezen lehet ellenőrizni az ismert készítményekkel. így tehát megállapítható, hogy a találmány szerinti eljárással előállított vegyületekkel bármiféle növényzet kezelhető, valamint olyan magvak is, amelyekből ezek a növények kifejlődnek, illetve a növényeknek a környezete, akár növekedésre, akár tárolásra szolgál. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületekkel kezelhető növények közé tartoznak például gabonafélék (például kukorica vagy rizs), zöldségfélék (például burgonyafélék vagy szójabab), gyümölcsök és más növények (például gyapot). A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek felhasználhatók továbbá állatok megvédésére különböző ektoparazitáktól úgy, hogy a vegyületeket ki5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
