198324. lajstromszámú szabadalom • Fényszóró gépjárművekhez
1 2 pét közvetlenül tükrözze. A 30 csillogásgátló ernyő kialakítására például a 4.029.985. ljsz. US szabadalmi leírás mutat példát. A 16 izzószál 18 középső szakasza az országúti, illetve városi fény előállítására a 12 reflektor fókuszpontjához viszonyítva megfelelő módon helyezhető el. Az országúti fény létrehozásához nincs szükség a 20 csillogásgátló ernyőre, de mint már említettük, a fényszóróban létrejött konvektiv hőáram szétoszlatására célszerű olyan ernyő beépítése, amely alkalmas a fényszóró alkotóelemének károsodását okozni képes hőmérsékíetemelkedés megakadályozására. A találmány szerinti 10 járműfényszóróban alkalmazott 14 izzólámpa felépítésének részleteit a 2. ábra mutatja be. Az ábra a valóságosnál valamivel nagyobbnak mutatja a 14 izzólámpát. A 16 izzószál mindkét végén fénykisugárzásra alkalmas kialakítású, 32 és 34 árambevezetőhöz csatlakozik és ezek vannak a 22 és 24 elektromos csatlakozóelemekre vezetve (1. ábra). A 32 és 34 árambevezetők a 14 izzólámpa két végébe vannak hermetikusan beillesztve és megfelelő elektromos csatlakozókhoz kapcsolódnak, például 36 és 38 csatlakozó fóliához. A 36 és 38 csatlakozó fóliák vezetik az áramot a 16 izzószálhoz. A 16 izzószál paramétereit célszerűen úgy választjuk meg, hogy meneteinek száma és átmérője alapján 12,8 V körüli feszültségen szolgáltassa a kívánt fényerőt és ilyen feszültség mellett az üzemeltetésével járó teljesítményfelvétel 35 ... 70 W legyen. A 14 izzólámpa középső részén 14a gömbszerű középső rész van kialakítva, ez tartalmazza a 16 izzószálat és a célszerűen légköri nyomásnál nagyobb nyomású, halogén összetevővel létrehozott töltőgázt. A 14 izzólámpa burája célszerűen kvarcból készül, mivel ez a hagyományos üvegekhez képest megnövelt üzemeltetési hőmérsékletet tesz lehetővé. A kvarcból készült 14 izzólámpa megnövelt falhőmérséklettel üzemeltethető, belső nyomása is emelhető, ezért az üvegből készült fényforrásokhoz képest a lumen/watt hatékonysága jobb. A 14 izzólámpát kvarcból kialakítva a középső rész méretei és a hossz csökkenthetők, ami az optikai jellemzők javulását okozzák. A 14 izzólámpa csőszerű kialakítása révén lehetőség nyílik különböző bevonatok létrehozására is. A reflexiós bevonat jellemzőit célszerűen úgy választjuk meg, hogy az a 16 izzószál által gerjesztett fény elektromágneses spektrumából az infravörös összetevőt a 16 izzószálra visszatükrözze. Ennek a megoldásnak előnye, hogy az izzószál üzemeltetési hőmérséklete növekszik, de egyúttal nincs szükség a gépjármű által szolgáltatott elektromos teljesítmény növelésére. A 16 izzószál megnövelt üzemeltetési hőmérséklete egyúttal biztosítja a fényforrás hatékonyságának javítását, aminek eredményeként a 10 járműfényszóró hatásfoka is növekszik. A megnövelt hatásfok eredményeként a fényszóró elektromos teljesítményfelvétele csökken, vagyis a gépjármű elektromos tápellátó rendszerének terhelése kisebb lesz. Ez lehetővé teszi a tápellátó rendszer méreteinek csökkentését, vagyis a tömeg és ezzel együtt a felhasznált üzemanyag mennyiségének csökkentését. A 2. ábra szerint a 14 izzószál olyan burkolattal van kialakítva, amelynek 14a gömbszerü középső része és ehhez csatlakozó csőszerű 14g egyenes nyúlványai vannak. Ez utóbbiak egy egyenesbe esnek. A 14ß egyenes nyúlványok külső átmérője jóval kisebb, mint a 14a gömbszerű középső részének átlagos átmérője. A 14 izzólámpa burájának tipikus méretei a következők: a 14a gömbszerű középső rész külső átmérője 6 ... 10 mm között változik, a 14jj egyenes nyúlványok átmérője (vastagsága) 3,. ..6 mm, 14c hossza 8 ... 14 mm, míg a 14 izzólámpa teljes 14j) hossza 25 ... 45 mm között van. A 14a gömbszerű középső rész célszerűen megnyúlt, kissé elliptikus alakú. A 14 izzólámpa méretei, ideértve a 14a gömbszerű középső rész méreteit is a jelen találmány szempontjából igen fontosak, különösen ha azokat az ismert fényszórókban alkalmazott izzólámpákkal hasonlítjuk össze. A hengeres burával kialakított és általában üvegből készült ismert halogén töltésű volfrámszálas izzólámpák külső átmérője 10 ... 15 mm és ezek egyik végükön világítanak. A világítási tartomány tipikus hossza 5 ... 10 mm, vastagsága 4 ... 6 mm. A találmány szerinti fényszóróban alkalmazott fényforrás két végén világít, és ennek a megoldásnak az előnyeit a 3(a) és 3(b) ábra alapján lehet bemutatni. A 3(a) és 3(b) ábrák vázlatosan mutatják a különböző fényszórók közötti különbségeket. Az ismert felépítésű fényszóróban 114 izzólámpa, a találmány szerintiben 14 izzólámpa van és ez utóbbinak 14a gömbszerű középső része van. A 114 izzólámpát a 3(a) ábrán mindenféle támasz és elektromos csatlakozás nélkül mutatjuk be, csak 112 feflektorhoz viszonyított elrendezését ábrázoljuk. Ugyanígy a 3(b) ábrán a 14 izzólámpa mellett sem mutatjuk a különböző tartóelemeket, hanem csak a 12 reflektorhoz viszonyított elrendezését ábrázoljuk. Ugyanígy a 14 izzólámpa mellett sem mutatjuk a különböző tartóelemeket, hanem csak a 12 reflektorhoz viszonyított helyzete látható. A találmány szerinti 10 járműfényszóróban alkalmazott 14 izzólámpa 16 izzószálának 18 középső szakasza a fókuszponttal egytengelyesen helyezkedik el és a 12 reflektor 40 optikai tengelyén fekszik. Ugyanígy a 114 izzólámpára 118 középső szakasza, amely 116 izzószál részét képezi, a 112 reflektor 140 optikai tengelye mentén, a fókuszponthoz viszonyítva meghatározott helyzetben van elrendezve. A 14 izzólámpa célszerűen elliptikus alakú gömbszerű középső része a 16 izzószál által okozott szekunder reflexiókat csökkenti a 114 izzólámpához viszonyítva és ezt a 3(a) ábra alapján lehet ismertetni. A 116 izzószál 142 irányított fényt bocsát ki, amely a 114 izzószál tartományát elhagyva a 112 reflektor felületén tükröződik vissza. Ez utóbbi parabolikus jellegű. A 142 irányított fény a parabolafelületről a beesési szöggel azonos szög alatt tükröződik vissza és ezért a 140 optikai tengellyel lényegében párhuzamos 142 irányított fény jön létre. Ez a primer fénysugár, amely nagyjából 90 ... 92%-a annak a fénynek, amely a 114 izzólámpa hengeres falát eléri. A kisugárzott fény többi része 144 ellenőrizhetetlen fényként szekunder reflexióként jelenik meg. A 144 ellenőrizhetetlen fény a 114 izzólámpát a nemkívánatos irányokban elhagyó fénybíl jön létre és az izzószálnak szekunder képét hozza létre. Ezt a szekunder reflexiót a reflektorfelület nem kívánt irányba sugározza ki, vagyis a 140 optikai tengellyel nem párhuzamos irányokban is fénynyalábok jönnek létre. A 144 ellenőrizhetetlen fény ennek megfele198.324 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
