198420. lajstromszámú szabadalom • Eljárás legalább két részből álló, csuklószerkezettel összekapcsolt közúti járművek hajlási stabilitásának szabályozására és csuklószerkezet az eljárás foganatosítására

198 420 2 15 A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgá­ló csuklószerkezet egy lehetséges kiviteli alakjának állí­tóelemei kettőshatású hidraulikus munkahengerek és elektronikus szabályozóberendezése mikroprocesszorral vagy mikroprocesszoros kapcsolással van ellátva, amely 5 az i-edik csuklóhoz tartozó A jlj = f ( |3j, a j ) karakte­risztikákat tároló, tartalmát megőrző memóriával van működési kapcsolatban, ahol ß j a csuklószöget, a j az irányszöget, A ß j a ß j csuklószögnek a A s útszakasz megtétele után a kezdeti értékhez képesti megváltozását jelenti. A jármű stabil állapotba való visszatérítéséhez a kettőshatású munkahengerek forgatónyomatékot állíta­nak elő. A menetállapottól függően ez a nyomaték nö­velhető, a kanyar belső oldala felé eső kerék fékezésével. Minél nagyobb a csuklószög, annál nagyobb a fékező ke­rék hatásos karja. A találmány további jellemzőit a későbbiek során, va­lamint a találmány részletesebb bemutatására szolgáló és a rajzon ábrázolt kiviteli pédák kapcsán ismertetjük rész- 20 letesebben. A rajzon az l.ábra egycsuklós közúti jármű a találmány szerinti csuklószerkezettel vázlatos fe­­lülnézetben, a 2. ábra a találmány szerinti csuklószerkezettel ellátott kétcsuklós közúti jármű vázla­tos felülnézetben, a 2 a. ábra a találmány szerinti csuklószerkezettel ellátott többcsuklós közúti jármű váz­latos felülnézetben, a 2 b. ábra többcsuklós közúti jármű hátulsó ré­szének vázlatos felülnézete az irány­szög bemutatására, a 3. ábra a találmány szerinti csuklószerkezet vázlatos felülnézete, a 3 a. ábra a csuklót követő kanyar belső fele fe­lé eső kerék fékezésének körülménye­it szemléltető diagram, a 4. ábra a 3. ábra szerinti csuklószerkezet hid­raulikus szabályozószerkezetének, mint aktiv szabályozónak a blokkvázlata, az 5. ábra a csuklószerkezet hidraulikus szabá­lyozószerkezetének további, passzív szabály ózókénti kiviteli alakja, a 6. ábra a 3. ábra szerinti csuklószerkezet elek­tronikus számítóegységének működési folyamatábrája többcsuklós közúti jár­művek csuklószögének aktív ínstacio­ner szabályozásához, a 7. ábra az elektronikus számítóegység alprog­­ramjának folyamatábrája stacioner és instacioner menetállapot esetére, a 8. ábra az elektronikus számítóegység alprog­­ramjának folyamatábrája aktív szabá­lyozáshoz stabil vagy instabil menet­állapot esetére, a 9. ábra az elektronikus számítóegység alprog­­ramjának folyamatábrája passzív sza­bályozáshoz instabil vagy stabil menet­állapot esetére, 6í 25 30 35 40 45 50 55 60 a 10. ábra példa a mikroprocesszor tartalmát meg­őrző tárolóba leolvasandó csuklószög­­változás karakterisztikára, í. 11. ábra példa a mikroprocesszor tartalmátmeg­őiző tárolójába beolvasandó karakte­risztikára, amely az «2 irányszöget, mint az űj irányszög és a $1 csukló­szög függvényeként ábrázolja. Az 1., 2. és 2 a. ábrák vázlatos felülnézetben kétcsuk­lós közúti 2 járművet, többcsuklós közúti 2 a járművet mt tatnak, amelyek elülső 3 járműrésszel rendelkeznek egy 4 utánfutó, illetve két 4, 5 utánfutó, illetve több, n számú 4, 5 utánfutó csatlakozik. Az elülső 3 járműrész a 1, 5 utánfutókhoz 14, 15 csuklókkal kapcsolódik. A 14, 15 csuklóhoz képest oldalt harmonikaszerű 6 össze­­kc tőfalak vannak elrendezve, amelyek összekötik a 3 járműrészt és a 4, 5 utánfutókat és az egycsuklós közúti 1 jármű, a kétcsuklós közúti 2 jármű, illetve a tcbbcsuklós 2 a jármű csuklómozgása esetén alakjukat v: ltoztatják. A 4, 5 utánfutók 8, 9 tengelyén merev 11 járműkerekek vennak. Az elülső 3 járműrész hátsó 13 tengelyén merev 13 járműkerekek, elülső 11 tenge­lyén kormányozható 12 járműkerekek vannak. Kanyar­menet esetén az első 11 tengely merev 13 járműkerekei között a jármű elkormányzását meghatározó i ányszög van. Az irányszög (;ihol i = 2, 3 . . . n) alatt a 1 aladás irányát tekintve hátrább levő járműrész hosszkö­­í épvonala és a csuklóponti húzás iránya közötti szöget értendők, amelyek érzékelők segítségével mérhetők. Az irányszög kifejezhető az aj, ,/Jj, űj.j irány-és csuklószögek mint változók, a konstans járműhossz és egy előírt A s útszakasz mint paraméter függvényében, azek az adatok az adott járműtípushoz - az aj irány­­szög meghatáozásához - csuklószerkezetenként egy­szer kiszámolhatok, karakterisztikába vagy táblázatba foglalhatók és egy tartalmát megőrző tárolóba beírhatok. Ezzel a megoldással az a j irányszögeket mérő érzékelők megtakaríthatók. Az a j irányszög mérésére karos/átté­­tel használható, amely a kormánykar és a kerekek közöt­ti átviteli elemekkel működtethető, A karos áttétel elő­nyösen gyorsító áttételi viszonnyal rendelkezik. A karos áttétel támasztópontja és a kormányzott kerekek közötti átviteli elemek kinematikájának aszimmetriája ki van egyenlítve. Menet közben felléphetnek olyan helyzetek, amelyek az összehasonlító lengéséhez vezethetnek. Az ilyen álla­potokat az idézheti elő, hogy mindkét poteciométer feszültsége ugyanazon középérték körül ingadozik. En­nek az az oka, hogy a járművezető sohasem tudja a kor­mánykereket teljesen nyugodtan tartani, a csuklószög az egyenetlen útfelület miatt nem marad teljesen állan­dó, ezen túlmenően a jármű rázkódása a potenciométe­­rek és a karáttétel támasztópontja között mechanikai lengéseket hoz létre. A gyorsítóáttétel következtében ugyanakkora kormányzási hossz mellett a poteciométe­­ren nagyobb jogváltozás és ezzel nagyobb feszültség­változás érhető el. Ez az intézkedés csökkenti a lengések­kel szembeni érzékenységet. Kanyarmenet esetén nünden egyes 14, 15 csukló ß j csuklószöggel elfordul, ahol i = 1, 2 . .. a-1. A ß i 3

Next

/
Thumbnails
Contents