198343. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés rádiófrekvenciás jelforrások irányának meghatározására

1 2 terísztikát. Az eljárás lényege, hogy vétel helyén meghatározott frekvenciasávban, a 360°-os mérendő tartományban szimmetrikusan elhelyezett, legalább három Irányított antennával iránymérést végzünk adott — az adó közelterétől nagyobb - távolságból meghatározott teljesítményű - a vett helyen legalább 50 dBjuV nagyságú - adóval olymódon, hogy az is­mert adót az adott távolságban a vevő körül 360°-ban mozgatjuk, miközben legalább 5°-onként méréseket végzünk az irányított antennák mindegyikén és a mért irányszintek közül kiválasztjuk a lét legnagyob­bat, melyek arányát képezzük és az arányértéket a hozzátartozó szögértékkel együtt tároljuk. Ezt követően a mérni kívánt rádiófrekvenciás jel­források irányát olymódon liatározzuk meg, hogy adott frekvenciasávban minden antennán sorban szintmérést végzünk és a mért értékek közül kiválaszt­juk a két legnagyobbat, mely értékek arányát képez­zük és a valós, letárolt iránykarakterisztika szinta­­rány-szög értékekből meghatározzuk a mért szinta­rányhoz tartozó irányszög értékét. Célszerűen a mért értékek közül a két legnagyobb értéke egymással megegyezik, akkor a mérni kívánt rádiófrekvenciás jelforrás a mért értékekhez tartozó irányíott antennák által bezárt szög tartományába - előnyösen annak szögfelezőjére - esik. Ebben az eset­ben, ha külső jelentős zavaró körülmények nincsenek, úgy nincs feltétlenül szükség a mért értékek arányá­nak meghatározására, hiszen az Irányított antennák irányítottságából az adó irányszöge - mivel a szögfe­lezőre esik - közvetlenül meghatározható. Szintén nincs szükség külön aránymérésre abban az esetben, ha a mért értékek közül egy érték maximá lisnak bizonyul, miközben az irányított antennával két közvetlenül szomszédos antennán a mérni kívánt rádiófrekvenciás jelforrás Iránya éppen a maximumér­téket mérő irányított antenna irányának felel meg. At ban az esetben, ha a mért értékek közül a két legnagyobb értékükhöz egymással nem szomszédos antennák tartoznak, akkor a mérést megismételjük, újabb mérést végzünk az összes antennán. Célszerűen a mérni kívánt rádiófrekvenciás jelforrások Irányát meghatározott frekvenciasávban az összes irányított antennán végzett többszöri lránymérés átlagából határozzuk meg. Az irányított antennák közül az egyik antennát előnyösen meghatározott irányba - célszerűen északi irányban — helyezzük el és az egyes méréseket, vagy azok sorozatát, mindig az adott Irányba elhelyezett antennán történő méréssel kezdjük. Az egyik anten­nának például északi irányba helyezése azért célszerű, mert ilymódon könnyű meghatározni az azimutszög értékét. Tekintettel arra, hogy eljárásunk során a rádiófrek­venciás jelforrások Irányának meghatározásakor figye­lembe vesszük az iránymérés helyén a mindenkori terepviszonyokat és a beépítettség mértékét a valós iránykarakterisztika felvételével, ezért meghatározott időszakonként — például évente - célszerű az adott távolságból meghatározott teljesítményű adóval mért arányértékekhez tartozó letárolt szögértékeket felfris­síteni. A találmány tárgya továbbá kapcsolási elrendezés rádiófrekvenciás jelforrások irányának meghatározá­sára, amelynek antennái mindig csak egy antennát kapcsoló gyonkapcsolóhoz csatlakoznak, meghatáro­zott frekvenciasávokban az egyes antennák csoporto­kat képeznek és minden antennacsoport külön gyors­kapcsolóval van ellátva. Minden gyorskapcsolóhoz kö­zös levezető kábel csatlakozik. Az antennacsoportok közös vezérlősínnel rendelkeznek, amely vezériősín­­hez mérővevő, továbbá tároló memóriával rendelkező számítógép csatlakozik. A kapcsolási elrendezés úgy van kialakítva, hogy az egyes antennacsoportokhoz tartozó antennák irányítottak és olymódon vannak szimmetrikusan elhelyezve egy adott pont - célsze­rűen antennarúd — körül, hogy az egyes antennacso­portok mindegyike legalább három Irányított anten­nát tartalmaz, melyek szimmetriatengelyvonalal an­tennacsoportonként egy pontban metszik egymást. Az antennák antennacsoportonként azonos típusúak és mindegyik antennacsoport a hozzátartozó levezető kábelen át, az egyes csoportok szétválasztására szol­gáló, a vezérlősínhez csatlakozó közös koaxiális kap­csolón keresztül a mérővevővel van összekötve. Az irányított antennák egyes csoportjai célszerűen közös antennarúdon egymás felett vannak elhelyezve. Az egyes antennacsoportok növekvő frekvenciasávok­nak megfelelően vannak a közös antennarúdon egy­más felett elrendezve. Előnyösen alacsonyabb frek­­vendasávokon — például 100 MHz frekvendáig - az egyes antennacsoportokon belül legalább négy Irányí­tott antennát, magasabb frekvendasávokon pedig — például 100 MHz feletti frekveiákon - legalább hat irányított antennát alkalmazunk. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés lehetsé­ges, példaként! megoldását a mellékelt rajzok alapján Ismertetjük részletesen, ahol- az 1, ábra a kapcsolási elrendezés vázlatos felépí­tését,- a 2. ábra egy antennacsoport szintarány-szög függvényét,- a 3. ábra a 2. ábra szerinti függvény frekvencia­­függését,- a 4. ábra a 2. ábra szerinti függvény időjárásfügg­vényét ábrázolja. Az 1, ábrán látható kapcsolási elrendezésnek CS1, í S2,...,CSn antennacsoportjai vannak, amelyekhez csoportonként A1,, A1 2,...,A1 A2j, A2j,...,A2ro, An!. An!,...,An antennák tartoznak, melyek Irá­nyítottak. Az irányított A1 (, A12,...,A1 A2|,' A2j,...,A2 ... Anj,...,Anm antennák közös Ll, L2....Ln levezető kábellel vannak ellátva, amelyhez KI, K2,...JKn gyorskapcsolók csatlakoznak, A KI, K2....Kn gyorskapcsolókon keresztül az egyes Csl, Cs2,...,Csn antennacsoportok Alj, 'A12,...,A1 A2j \22,...,A2m,...,An1, An2,..., An antennái közős 10 vezérlősínhez vannak kötve. A 10 vezérlősínnel 3 mé­­ővevő és 2 számítógép van összekötve. Az 1. ábrán látható, hogy az egyes CSl, CS2,...,­­CSn enatennacsoportok adott pont - antennarúd — körül olymódon vannak elhelyezve, hogy az egyes CS1, CS2,...,CSn antennacsoportok mindegyike leg­alább három Irányított Al1;'Al2.....AJm, A2t,' A22 ,...,A2 ...,Ani, An2,...,An antennát tartalmaz, melyek szimmetriatengelyvonalai CSl, CS2,...,CSn antennacsoportonként egy pontban metszik egymást. Minden CS1, CS2,...,CSn antennacsoporthoz tartozó Ali, Ala.....Alm, A2j, Ä22 ,...,A2m, ...,An,, Ana,„. Anm antennák csoportonként azonos típusúak. A kapcsolási elrendezés közös 4 koaxiális kapcsolót taf­­talmaz, és minden CS1, CS2.....CSn antennacsoport 198.343 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents