198461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiadiazol származékok és az azokat vagy analógjaikat hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 HU 198461 B 2 III. TÁBLÁZAT Influenza-vírusok elleni in vitro aktivitás I50 (MCG/ML) Vegyület A-NWS A-Ann Arbor B-Great Lake 1. példa 18,6 18,0 2. példa 9,8 9,5 3. példa 6. példa 21,3 0,85 25,0 7. példa 0,58 0,70 0,32 8. példa 0,04 0.3 emlős szervezetébe. Parenterális adagolás esetén, pl. intraperitoneális úton történő bevezetésnél a vegyü­­letet 2 % felületaktív anyagot, legfőképpen enuilfort (polihidroxi-zsírsav) tartalmazó vízben oldjuk fel vagy szuszpendáljuk. A szájon át történő adagolás termé­szetesen a legelőnyösebb. Ilyen esetben az itt meg­határozott vegyületet egy vagy több standard, gyó­gyászatiig elfogadható anyaggal, mint amilyen pél­dául a keményítő, szukróz, laktóz, kalciumkarbonát stb. keverjük, és a keveréket üres, egymásba tolható zselatin kapszulákba töltjük, úgy, hogy minden egyes kapszulában olyan mennyiségben legyen jelen a ve­­gyület, hogy hatékonyan elnyomja az influenza- vagy más - akár leendő, akár jelenlevő - vírus növekedését. Másszóval, ezen vegyületek mind profilaktiku­­san(megelőzésre), mind gyógyításra egyaránt alkal­masak. Hasonlóképpen a hatóanyag tetszőleges vivő­­anyaggal keverhető, például keményítő, kenőanyagok, nedvesítő szerek stb. .amilyen például a sztearinsav, magnézium-sztearát és hasonlók, és a keverékből tabletta préselhető, melyek mindegyike egy influenza­vagy más vírus által keltett támadás megállításához és visszaszorításához szükséges mennyiséget tartal­mazza. Gyermekek számára fele vagy negyedakkora dózisban megfelelő ezen tabletták adagolása, de tör­ténhet az adagolás oldat vagy szuszpenzió for­májában is. A találmány vírusellenes módszerének alkalmazása mindössze annyit jelent, hogy a tiadiazol vírusellenes szer megfelelő vírusellenes mennyiségét alkalmazzuk a kezelendő szövetre, vagy orálisan a vírusfertőzéstől szenvedő vagy arra érzékeny élőlény esetében. Ideális esetben a vegyületeket a célszerű beadás szempont­jából megfelelő, gyógyászatiig elfogadható vivőanya­gokkal kombinálva készítjük el és adagolhatjuk orá­lisan, lokálisan vagy parenterálisan profilaktikus vagy terápiás céllal. A készítmények 1—95 súly%-ban tar­talmazhatják az aktív tiadiazol vírusellenes szert Szájon át történő (orális) adagolás céljára a ve­gyületeket a szokásos hígítószcrekkel és vivőanya­gokkal kombinálhatjuk, mint például szukróz, kemé­nyítő, mikrokristályos cellulóz, gumiarabikum stb., tablettákat vagy pirulákat formázhatunk belőlük, zse­latin kapszulákba tölthetjük vagy például oldtatot, elixirt, pasztillát vagy egyebet készíthetünk. A lokális alkalmazáshoz a készítmények úgy készülnek, hogy a tiadiazol vírusellenes szert különböző hordozóanya­gokkal keverjük el, amilyen például a méhviasz, lanolin, olaj és így kenőcsökhöz, gyógyírekhez. kré­mekhez, tinktúrákhoz, kozmetikai oldatokhoz jutha­tunk. Komolyabb vírusfertőzések ellen az intravénás vagy intramuszkuláris adagolás a megfelelő. Ezek a készítmények 1-50 %-ban tartalmazzák az aktív kom­ponenst. Á vegyületeket intravénás infúziós alkalma­zás esetén közönséges hígítószerekben oldjuk, amilyen például az izotóniás konyhasó- vagy dextróz-oldat; intravénás vagy intramuszkuláris injekciók készítése esetén pedig alifás polihidroxi- alkoholokban, például propilén- glikolban vagy polietilén-glikolban oldjuk az aktív komponenst. A fenti képlet szerinti eléggé savas vagy bázikus vegyületekből gyógyászatiig elfogadható sók készít­hetők közönséges szerves vagy szervetlen savakkal vagy bázisokkal történő reakcióval, amilyen például a sósav, szukcinsav vagy nátrium-hidroxid. A gyó­gyászatiig elfogadható sók általában jobb oldható­sággal rendelkeznek, mint a kiindulási vegyületek, és így folyadék- vagy emulzió-készítményekhez al­kalmasabbak. Az előbb bemutatott tiadiazol vírusellenes szerek széles dózistartományban hatásosak. Bár az egyes alkalmazandó dózisokat az adott kezelendő vagy ki­védendő vírusfertőzés fajtája és komolysága, az ada­golás módját és egyéb körülményeit pedig az orvos szabja meg, a szokásos dózisok 0,1-100 mg/kg, illetve leggyakrabban 0,5-25 mg/k tartományba esnek. A kezelés egy kitüntetett alkalmazásában a tiadia­­zol-típusu vegyületeket az influenza-vírusfertőzésre érzékeny emlősök, például lovak, egerek, disznók és emberek számára adagoltuk. Emberek esetében pro­filaktikus kezelésben részesítettük különösen az idő­sebbeket, kisgyermekeket, ápolónőket, orvosokat és az egyéb kórházi, egészségügyi személyzetet, ahol egy fenyegető influenza-járvány kialakulása várható. A vegyületek bálkinek adagolhatók, akik egy influ­enzás ember fertőzésveszélyének voltak kitéve, A találmányban leírt gyógyító hatás különös előnye, hogy a vegyületek profilaktikus, illetve gyógyító céllal egyaránt adagolhatóak, anélkül, hogy előzetesen meg­állapítottuk volna, hogy az influenza-vírus az A- vagy B-törzsbe tartozik, mivel ezek a vegyületek mindkét törzzsel szemben hatásosak. A következő példák az (I) általános képlettel jel­lemzett vegyületeket tartalmazó néhány jellegzetes készítményt ismertetnek. 10. példa Tabletták készítése Az 1. példában előállított vegyület 100 mg Laktóz 200 mg Kukorica-keményítő 300 mg Kukorica-keményítő-csiriz 50 mg 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents