198300. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(N-szubsztituált guanidino)-4-heteroaril-tiazol származékok előállítására

1 2 elleni szcikenl való használhatóságát emlősök, ezen belül, emberek esetén antiszekréciós, hisztarrún-Hj antagonista hatásuk és/vagy patkányokban etanollal előidéz ;t fekélyeket inhibeáló hatásuk mutatja, amint u/.t a későbbiekben a példákban részletezzük. Annak érdekében, hogy inhibeáljuk (megelőzzük vagy kezeljük) a gyomorfekélyt egy kezelés alatt álló emlősben, a találmány szerinti terméket sokféle kon­vencionális módon adagolhatjuk, ezen belül peroráli­­san és parenterálisan. A vegyületeket előnyösen pero­­rálisan adjuk be. Általában ezeket a vegyületeket orá­lisan 0,1—20 mg/testsúly kg közötti napi dózisban ad­juk be a kezelés alatt álló betegnek, előnyösen 0,2- —2,5 mg/testsúly kg/nap egyetlen vagy elosztott dózi­sokban. Ha parenterálisan kívánunk adagolni, e ve­gyületeket kb. 0,1—1,0 mg/testsúly kg teljes napi dózisban adhatjuk be a kezelés alatt álló betegnek. Az orvos megítélése szerint azonban a dózis némi vál­toztatása szükségszerűen előfordul a kezelendő be­teg állapotától és az adott alkalmazott vegyülettől függően. A vegyületet magában, vagy gyógyszerészetileg elfogadható hordozókkal, vagy hígítókkal kombi­nálva adagoljuk, akár egyszeri, akár többszöri dózi­sokban. Az alkalmas gyógyszerészeti hordozó­­anyagok magukban foglalják a semleges hígítóanya­gokat vagy töltőanyagokat, a steril, vizes oldatokat és a különböző szerves oldószereket. Azok a gyógysze­részeti kompozíciók, melyek az új, (1) általános kép­­letű vegyületeknek, vagy ezek sóinak gyógyszerésze­tileg elfogadható hordozóanyagokkal kombinálva ké­szítünk, könnyen adagolhatok különböző adagolási formákban, úgy mint tablettákban, porokban, kapszulákban, pasztillákban, szirupokban és hason­lókban. Ezek a gyógyszerkészítmények kívánság sze­rint tartalmazhatnak még olyan adalékokat is, mint az Szesítcj anyagok, kötőanyagok, exdpiensek és hason­lók. Így orális adagolás esetében olyan tablettákat alkalmazunk, melyek különböző excipienseket, mint nátrium-citrátot tartalmaznak különböző dezintegrán­­sokkal együtt, mint amilyen a keményítő, alginsav és bizonyos komplex szilikátok, olyan kötőanyagokkal együtt, mint a polivinil-pirrolidon, szukróz, zselatin és az akácméz. Ezenkívül gyakran alkalmazunk tab­­lettázás céljából kenőanyagokat is, mint amilyen a magnézium-sztearát, nátrium-lauril-szulfát és a tal­­kum. Hasonló típusú szilárd készítmények is alkalmazhatók töltőanyagokként lágy és kemény töl­tésű zselatin kapszulákban. Erre előnyös anyagok a laktóz vagy a tejcukor és a nagy molekulasúlyú poli­­etilén-glikolok. Ha vizes szuszpenziókat vagy elixíre­­ket kívánunk alkalmazni orális adagolásra, a ható­anyag itt különböző édesítő vagy ízesítő anyagokkal, színező anyagokkal vagy festékekkel kombinálható, és kívánság szerint, emulgeáló szerekkel, vagy szusz­­pendáló szerekkel olyan hígítókkal együtt, mint a víz, etanol, propilén-glikol, glicerin, vagy ezek kombiná­cióival. A találmány szerinti termékeket előnyösen oráli­san adagoljuk egységes adagolási formában, vagyis mint egyes fizikailag diszkrét adagolási egységben, amely egy megfelelő mennyiségű hatóanyagot tartal­­maz egy gyógyszerészetileg elfogadható hordozó, vagy hígító anyaggal kombinálva. Ilyen adagolási formák példái olyan tabletták vagy kapszulák, amelyek kb. 5-1.000 mg aktív al­kotórészt tartalmaznak, az (1) általános képletű ve­gyidet kb. 10%-90%-át alkotja a dózis egység teljes súlyának. Parenterális adagolásra az (1) általános képletű ve­­gyületek oldalait vagy szuszpenzióit alkalmazzuk ste­ril vizes oldatban, pl. vizes propilén-glikolban, nátri­­um-klorid, dextróz vagy nátrium-hidrogén-karbonát oldatokban. Az ilyen dózis formákat kívánság szerint megfelelően pufferoljuk. A megfelelő steril folyékony közeget parenterális adagolás céljára a gyakorlatban jól ismert módon készítjük. A találmányt a következő példákkal mutatjuk be. Azonban a találmány nem korlátozódik ezen példák specifikus részleteire. A hőmérsékleteket °C-ban ad­tuk meg. A magmágneses rezonancia spektrumokat (NMR)- deuterált kloroform (CDG3), deuterált metanol (CD3OD). vagy deuterált dimetil-szulfoxid (DMSO-d6) oldatokban mértük és a csúcs helyze­teket ppm-ben közöltük tetrametil-szilántól lefelé. A csúcs formákra a következő rövidítéseket használ­tuk: bs: széles szingulett, s: szingulett, d: dublett, t: triplett, q: quartett, m: multiplett. 1. Példa 2-(N-Hexil-N>-quanidino)4-(2-metil-imidazol-4-Íl>tiazol-dihidroklorid (A) 13,08 g (46,05 mmól)4-(bróm-acetil)-2-metil­­imidazol-hidrobromid 150 ml acetonnal készült olda­tához hozzáadunk 10,25 g (50,66 mmól) l-(n-lsexil­­-amidino)-tiokarbamidot 50 ml acetonban oldva, az elegyet 6 órán keresztül visszafolyó hűtő alkalmazá­­val melegítjük és szobahőmérsékleten állni hagyjuk 16 órán át. Az elegyet további egy órán át refluxálva melegítjük, lehűtjük, a terméket összegyűjtjük, így 19.44 g (90%) sárga szilárd anyagot: a dihidro­­bromid sót kapjuk. Ezt feloldjuk 300 ml vízben és hozzáadjuk 20,59 g (166 mmól) nátrium-karbonát­­-monohidrátnak 200 ml vízzel készült oldatához 15 percnyi állás után a szilárd anyagot leszűrjük, és vízzel mossuk. A nedves szilárd anyagot 400 ml acetonban oldjuk, az oldhatatlan anyag eltávolítása céljából megszűrjük és a szűrletet 8 ml 37% (s/tf) konc. sósavval elegyítjük. A megsavanyított elegyet 1,5 órán keresztül keverjük, szűrjük és az összegyűj­tött szilárd anyagot megszárítjuk. 16,31 g világos sár­ga szilárd anyagot nyerünk. Ezt feloldjuk 50 ml metanolban, szénnel kezeljük és kova(diatomata)föl­­dön át szűrjük. A szűrletet izopropil-éterrel hígítjuk és a szilárd csapadékot szűréssel összegyűjtjük, majd szárítjuk. 11,50 g (66%)-ot állítottunk így elő a kí­vánt termékből világos sárga por alakjában: op.: 303—305 °C. Tömegspektrum (m/e): 306 (M+). 1H-NMR (DMSO-d6): ppm (delta): 0,7-1,8 (m, 11H), 2,70 (s, 3H), 3,25 (m, 2H), 7,83 (s, 1H), 8,03 (s, 1H), 8,6 (m, 3H). Elemanalízis a Ci+H2jN6S x 2HG képletre: számított: C: 44,32, H: 6,38, N: 22,15%, mért: C: 43,83, H. 6,29, N: 21,89%. (B) Ha a fenti eljárást megismételjük, de 114 mg (0,71 mmól) 4-(klór-acetil)-2-metil4midazolt, 144 mg (0,71 mmól) l-(n-hexil-amidino)-tiokarbamidot és 8 mmól sósavat adunk 7 ml acetonba és 65 órán át melegítjük reflux-hőmérséldeten, a kívánt terméket 36%-os hozammal állítjuk elő vöröses barna por alak-198.300 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents