198304. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsírsav-polietilénglikol észter típusú nemionos emulgeátor előállítására

1 2 A találmány tárgya eljárás fémmegmunkálási se­gédanyagokban alkalmazható zsírsav-polietilénglikol észter típusú nemionos emulgeátor előállítására. A 8—24 közötti szénatomszámú telített és/vagy telítet­len karbonsavakat és az 1 —50 átlagos monomeiszámú polietilénglikolt kedvezően megválasztott kationcse­rélő gyanta katalizátor alkalmazása mellett 80-140 °C-on, 3-12 óra alatt, atmoszférikus nyomáson, célszerűen oldószerben reagáltatjuk. A reakcióelegy­­bőt az oldószert és a vizet azeotróp desztilládóval vagy kiforralással, a katalizátort pedig szűréssel tá­­volítjukel. A zsírsavészter típusú nemionos emulgeátorok a mosószer és tisztítószeriparban már régóta alkal­mazott felületaktív anyagok, amelyeknek a fémmeg­munkálási segédanyagokban történő alkalmazását azonban eddig a különleges minőségi követelmények korlátozták. A kialakított ipari eljárásokban még többlépéses, bonyolult technológiával is csak ne­hezen lehet biztosítani az ilyen célú felhasználáshoz szükséges minőséget. A korrózió megelőzése érde­kében ugyanis az észterezés során felhasznált katalizá­toroknak a reakció végeztével nemcsak semlegesíthe­­tőknek,' hanem ezt követően tökéletesen eltávolít­­hatóknak is kell lenniük. Továbbá az előállított ter­mékeknek az olaj/víz diszperziók stabilitásához meg­felelő monoészter:diészter aránnyal (3:1— 5:1) kell rendelkezniük, ami csak szelektív katalizátorral biz­tosítható. A zsírsav-polietilénglikol mólarány - amely a monoészter/diészter arányt is befolyásolja — a rea­­gálatlan glikolok körülményes eltávolíthatósága miatt csak egy szűk intervallumban mozoghat. A zsírsav-polietilénglikol észterek egyik előállí­tási lehetősége a zsírsavak polietilénglikollal törté­nő közvetlen észterezése. A reakció megfelelő leját­szódása érdekében általában savas katalizátort al­kalmaznak a szükséges mennyiségű szabad hidro­génion biztosítására. Az észterezés során nehézséget jelent a reakcióban keletkező víz eltávolítása, amely­nek jelenlétében az egyensúlyi reakció csak kis kon­verzióval játszódik le. A korábbiakban több eljárást dolgoztak ki a kar­­bonsav-pohetilénglikol észterek előállítására. Ezekben 3-30 szénatomszámú karbonsavat és 2—28 szénatom­számú poliglikolokat alkalmaznak alapanyagként. Az egyensúlyi reakcióban képződő észterek előállítására katalizátorokat alkalmaznak. Ismeretesek azonban katalizátor nélküli eljárások is, mint a 734.191. sz. szovjet, valamint a 2.469.446. és a 2.655.522. sz. USA szabadalmak, amelyek szerint a megfelelő konverzió elérését magasabb reakcióhő­mérséklettel biztosítják. Ez a megoldás azonban a ta­pasztalatok szerint csak korlátozottan alkalmazható, mivel a magasabb hőmérséklet a nagyobb szénatom­számú zsírsavakban irreverzibilis változásokat okoz, másrészt a konverzió még így sem éri el a kívánt mértéket. Az ismertetett eljárások többségében savas jellegű katalizátorokat alkalmaznak. Így a 76.36.409. sz. japán szabadalmi leírás szerint bórsavat, a 97.568. sz. csehszlovák, valamint a 762.967. sz. nyugatnémet sza­badalmi leirat szerint kénsavat, foszforsavat, alumí­­nium-kloridot, illetőleg kénsavat és klórszulfonsavat használnak. Ezek mellett ismeretesek olyan szaba­dalmak is, amelyek katalizátorként kálium-szteará­­tot (288.746. sz. szovjet szabadalom) illetőleg nát­rium-hidrogén-szulfátot alkalmaznak (744.816. sz. brit szabadalom). Egyik szabadalmi eljárás sem tesz azonban emlí­tést a reakció lejátszódása után a termékben maradó katalizátor semlegesítésének vagy eltávolításának le­hetőségeiről. A katalizátor jelenléte korlátozza, illetőleg kizárja a terméknek fémmegmunkálási se­gédanyagokban történő alkalmazását. Az eljárások nagy részénél az igen kis sav:poliol mólarány (1:4- -1:25) okoz kedvezőtlen eredményt. A reagálatlan poliolok eltávolítását ugyanis vagy vizes alkáli­­-halogenides extrakdóval végzik, amely bonyolult művelet és újabb szennyezőanyagok forrása lehet, vagy pedig egyáltalán nem is foglalkoznak az eltávo­lítássá. Az emulgeátor hatékonyságát hátrányosan befo­lyásolják a katalizátorként alkalmazott erős ásványi savak okozta másodlagos reakciók is, mint pl. az izomerizádó, a szulfonálás vagy a termékek elszí­neződése. Találmányunk célja olyan, kedvezőbb termék­összetételű és szennyeződéstől mentes emulgeátor előállítása, amely az emulziós fémmegmunkálási se­gédanyagokban megbízhatóan felhasználható. Az al­kalmasan megválasztott katalizátor következtében magas monoészter-tartalommal rendelkezik, továb­bá nem korroziv, mivel katalizátormaradékot egyál­talán nem tartalmaz. A találmány alapja az a felismerés, hogy az alkal­masan megválasztott tulajdonságú, erősen savas, hidrogén-formájú, megfelelő pórusméret-tarto­­mányú kationcserélő gyanta felhasználásával a megfe­lelő reakdókörülmények között az ilyen nagy méretű és móltömegű reaktánsoknál szokatlanul nagy kon­verzióval. az eddig ismerteknél a monoészterre vo­natkoztatva kis poliol felesleg esetén is nagy szelek - tivitású észterezés végezhető, llymódon az ioncseré­lő pórusaiban kialakuló diffúziós folyamatok és a sztérikus gátlások miatt még kis poliol felesleg esetén is kedvező, nagy monoészter/diészter arány érhető el. Ennek következtében a reakdó lejátszódása után a termékben maradt reagálatlan poliolok mennyisége már olyan kicsi, hogy az nem befolyásolja számotte­vően az emulgeátomak fémmegmunkálási segéd­anyagokban való alkalmazását. Az ilyen katalizá­torok alkalmazásának további előnye az, hogy ezek a reakdó végén egy egyszerű szűréssel tökéletesen eltá­­volíthatók, így a késztermék mentes mindennemű szennyeződéstől. Ezt követően a megfelelően meg­választott katalizátor regenerálás nélkül is többször felhasználható. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy ha az észterezést 8-24, kedvezően 12-20 szénatomszámú, telített és/vagy telítetlen karbonsavakból és 1-50, kedvezően 3—15 sátlagos monomerszámú polietilén­­glikolból (a továbbiakban: PEG) vagy ezek elegyé­­ből kiindulva l.0,5-1:6, kedvezően 10,8-15 karbonsav:polietiléngjikol mólarány mellett , a kar­bonsavra vonatkoztatott 2-15 tömegszázalék mennyiségű, 3—550 m2/g fajlagos felületű, 0,02— -0,65 cm3/g pórustérfogatú, 4-60 nm átlagos pó­rusméretű, 2,9—4,9 mekvivalens/g íoncserekapad­­tású kationcserélő gyantával 80-140 °C-on, 3-12 órás reakdóidővel, atmoszférikus nyomáson, oldó­szer nélkül vagy oldószerben, előnyösen toluol­­ban végezzük, akkor olyan termékelegyet kapunk, 198 304 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents