198453. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a prosztaciklin 6,9-fenilimino-analógjainak előállítására

1 HU 198453 B 2 A találmány tárgyát az (I) általános képlett! pir­­rolszármazékok és szubsztituált aminocsoportot tar­talmazó bázisokkal képzett sóik előállítására szolgáló eljárás képezi. Az (I) általános képletben a helyettesítők jelentése az alábbi: R6 adott esetben nitrocsoporttal, halogénatommal vagy trifluormetil-csoporttal szubsztituált fenil-csoport, Q jelentése hidrogénatom vagy -COOR1 csoport - ahol R1 jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szén­atomos alkil-csoport; A jelentése -(CH2)n-csoport - ahol n jelentése 1, 2, 3, 4 vagy 5 R2 jelentése alfa vagy béta térállású -OR3-csoport - ahol R3 jelentése hidrogénatom, tetrahidropiranil-, tri(l—4 szénatomos- alkil)-szilil- vagy benzoil-cso­­port - vagy -NHR6’-csoport - ahol R6’ jelentése nitro-csoporttal, halogénatommal vagy trifluorme­til-csoporttal szubsztituált fenil-csoport; R4 jelentése hidrogénatom vagy -CH2-OR5-csoport - ahol R5 jelentése hidrogénatom, tetrahidro-pira­­nil-, formil-, vagy - (CH2)m-0-(CH2)m-0-(CH2)mH-csoport - ahol m jelentése 1, 2, 3 vagy 4; vagy -CH2SR5-csoport - ahol R5’ jelentése fenil-csoport; - formil-csoport; vagy -CH2Y képletú csoport - ahol Y jelentése halo­génatom. A találmány tárgyát képező I általános képletú szubsztituált pirrol számiazékok részben szintézisin­­termódierei egy szelektív biológiai hatású prosztacik­­lin analógon szintézisének (lásd az 1- 3. példákat) (T/46302 sz. közzétett magyar szabadalmi bejelentés) Ezen túlmenően, nem várt biológiai hatásokat is kifejtenek. Az (I) általános képletú vegyületek saját biológiai hatását a következőkben adjuk meg. A találmányunkban leírt néhány vegyületnek glu­­tation-S- transzferáz gátló hatása van. A vizsgálatokat a szakirodalomban ismert mód­szerrel végeztük (C. Wu és mtsai, Biochem. Biophys. Rés. Commun., 112, 980 (1983), H. W. Habig és mtsai, J. Bioi. Chem., 41, 827 (1974). így pl. a 2- fenil-3-(4’- (metoxi-karbonil) -l’-butil)7a- hidroxi- 6ß- (hidroximetil)-2-aza-biciído (3.30)okta-Ali5,A3’4- dién ((I) általános képlet, ahol Q= -CO2R1, R'= metil gyök, A= -(CH2V csoport, n= 3, R2= a térállású OR3 csoport, R3= hidrogénatom, R4= ß térállású -CH2XR5 csoport, X= 0 atom, R5= hidro­génatom, R6= fenil csoport), a fenti vizsgálaton 800 mM IC50 értéket adott. Egy másik vegyület, a 2-fe­­nil-3-(4’-karboxil)-r-butil-2-aza- biciklo (3.3.0) ok­­ta-A’’^,A3’4-dién ((I) általános képlet, ahol Q= -CO2R1 csoport, Rl= hidrogénatom, A= -(CH2)n-, n= 3, R2= R4= hidrogénatom, R6= fenil csoport (ugyanezen a vizsgálaton 27 pM koncentrációban adott IC50 értéket. Az előbbieken túl a vegyületek tengerimalac ileumon antagonizálják az LTC4 hatását, ami M.K. Bach (Prostaglandins 23 759-770 (1983)) módszere szerint vizsgáltunk. Az itt kapott eredmények szerint a fenti 2-fenil-3- (4’-(metoxi-karbonil)-r-butil)-7a-hidroxi- 6ß-(hidroximetil)-2- aza-biciklo (3.3.0) okta-A1-5,An­dién IC50 értéke 0,2 mM, a 2- fenil-3-(4’-karboxil)­­l’-butil-2-aza-bicikío(3.3.0) okta-A1,5, A3,4-dién IC50 értéke 1,4 pM. A találmányban leírt (I) általános képletú vegyü­letek az előbbiekben ismertetett farmakológiai pro­filnak megfelelően előnyösen használhatók mind hu­mán, mind állatgyógyászatban a különböző allergiás területek kezelésére. A legelőnyösebb alkalmazási te­rület az asztmás betegek esetében a rohamok kiala­kulásának megelőzése, illetve erősségének csökken­tése. Ezen kívül azonban bármilyen allergiás rendel­lenesség kezelésére alkalmas, ahol a kóros folyamat kialakulását az SRS-A mediálja (az SRS-A szerepére ld. pl. Orange, R. P.; Austen, K. F.: Adr. Immunoi. 10, 105 (1969); Austen, K. F.: J. Immuol. 121, 793 (1978)). A preferált gyógyászati mennyiség a konkrét ve­­gyülettől, a beteg állapotától, nemétől, életkorától az adminisztrálás módjától függően 0,01-100 mg. A vegyületek gyógyászati alkalmazása előnyösen egy dózisban, parenteráliSan, orálisan vagy inhalá­­cióval történhet. A szükséges dózisokat, valamint a legcélszerűbb alkalmazási módot szakember szakismerete alapján könnyen meghatározhatja. A gyógyászati készítmények előállításánál a szo­kásos töltő, hígító, íz és illat befolyásoló, formulázást megkönnyítő, felszívódást elősegítő adalékanyagokat használhatjuk. A találmányunkban leírt (I) általános képletú ve­gyületek használhatók egyedüli hatóanyagként, vagy más hatóanyaggal történő kombináicóban. Az (I) általános képletú vegyületekkel rokon ve­­gyűleteket írnak le az EP 77209 és az EP 149327 sz. európai szabadalmi leírásokban. A találmányunk szerint az (I) általános képletú pinolszármazékokat - ahol a szubsztituensek jelen­tését az előzőekben megadtuk - úgy állítjuk elő, hogy egy (II) általános képletú vegyületet - ahol a szubsztituensek jelentése megegyezik az előzőekben megadottakkal - reagáltatunk egy (Hl) általános kép­letú vegyülettel - ahol R6 szubsztituens jelentése megegyezik az előbbiekben megadottakkal. A reakciót savas katalizátor jelenlétében végezzük. Az ilyen Paal-Knorr típusú szintézisekben számos katalizátor ismert az irodalomban (ld. pl. R.A. Jones, G.F. Bean: The Chemistry of Pyrroles, Vol. 34 in the Series Organic Chemistry Academic Press, 1977.), melyek ezekben a reakciókban eredményesen hasz­nálhatók. Konkrétan hatásos a 0,01 — 1,0 ekvivalens mennyiségben használt szerves szulfonsav, előnyösen a para-toluol-szulfonsav, ezek sói, előnyösen a para­­toluol-szulfonsav piridin sója (PPTSA), szervetlen savak, előnyösen vízmentes sósav, kénsav, ezek sói, előnyösen piridin-hidroklorid, Lewis-savak, előnyösen titán- tetraklorid stb. A reakciót különféle oldósze­rekben végezzük el. Használhatók klórozott szénhidrogének, előnyösen diklór-metán, kloroform, széntetraklorid, alkoholok, előnyösen etanol, aromás szénhidrogének, előnyösen benzol, toluol, xilol. A reakciót -70 - 150 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen 30-60 ’C-on végezzük. Kü­lönösen előnyös, ha a kondenzálást piridin-hidroklorid katalizátor jelenlétében kloroformban 40-50 ’C-on végezzük el. A fentiekben előállított (I) általános képletú vegyületek hidroxil csoportjainak védőcso­portjai adott esetben eltávolíthatjuk és/vagy az ész­tercsoportot elszappanosíthatjuk és/vagy a szabad sav­ból szubsztituált aminocsoportot tartalmazó szerves bázisokkal sót képezünk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents