198390. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-karboxi-azetidint vagy származékát tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

I 1 198 390 A találmány tárgya eljárás 3-karboxi-azetidint vagy származékát tartalmazó gyógyászati készítmény előállítá­sára, amely alkalmas a vérben levő koleszterin szint csök­kentésére. A 188 141 számú magyar szabadalmi leírás olyan nö­vények előállítását írja le, amelyek hímegyedeinek ste­rilitását bizonyos karboxi-azetidin-származékokkal idéz­ték elő. Meglepő módon úgy találtuk, hogy az ilyen tí­pusú vegyületek emlős állatokban is rendelkeznek terá­piás hatással, a vérben levő koleszterin szintjét csök­kentik. A kardiovaszkuláris betegségek, például az iszkémiás szívbetegségek, atheroszklerózis és a magas vérnyomás a leggyakrabban előforduló halálokok. Ezen betegségek­nek gyakori oka az atheroszklerózisból származó nem , megfelelő véráramlás, melyhez a vérben levő koleszterin szint megnövekedése is általában társul. A vérben levő koleszterin szintjét csökkentő vegyületek éppen ezért igen értékesek terápiás szempontból, mivel a kardio­vaszkuláris megbetegedések kockázatát csökkentik. A találmány tárgya ezért eljárás a vérben levő ko­leszterin szint csökkentésére alkalmas gyógyászati ké­szítmény előállítására, amely gyógyászati készítmény egy gyógyászatilag alkalmas hordozóanyagot és ható­anyagként egy (I) képletű vegyületet vagy gyógyászati­lag alkalmas 1 -4 szénatomos észter-hidrogén-halogenid­­jét tartalmazza. A találmány szerinti vegyületeket ismert eljárásokkal állítjuk elő, például úgy, hogy a) egy (II) képletű vegyületről, mely képletben R je­lentése ismert védőcsoport, a védőcsoportokat eltávolít­juk, vagy b) az (I) képletű vegyületnek megfelelő ciano-vegyü­­letet hidrolizáljuk vagy alkoholizáljuk, vagy c) egy (IV) képletű vegyületet, dekarboxilezünk majd a kapott vegyületet kívánt esetben gyógyászatilag alkalmas fenti, észter-származékává alakítjuk. A gyógyászatilag alkalmas hordozóanyagot a ható­anyaggal oly módon keverjük össze, hogy a kapott gyó­gyászati készítmény 1-95 tömeg% hatóanyagot tar­talmaz. Az azetidin-származék például a szabad (I) képletű sav lehet, vagy ennek 1—4 szénatomos alkil-észter-hid­­rogén-halogenidje. Különösen előnyösek az (I) képletű szabad sav, vagy metilésztere, illetve az észter hidrogén­­halogenidje. A fentiekben említett előállítási eljárások ismertek. Például a következő referenciákat említhetjük: J. Org. Chem, 37. kötet, 24. szám, 1972, 188 141 számú ma­gyar szabadalmi leírás, 84 200 013.5, 85 200 8812, 85 200 882.0 és 86 201 5203 számú európai szabadal­mi bejelentések és a 1559/86 számú magyar szabadalmi bejelentés. Ami az a) eljárást illeti, az R helyén álló védőcsoport például benzil- vagy a-fenil-benzil-csoport, vagy egy olyan aril-szulfonil-csoport lehet, amelyben az arilcso­­port előnyösen egy aromás gyűrűt tartalmaz, és egy, viszonylag kisméretű szubsztituenst, például egy 1—4 szénatomos alkilcsoportot tartalmaz, mely előnyösen a —S02-csoporthoz képest, mint például a p-toluol­­s/.ulfonil-csoportban, parahelyzetben helyezkedik el. A védőcsoportot szokványos módszerekkel, például a benzil-, a-fenil-benzil- vagy arilszulfonil-csoportot hidrogén-donor vegyület és/vagy gáz halmazállapotú hidrogén, és egy katalizátor, például palládium vagy pal­it dium-hidroxid/csontszén katalizátor segítségével tá­volíthatjuk el. Az arilszulfonil-csoportot nátriummal távolítjuk el folyékony ammóniában. A b) reakció szerinti hidrolízist úgy hajthatjuk végre, hogy a ciano-vegyületet egy vizes savval vagy bázissal kezeljük, megfelelően enyhe körülmények között. A b) eljárás szerinti alkoholízist úgy hajthatjuk végre, hogy a cianovegyületet egy alkoholban a reakcióelegy forrás hőmérsékletén melegítjük vízmentes hidrogén­­klórid jelenlétében. A c) eljárás szerinti dekarboxilezést úgy hajthatjuk végre, hogy egy (IV) képletű dikarboxil-vegyületet me­legítünk. Előnyösen a (IV) képletű vegyületet savas kö­zegben, például egy ásványi savban, így salétromsavban, hidrogén-halogenidben (például sósavban) vagy kénsav­ban, vagy egy karbonsavban, előnyösen hangyasavban vagy ecetsavban melegítjük. Karbonsav alkalmazása esetén a sav koncentrációja előnyösen legalább 50 térfogat/térfogat%, és még elő­nyösebben legalább 70 térfogat/térfog3t% (míg hangya­­sav esetén az előnyös koncentráció körülbelül 80 tér­­f“'gátitérfogat%). Amennyiben ecetsavat alkalmazunk, e őnyös, hogyha jégecet formájában használjuk. A (IV) képletű vegyületet előnyösen a savas közegben melegít­­jvk legalább 60 °C hőmérsékleten, előnyösen legalább 80 °C-on. Várható, hogy a (IV) képletű vegyületek előnyösen állíthatók elő a megfelelő di(hidroxi-metil)-vegyületek oxidációjával, ás az oxidáció során dekarboxileződés is lejátszódhat. A gyógyászati készítmények bármely szokványos, gyógyászati hatóanyagok beadagolására általánosan alkal­mazott módon adagolhatok. Ilyen lehet például az orá­lis, parenterális, transzdermális, szubkután és egyéb szisztémás módszer. Amikor parenterális kezelést alkal­mazunk, természetesen a gyógyászati készítmények ste­rilnek kell lennie. A felhasználás módjától függően a készítmények szi­lt rd, félszilárd vagy folyékony dózis formák lehetnek, mint például tabletták, pesszáriumok, kúpok, kapszu­lák, porok, folyadékok, szuszpenziók, vagy hasonlóak, előnyösen olyan dózisegység formában, amely lehetővé h szia dózis precíz adagolását. Amennyiben a készítmények nem dózisegység for­májában vannak kikészítve, csomag formájúak is lehet­nek, amely csomag a terápiás kezelésre való felhaszná­láshoz szükséges instrukciókat is tartalmazza. A talál­mány szerinti eljárással nyert készítmények szokványos gyógyászati segédanyagot és egy (I) képletű vegyületet, vagy ennek gyógyászatilag alkalmas származékát, és ezen kívül például egyéb gyógyászati segédanyagokat, hordozókat, hígítószereket stb. tartalmazhatnak. Szilárd készítmények esetén az előnyös nem toxikus 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents