198420. lajstromszámú szabadalom • Eljárás legalább két részből álló, csuklószerkezettel összekapcsolt közúti járművek hajlási stabilitásának szabályozására és csuklószerkezet az eljárás foganatosítására

1 198 420 2 csuklószög az a szög, amely az egycsuklós, a kétcsuklós, illetve a többcsuklós 1, 2, illetve 2 a jármű kanyarme­netekor alakul ki az elülső 3 járműrész 16 hosszközép­vonala és a 4, 5 utánfutó 17 hosszközépvonala között. A 0 2< illetve 0 n.j csuklószög az a szög, amely több­csuklós közúti 2, illetve 2a jármű kanyarmenetekor a 4, 5 utánfutók 17 hosszközépvonalaí között alakul ki. A )3 j csuklószögek érzékelőkkel mérhetők, amelyek ka­ros áttétellel működtethetők. A karos áttételek gyorsító áttételűek, de legalább 1 : 1 áttétellel rendelkeznek. A 14, 15 csuklók mindegyike 20, 21 csuklószerkezettel van ellátva. A 20 csuklószerkezet az alábbiakban ismer­tetett szerkezeti jellemzők következtében különösen egycsuklós közúti 1 járművek 14 csuklójában való fel­­használáshoz alkalmas, míg a 21 csuklószerkezet előnyö­sen alkalmazható kétcsuklós, illetve többcsuklós közúti 2a járművek 15 csuklóiban. A hajtási stabilitás találmány szerinti szabályozása többcsuklós közúti 2a járműveknél is lehetséges,.ame­lyek közül egyet a 2a ábra mutat be vázlatosan. A 2b ábra többcsuklós közúti 2a jármű hátulsó részét mutat­ja, szemléltetve az a 2, a 3, ... an irányszöget, amely a többcsuklós 2b jármű hátulsó 4 utánfutójára ható húzás­irányt jelenti és a csuklópontoknak a A s útszakasz meg­tétele előtti és utáni helyzetét összekötő vonalból adódik. Mivel a csuklópont az „előfutó” 3 járműrész (vagy 5 utánfutó) hátsó tengelyén kívülre nyúlik, a csuklópont a kanyarodás irányával ellentétes oldalra kifelé eltolódik. A 3. ábrán a 20, 21 csuklószerkezet van vázlatosan bemutatva, amelynek kettős működésű hidraulikus 36, 37 munkahengerei vannak, amelyek a 35 csukló előtt középpontosan, 22 kereszttartón vannak elrendezve. A 36, 37 munkahengerek kereszttartón való 24, 25 tá­masztópontjai közötti távolság kicsi annak érdekében, hogy az erők jármű hosszirányába eső összetevői egy­másból kivonódjanak. A dugattyúrudak 23 forgókoszorú kereszttartójához csatlakoznak. A 36, 37 munkahenge­rek hidraulikus 26 , 27 vezérlőberendezéshez kapcsolód­nak, amelynek kapcsolóelemei elektronikus 31 számí­tóegységgel működtethetők a járműtípus és a menet­állapot függvényében. Az elektronikus 31 számítóegy­ségnek 33 mikroprocesszora van, amely tartalmát meg­őrző 32 tárolóhoz csatlakozik. A 33 mikroprocesszor továbbá 34 beállító és vizs­gálóberendezéssel van összeköttetésben, amellyel adott esetben a 33 mikroprocesszor programozható. Az is le­hetséges, hogy a 34 beállító- és vizsgálóberendezéssel a 20, 21 csuklószerkezetet karbatartási okokból diagnózis­nak vessük alá. Ezen túlmenően a 32 tároló és 34 beállí­tó és vizsgálóberendezésen át adatokkal tölthető fel. Míg a 20 csuklószerkezet hidraulikus 26 vezérlőberende­zése 28 nyomószivattyúhoz és 29 folyadékgyűjtőhöz csatlakozik, a 21 csuklószerkezet hidraulikus 27 vezér­lőberendezésénél ezek az elemek elmaradnak. A 3a ábrán a 0 j csuklószög feltüntetett -aj irányszög melletti és a megtett s úttól való függése van feltüntetve egy kb. 50 m-es útszakaszon keresztül, ahol egy jobbra kanyarodást (pozitív a j irányszög) balra kanyarodás, majd egyenesbe vezetés követ, miközben a , 0j csukló­szög változik (instacioner menetállapot). Az instacioner merútállapotban megengedett 0j csuklószögek tartomá­nyát jobbra és balra irányuló csuklómozgásnál az E és F tartományok foglalják magukba. Beavatkozásra ezen EF tartományokon kívül van szükség. Mivel a fékező kerék fékerejének iránya olyan nyomatékot hoz létre, amely cső ckenteni akarja a csuklószöget, a fékezés csak akkor lesz hatásos, ha lehetővé teszi a stabil menetállapot visz­­szaallítását (B és C tartomány). Az előírt hidraulikus műveleteken kívül a kanyar belsője felé eső kerekek csak akkor kerülnek járulékos fékezésre, ha a „jobbirányú” csuklószög esetén a csukló túlzottan jobbra, vagy „bal­irányú” csuklószög esetén a csukló túlzottan balra haj­lik Ez az eset különösen akkor fordul elő, amikor egy 35 csukló egy előírt 0 j csuklószöget meghaladóan haj­lik mikor is a 38, 39 zárószelepeken vagy a nyomás­mentesítő 46, 47 szelepeken kívül a vonatkozó 35 csuk­lót követő tengelyen levő kerekek kerékfékei is műkö­désbe lépnek. Ezáltal működési kapcsolat hozható létre az önmagukban ismert blokkolásgátló szerkezetekkel. Mas esetben (A és D tartomány) a kerekek fékezése nem célszerű. Amint a 4. ábrán látható, a hidraulikus 26 vezérlő­­berendezésnek vezérlőegysége van, amelyben 40, 42 foj­tószelepek, 38, 39 zárószelepek, nyomásmentesítő 46, 47 szelepek és nyomáshatároló 52, 53 szelepek vannak el endezve. A 40, 42 fojtószelepek, a 38, 39 zárószele­­p<k és a nyomásmentesítő 46, 47 szelepek mágnessze­lepként vannak kialakítva és működtetésük érdekében a 33 mikroprocesszor által működtethető 44, 45, 48 ál­­lí'ótaggal vannak ellátva. Nyomáselőállításra 28 nyomó­szivattyú szolgál, amely 75 nyomóvezetékben van elren­dezve. A 75 nyomóvezeték 66 visszacsapószeleppel van ellátva és 29 folyadékgyűjtőhöz csatlakozik. A 75 nyo­móvezeték másik vége felé eső szakaszán 30 nyomástá­roló van elrendezve, amelynek nyomásállósága például 229 bar lehet. Ehhez a 75 nyomóvezetékhez további 54 nyomóvezeték csatlakozik, amely be van vezetve a hid­­nulikus 26 vezérlőberendezés 76 készülékházába, ahol 56 vezetékszakaszokkal közlekedik. Ezeken az 56 veze­tékszakaszokon kerülőágban 40, 42 fojtószelepek van­­rak elrendezve, amelyek kettő/kétutú szelepként vannak kialakítva. Az 56 vezetékszakaszokban, párhuzamosan 40, íl'2 fojtószelepekkel egy-egy 41, 43 fojtó van beiktatva. Az egyik 56 vezetékszakasz végső szakaszán 57 elága­zás van kialakítva, amelyhez két, egymással párhuzamos 60, 61 bekötővezeték csatlakozik. Mindegyik 60,61 be­kötővezetékben egy-egy 58, 59 visszacsapószelep és 38, 39 zárószelep található. A 38, 39 zárószelepek is kettő/ kétutú szelepként vannak kialakítva. A 60,61 bekötőve­zetékre a 38, 39 zárószelep kimenetén 64, 65 visszacsa­pószeleppel ellátott 62, 63 kerülőágak kapcsolódnak, amelyek a 40, 42 fojtószelepek előtt az 56 vezetéksza­kaszra vannak kötve. A 60, 61 bekötővezeték 67, 68 nyomóvezetékkel van összekötve, amelyben nyomás­mentesítő 46, 47 szelep van beépítve. A nyomásmente­sítő 46, 47 szelepek és a hidraulikus 36, 37 munkahen­gerek között a 67, 68 nyomóvezetékeken 50, 51 leága­zások vannak, amelyek nyomáshatároló 52, 53 szele­pekkel vannak ellátva. Ezek az 50, 51 leágazások hurok­ba vannak kapcsolva és 79 visszágon át összeköttetésben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents