198343. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés rádiófrekvenciás jelforrások irányának meghatározására
1 2 198.343 az egyes csoportok szétválasztására szolgáló közös 4 koajJáUs kapcsolón keresztül a 3 mérővevővel van összekötve. Az 1. ábrán az egyes CS1, CS2,...,CSn antennacsoportok a közös 5 antennarűdon egymás felett vannak elhelyezve. Előnyösen a CS1, CS2,...,CSn antennacsoportok növekvő frekvenciasávoknak megfelelően vannak az 5 antennarűdon egymás felett elrendezve. Az 1. ábrán három CS1, CS2,...,CSn antennacsoportot ábrázoltunk, Ezek közül az 5 antennarűdon legalul elhelyezett CS1 antennacsoport előnyösen négy Al,, AIj,...^^ antennát tartalmaz, amelyek irányítottak és 90 -ónként vannak elhelyezve. Az 5 antennarűdon legalább elhelyezett irányított Al,,'Alj ,...Al antennák nagyméretűek és például meghatározott 20-100 MHz frekvenciasávhoz tartoznak. Ezek az irányított nagyméretű Al, ,Al j ,...,Alm antennák az 5 antennarűdon például 10-15 m magasságban vannak elhelyezve. A következő, CS2 antennacsoport A2i,A2j,..., A2m antennái a CS1 antennacsoport felett vannak a közös-5 antennarűdon például 30 m magasságban elhelyezve. Ezek az A2i ,Á2j ,...,A2 antennák már kisebb méretűek és más, például 100-500 MHz frekvenciasávhoz tartoznak. Az ábrán látható módon a CS2 antennacsoporthoz előnyösen hat A2,,'A2j,... A2 antenna tartozik, amelyek az 5 antennarúd körül o0°-onként vannak elrendezve. A példakéntl kiviteli alaknál a következő (harmadik) CSn antennacsoporthoz szintén előnyösen hat, irányított An,, Án2 ,...,An antenna tartozik, melyek az 5 antennarűdon legfelul vannak elhelyezve. Méretüket tekintve ezek az Ani, An2,...,Anm antennák a legkisebbek, melyeket például 50 m magasságban helyezünk el az 5 antennarűdon és amelyek például 500-1000 MHz frekvenciasávhoz tartoznak, és szintén szimmetrikusan vannak elrendezve. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés az alábbiak szerint működik részletesen. A kapcsolási elrendezés feladata adott rádiófrekvenciás 1 jelforrás irányának meghatározása. Ehhez a 3 mérővevőt a kívánt frekvenciára állítjuk — például önmagában ismert módon a 2 számítógép segítségével a 10 vezérlősínen keresztül —. A közös 4 koaxiális kapcsolóval kiválasztjuk az adott frekvenciához tartozó CS1, CS2,...,CSn antennacsoport valamelyikét és önmagában ismert módon, például a CS1 antennacsoporthoz tartozó Alj,'Alj,...,Alm antennákat a 3 mérővevő bemenetére kapcsoljuk. Egyenként irányszintet mérünk hagyományos módon, mely méréseket célszerűen mindig a csoporthoz tartozó, meghatározott irányba - célszerűen északi irányba - elhelyezett egyik, például Ali antennán történő méréssel kezdjük. Ez az elhelyezés megkönnyíti a gyakorlatban használt azimut-szög értékének meghatározását. Az egyes Al, ,Al j,...,Al antennákon mért irányszinteket közvetlenül a szintmérést követően is kiértékelhetjük, vagy pedig a 2 számítógép 12 memóriájába tároljuk és a mért értékeket a szintmérések befejezése után értékeljük ki. Az értékelést a találmány szerinti eljárás alapján végezzük. A mért értékek közül kiválasztjuk a két legnagyobbat (speciális esetben három értéket) és az ezekhez tartozó irányított, például Ali, Al2,...,Al antennák közül, mondjukaz Ali, Alj antennát. Képezzük az Alj, Alj antennákhoz tartozó Ult,Ul2 Irányszintek arányát és meghatározzuk az ehhez az arányhoz tartozó - korábban meghatározott teljesít- 5 ményű adóval, adott távolságból végzett iránymérések alapján letárolt, a 2 számítógép 12 memóriájában lévő irányszög értékét a valós iránykarakterisztika szintarány-szög értékekből. A rádiófrekvenciás 1 jelfonás irányát egy körbe- 1Q mérés alapján is meghatározhatjuk, célszerű azonban, ha az irány meghatározásához több mérés átlagából indulunk ki, maely pontosabb iránymeghatározást tesz lehetővé. Célszerű módon a valós iránykarakterisztika szintarány-szög letárolt értékeit meghatározott időszakon- 15 ként felfrissítjük, ilymódon kiküszöbölhetők például az újonnal létesített tereptárgyak által okozott irányszint-módosító hatások. A 2. ábrán példaként egy előre felvett, valós iránykarakterisztika szintarány-szög függvényt ismertetünk. Az ábra négy irányított Alj, Alj, Al3, Al4 20 antenna segítségével készült, melyen a négy égtáj felé- észak, dél, kelet, nyugat — irányítottak. A 2. ábra jól szemlélteti az egyes Ali, Alj, Al3, Al4 antennákhoz tartozó Ali, Ulj, Ul3, Ul4 irányszintek arányainak -2S Ul, Ülj Ul3 Ul4 ui, uu’uu ui, ' — szögfüggését — a (0-90°) a( 90-180°) a(180- 270°) a(270-360°). A mérési pontosságot tovább növelhetjük azáltal „P is, hogy többször végezzük el az iránymérést és a mérési eredmények statisztikai átlagából Indulunk ki, szükség esetén meghatározzuk a mért értékek szórását is. A 3. ábrán és a 4. ábrán a 2 ábra szerinti iránykarakterisztika szintarány-szög függvény frekvencia, va- 35 lamint időjárás függőségét mutatjuk be. A 3. ábra f0 frekvenciához tartozó szintarány-szög függvény változását szemlélteti *5f és -Af frekvencia változás esetén. A 4. ábra pedig a száraz időben felvett szintarány-szög függvénytől nedves idő esetén bekövetkező szintarány-szög eltéréseket ábrázolja. 40 A találmány szerinti megoldás előnyei az alábbiakban foglalhatók össze. Megoldásunkkal az iránymérés pontosságát befolyásoló környezeti tényezők - például tereptárgyak hatása, frekvenciafüggőség, időjárási viszonyok - figyelembe vehetők, az ezektől való függés gyakorlatÚag kiküszöbölhető. A találmány szerinti megoldás alkalmas statisztikus kiértékelésre, ezáltal az iránymérés megbízhatósága növekszik. Megoldásunknál a mérési adatok és eredmények digitális formában állnak rendelkezésre, így tárolásuk, feldolgozásuk, valamint cn szükség esetén továbbításuk igen egyszerű módon elou végezhető. A találmány szerinti megoldás igen jól használható, rádiófrekvenciás 1 jelforrások irányának meghatározására, alkalmazása az irányméréssel eltöltött időt jelentős mértékben lecsökkenti. 55 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás rádiófrekvenciás jelforrások irányának meghatározására, amelynek során antennák segítsé- 60 gével mérjük az iránykarakterisztikát, azzal j e 1 -4
