198403. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd vagy folyadékrészecskék bevonására

Bevonat nélküli KCl 1 198 403 Átmérő, pm Tömeg, g Részarány, t% 420 alatt 0,418 2,5 420.. .. 500 2,354 14,0 500.. 590 13,187 78,9 590 .. .. 860 0,654 3,9 860 felett 0,172 1,0 összesen 16, 785 100,0 Termék (két gyűrűben a forgó korong körül): Bevont KC1 részecskék (külső gyűrű) Átmérő, jum Tömeg, g Részarány, t% 500 alatt 0,3 1,8 500... 590 0,6 3,6 590 ... 860 12,1 73,4 860 ... 1000 2,6 15,8 1000 ...1180 0,5 3,0 1180 felett 0,4 2,4 összesen 16,5 100,0 Bevonó anyag feleslege (belső gyűrű): Átmérő, jum Tömeg, g Részarány, t% 149 alatt 1,0 5,5 149 ... 177 0,9 5,0 177 ...250 1,5 8,3 250... 297 3,3 18,3 297 ... 420 7,3 40,6 420 ... 500 1,3 7,2 500 felett 2,7 15,1 összesen 18,0 100,0 Mint látszik, a nagyobb bevont KC1 részecskék mé­reteloszlása és a cseppecskék méretei között az átfedés jelentéktelen. A kálium-klorid részecskéi túlnyomó többségükben egyedi bevonattal rendelkeznek, míg a bevonó anyag megszilárdult cseppecskéi között a be­vonandó anyag gyakorlatilag nem fordul elő. Mivel a szilárd KC1 sűrűbb, a bevont részecskék gyakorlatilag teljes mértékben a külső gyűrűben gyűlnek össze. A forgó korong fordulatszámát megnövelve és/vagy a be­vonó anyag viszkozitását csökkentve a bevonó anyag atomizált cseppecskéi csökkenő átmérőjű belső gyűrű­ben gyűlnek össze. A nagyobb bevont részecskéket tartalmazó gyűrű átmérője viszont növekszik, ha a for­dulatszámot növeljük, míg kis mértékű csökkenése fi­gyelhető meg, ha változatlan fordulatszám mellett csök­kentjük a bevonó anyag viszkozitását, ami a bevonat vastagságának csökkenését bizonyítja. A fentiekben a találmány értelmében olyan újszerű eljárást és berendezést írtunk le, amellyel szilárd anyag vagy viszkózus folyadék részecskéi széles mérettarto­mányban vonhatók be. A javasolt bevonási eljárás jól használható 20 ... 300 jum méretű szilárd részecskék esetében is, amelyeknél a műszaki szintből ismert perme­tez eljárások - ilyenkor a bevonandó részecskéket fluid ágyban tartják — csak rossz eredményekkel használha­tók. A javasolt eljárás kisebb költségszinttel valósítható meg, mint az eddig ismertek, mivel azoknál jóval gyor­sabb, kisebb energiaigényű és egyszerűbb vezérlési módo­kat kíván. A bevonó anyag és a bevonandó részecskék között szükség szerint akár igen rövid érintkezési idő is biztosítható. További előnyt jelent, hogy a bevonandó részecskéknek egyetlen szétszórási munkafolyamaton kell csak átmenniük, ellentétben a permetes eljárásokkal, ahol számos járaton kell őket átvezetni. A találmány szerinti eljárás hasznosan válthatja fel a mikrokapszulák előállítására szolgáló egyéb eljárásokat. Mindazok a vezérlési és szabályozási feladatok jól lát­hatók el, amelyekre szükség van a mikrokapszulálási eljárások számos változatában, például koacerválásnál az oldószer elpárologtatásánál. A javasolt eljárás alkalmazá­sa révén elkerülhetők az ismert eljárásokban gyakran előforduló összetömörödési problémák. A jelen találmány szerinti eljárás akkor is jól használ­ható, amikor nagyobb viszkozitású folyadékcseppeket kell diszpergálás után kisebb viszkozitású folyadékkal bevonni, hogy ily módon megkerülhessük a kisebb visz­kozitású bevonó anyagban bekövetkező szétszóródást és felaprózódást. A találmány szerinti eljárás ennek megfelelően alkalmas a gyűrűs légsugaras eljárással elő­állított mikrokapszulákhoz hasonló termék létrehozá­sé a. A fentiekben szilárd részecskék vagy viszkózus fo­lyadék cseppjeinek bevonására ismertetett eljárás és be­rendezés nem korlátozható a leírt foganatosítási módok­ra és kiviteli alakokra. A szakterületen járatos szakember az itt kapott útmutatás alapján számos változtatást és módosítást tud végrehajtani. Ezek a változtatások és módosítások azonban az igénypontokkal megfogalma­zott oltalmi körbe esnek. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás szilárd részecskék vagy folyadékcseppek be­vonására, amikor is bevonandó részecskékből, mint szi­lárd anyagszemcsékből granulált tömörítvényből vagy folyadékcseppekből folyékony halmazállapotú bevonó anyaggal szuszpenziót készítünk, a szuszpenziót forgás­­tengely körül forgásba hozott elosztó felületre juttatjuk, nujd az elosztó felületet elhagyó bevont részecskék felü­letén lévő bevonó anyagot megszilárdítjuk, azzal jelle­mezve, hogy a szuszpenziót a bevonandó részecskéknél (27) kisebb viszkozitású folyadékot képező, vagyismert módon oldószerben oldott, szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú bevonó anyaggal készítjük el, a szusz­­penziót (21) a forgásban tartott elosztó felületen (13) centrifugális erőhatással áramoltatjuk, majd az elosztó felületről (13) centrifugális erőhatással a bevont részecs­kéket, valamint a bevonó anyag cseppecskéit (21a) az elosztó felület (13) környezetébe repítjük, miközben a fordulatszám szabályozásával a szuszpenzióból (21) a 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 15

Next

/
Thumbnails
Contents