198368. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szubsztituált akrilsav származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
198368 tercier glikolok, mint a 3,6-dimetil-4-oktin-3,6-diol vagy a 4,7-dimetil-5-decin4,7-diol; a polietilénglikol-tioéterek, mint amilyen a dodecil-merkaptánnak polietilénglikollal képzett étere stb. Alkalmas tapadást növelő anyagok az alkálifölfémszappanok, a szulfoborostyánkősav-észter sók, természetes és mesterséges vízoldaható makromulekulák, mint a kazein, a keményítő, arab mézga, a cellulóz-éterek, a metil-cellulóz, a hjdroxi-cellulóz, a poli(vinil-pirrolidon), a poli(vinil-alkohol) stb. Alkalmas habzásgátlók lehetnek a kismolekulasúlyú poli-(oxl-etilén), poli-(oxi-propilén) blokkpolimerek, az oktil-, a nonil-, a fenil-poli (oxi-etilén) /etilén-oxld egységek száma >5/, a hosszúláncú alkoholok, mint például az oktil-alkohol, a speciális szilikon olajok. Megfelelő adalékanyagok alkalmazásával érhetjük el, hogy a formált készítmények kolloidkémiailag kompatibilisek különféle műtrágyakopozíciókkal. Szükség szerint a formálás során ismert peszticideket és/vagy tápanyagokat is felhasználunk alkotórészként. Nedvesedő permetezhető porokat (WP) például úgy készíthetünk, hogy a hatóanyago(ka)t, segédanyago (ka)t, felületaktív anyago(ka)t összekeverjük a hordozóanyagokkal, majd a keveréket őröljük, végül homogenizáljuk. Folyékony felületaktív anyag esetén eljárhatunk úgy is, hogy a szilárd szerves vagy szervetlen hígítóanyag (ok)ra vagy a szilárd hatóanyagot is tartalmazó porkeverékre például porlasztással visszük fel a folyékony felületaktív anyagot. Hasonlóan járunk el folyékony hígítóanyag esetén is. Folyékony felületaktív anyag esetén eljárhatunk úgy is, hogy az előzetesen megőrölt szilárd komponenseket olyan szerves oldószerben szuszpendáljuk, amelyik folyékony felületaktív anyago(ka)t tartalmaz. Ezt a szuszpenziót például porlasztással szárítjuk. Ily módon a felületaktív anyagot a szilárd hatóanyag és a szilárd hígítóanyag felületére visszük. Vizes diszperziós közegű emulzió előállítására alkalmas, önként emulgeálódó folyadékot, - úgynevezett emulzióképző koncentrátumot (EC) — oly módon készíthetünk, hogy a hatóanyagot vagy azok keverékét a fentiekben ismertetett felületaktív anyagok valamelyikével, vízzel nem elegyedő oldószerben oldjuk. Az így kapott emulzióképző koncentrátum vízzel önként vagy kis mechanikai behetásra olyan permedé emulziót képez, amely hosszabb állás után sem változik meg. Vízzel elegyedő oldat koncentrátum (SL) oly módon állítható elő, hogy a hatóanyag és a megfelelő vízoldható segédanyagok vizes és/vagy vízzel elegyedő oldószeres oldatát állítjuk elő. Vízzel történő hígítással a kívánt koncentrációjú permedé állítható elő. A hatóanyag vizes oldatkoncentrátumát megfelelő emulgeátor kiválasztásával vízzel nem elegyedő folyadékban is diszpergálhatjuk, ily módon úgynevezett fordított emulziót kapunk. Az oldószer és a felületaktív anyagok megfelelő kiválasztásával tehát olyan készítményeket állíthatunk elő, amelyek vízzel vagy vízzel nem elegyedő folyadékkal való összekeve5 rés hatására olyan — akár molekulárisán — diszpergált fázisokat hoznak létre, amelyek hosszabb idő után sem változnak meg. Szuszpenziókoncentrátum (SC) előállításához víz (előnyösen ioncserélt) és valamilyen fagyásgátíó komponens (előnyösen etilénglikol vagy glicerin) elegyében, szükség szerint melegítéssel oldjuk fel a nedvesítő- és diszpergálószereket. Ehhez az oldathoz adagoljuk állandó keverés fenntartása mellett a szilárd (poralakú, vagy kristályos) hatóanyago(ka)t, majd szükség szerint anti-caking komponenst (pl. Aerosil 200) keverünk be. Az így kapott szemcsefolyadék fázist (zagy) nedvesőrlő berendezésekkel (például zárt Dyno-malomban) a kívánt szemcseméretre őröljük, amely általában — a tárolási stabilitás érdekében — max. 5 mikrométer szemcseátmérőt jelenet, őrlést követően szükség szerint habzásgátló komponenst, illetve sűrítő (thickening) koponenst (például Kelzan S) keverünk be a homogenizálás során. Eljárhatunk úgy is, hogy a komponensek összekeverési sorrendjét megváltoztatjuk, illetve szükség szerint egyéb komponenseket is adagolunk (például színezék stb.). A szilárd hatóanyag mellett kombinációs partnerként használhatunk folyékony, vízzel nem elegyedő vagy vízzel elegyedő hatóanyagokat is. Az alacsony olvadáspontú szilárd hatóanyagokat bevihetjük ömledék formájában is emulgeátor nélkül vagy emulgeátorral összekeverve. Az ULV készítmények az EC-szerekhez (esetenként SC szerekhez) hasonlóan készíthetők. Közvetlen felhasználásra alkalmas granulátumokat (G) készíthetünk extrudálással, rétegeléssel felhasználva valamilyen eleve szemcsés hordozóanyagot (például mészkőőrleményt), vagy folyékony komponens szorpciós kapacitású hordozóanyag általi elnyeletésével. A permetezésre felhasználható granulátumokat (WG) készíthetünk WP-ből és/vagy SC-ből kiindulva valamilyen agglomerációs technológia segítségével, például drazsírozó üstben kötőanyag alkalmazásával. A készítményekből ismert módon vízzel vagy inert szilárd hígítóanyaggal történő hígítással kapjuk a mezőgazdasági felhasználásban alkalmazható permetlevet, vagy porzószert, melyek hatóanyagtartalma általában 5 tömeg%-nál kisebb, előnyösen 3—0,01 tömeg%. A felhasználásra kerülő készítményekben a hatóanyag menynyisége széles határok között változhat. Értéke lényegében a kívánt hatástól függ. A felhasználásra kerülő hatóanyagmennyiség általában 0,5-10 kgJia _I, előnyösen 0,5—3 kgha-1. Találmányunkat a következő példák szemléltetik anélkül, hogy oltalmi igényünket azokra korlátoznánk. A könyebb áttekinthetőség céljából az 1. táblázatba foglaltuk a példáinkban leírt vegyületek szubsztituenseit. Az egyes példákban megadott 1H-NMR spektroszkópiai adatoknál a (IV) általános képletben feltüntetett azonosítási módot alkalmaztuk. Ily módon az egyes protonok helyeinek jelölése eltér a nomenklatúra szerinti jelöléstől, de az alkalmazott módszer lehetővé teszi az egységes spektroszkópiai értékelést. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 4
