198448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-(1-metil-etil)-3,4-dimetoxi-benzol-acetonitril előállítására

1 2 A találmány tárgya új eljárás a-( 1 -metil-etil)-3,4-di­­metoxi-fenil-acetonitril előállítására. Az a-(l-metil-etil)-3,4-dimetoxi-fenil-acetonitriI a 3 261 859 számú USA-beli szabadalmi leírásban is­mertetett, nemzetközileg verapamil (INN) néven is­mert koronaér-tágító hatású gyógyszer előállításának köztes terméke. Az <*-( 1 -metil-etil)-3,4-dimetoxi-fenil-acetonitril szintézisét több szabadalomban leírták, köztük a 3 415 866, 3 997 608 és a 4 593 042 számú USA-be­li szabadalmi leírásokban, a 986 946 sz. kanadai sza­badalmi leírásban, a 78 092 732 sz. még nem vizsgált, közzétetett japán bejelentésben és a 0 165 322 sz. európai szabadalmi leírásban, valamint a 032064 szá­mú közzétett magyar leírásban. A leggyakoribb módszer, melyet az említett kana­dai, magyar és a 4 593 042 számú USA-beli szabadal­mi leírás ill. az ugyancsak hivatkozott, nem vizsgált közzétett japán bejelentés ír le, a homoveratronitril izopropil-halogeniddel történő alkilezését alkalmazza különböző oldószerekben, valamely alkálikus reagens jelenlétében. A 3 415 866 és a 3 997 608 sz. USA-beli szabadalmi leírások szerint homoveratronitrilt reagál­talak acetonnal nátrium-etilát jelenlétében, és a ke­letkező izopropilidén-származékot katalitikusán hid­rogénezik. Végül, az előbbiekben említett európai sza­badalmi leírásban a nitrilt a-(l-metil-etil)-benzil-klo­­ridnak nátrium-cianiddal történő reagáltatásával nye-, rik. A találmány tárgya tehát új módszer az (I) képletű a-(l-metil-etil)-3,4-climetoxi-fenil-acetonitril előállítá­sára, mégpedig a (II) képletű izobutiril-3,4-dimetoxi­­-benzolból kiindulva, mely egy a-halogén-ecetsav-al­­kil-észterével alkálifém alkoxidja vagy nátrium-amid vagy nátrium-hidrid jelenlétében Darzens kondenzá­ció révén a (III) általános képletű a-epoxiészterré alakul, — ahol R 1-6 szénatomot tartalmazói, egyenes vagy elágazó láncú alkilgyököt jelent — mely lúgos hidrolízissel a (IV) általános képletű epo­­xisavalkálisóvá alakul, — ahol Me+ alkálifém kationt, előnyösen nátrium­vagy kálium- iont jelent 1 E vegyületet dekarboxilezve az (V) képletű a-(l­­-metil-etil)-3,4-dimetoxi-benzol-acetaldehiddé alakít­juk, majd hidroxil-aminnal reagálva a (VI) képletű oximot képezzük, s ezt - például ecetsavanhidrid és adott esetben kálium-acetát jelenlétében - dehidratál­­juk, így az (I) képletű, kívánt terméket az a-(l-metil­­-etil)-3,4-dimetoxi-fenil-acetonitrilt kapjuk. ’ A találmány szerinti eljárás az előzőekben említett képletű intermedierek izolálása és vizsgálata nélkül lefolytatható, ugyanakkor, amennyiben szükséges, a folyamat egyes lépései függetlenül is végrehajthatók, a megfelelő közbenső termék izolálásával és jellemzésé­vel. A (III), (V) és (VI) képletű közbenső termékek új vegyületek. A találmány szerinti eQárás haladó jellege az ismert megoldásokhoz viszonyítva abban áll, hogy - szem­ben valamennyi ismert megoldással ■— nem alkalma­zunk veszélyes reagenseket, mint cianidok és alldl-ha­­logenidek (főként bromidok) a kívánt nitril-szárma­­zék előállítására. Valamennyi ismert eljárásban, kivéve a 01 65 322 sz. európai szabadalmi leírásban ismerte­tett megoldást, homoveratronitrilből indulnak ki, me­lyet a megfelelő halogenid és egy különösen mérgező alkáli-danid, így nátrium- vagy kálium-cianid reagálta­tásával állítanak elő, ezrt izopropil-halogeniddel, elő­nyösen izopropil-bromiddal reagáltatják, mely erősen irritatív anyag. A öl 65 322 íz. európai szabadalmi leírás szerint is a kiindulási intermediert, azaz az a-(l-metil-etil)-ben­­zil-kloridot nátrium-cianiddal reagáltatják, míg a 3 415 866 és 3 997 608 sz. USA-beli szabadalmi leí­rások szerint veszélyes, hidrogénnal végzett kataliti­kus hidrogénezést végeznek. így valamennyi, a tech­nika állása szerint alkalmazott eljárásban nagyon toxi­kus és veszélyes reagenst használnak, ezzel szemben, a találmány szerinti eljárás értelmében anélkül, hogy ve­szélyes reagenst kellene alkalmaznunk, olcsó és köny­­nyen szintetizálható kiindulási anyagból nagyon jó hozammal kapjuk a végterméket. A találmány tárgyát képező eljárásban a (II) kép­letű izobutiril-3,4-dimetoxi-benzol előnyösen 1 mól­­-ekvivalens mennyiségét reagáltatjuk 0,5-5 mól-ekvi­­valensnyi (VII) általános képletű a-halogén-észterrel,- ahol X halogénatomot, előnyösen klóratomot és R 1 -6 szénatom számú egyenes vagy elágazó láncú al­kilgyököt, előnyösen metil-, etil- vagy 2-butilgyököt jelent -0,5-5 mól-ekvivalensnyi, a nátrium-amid, nátrium­­-hidrid és a (VIII) általános képletű alkálifém alkoxid,- ahol Me* alkálifém kationt, előnyösen nátrium­vagy R, 1-6 szénatom számú egyenes vagy elágazó láncú alkilgyököt jelent -közül választott bázis jelenlétében. Az előnyösen használt bázisok a következők: nátrium-metoxid, ká­lium-tere -butoxid, nátrium-2-butoxid és kálium-2-but­­oxid. A reakció 1 -24 óra alatt zajlik le, -25 °C és a reak­­dóelegy forráspontja közötti hőmérséklettartomány­ban. A reakció oldószerekben, illetve oldószerek nél­kül is lejátszódhat, megfelelő oldószerek az aromás szénhidrogének, előnyösen toluol, és az 1 -6 szénato­mos egyenes vagy elágazó láncú alkoholok, illetve ezek elegyei. A reakció sorén keletkező (III) általános képletű epoxiésztert (R jelentése az előzőekben megadott) általában nem izoláljuk, hanem a (IV) általános kép­letű epoxisav-alkálisójává- ahol Me+ alkálifém kationt, előnyösen nátrium vagy kálium iont jelent — alakítjuk lúgos hidrolízissel, oly módon, hogy a (III) általános képletű epoxi-észtert tartalmazó oldatot al­káli- vagy alkáli földfém bázissal, előnyösen nátrium­vagy kálium-hidroxiddal reagáltatjuk 1-12 órán át, 0 C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsék­leten. A (IV) általános képletű epoxisav-sót 20 °C és a reakcióelegy forráspontja - közötti hőmérsékleten 1- 16 óra alatt dekarboxilezzük. Ily módon kapjuk az (V) képletű a-(l-metíl-etil)-3,4-dimetoxi-benzol-acet­­aldehidet. Az (V) képletű aldehidet mól-ekvivalens mennyi­ségű hidroxil-amin-hidrokloriddal 0 °C és a reakció­elegy forráspontja közötti hőmérsékleten 0,5-16 órán át reagáltatva kapjuk a (VI) képletű oximot.. Az (I) képletű, előállítani kívánt nitril-vegyületet a (VI) képletű oxim dehidratálásával kapjuk. Előnyös módszer szerint a (VI) képletű oxim mól-ekvivalens mennyiségét feloldjuk a következő oldószerek egyiké­ben: ecetsav, toluol, 2-butanol, acetonitril, dimetil-98.448 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents