198290. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes ásványi anyagokkal dúsított, talajba keverhető szerves növényi tápanyag előállítására
1 2 A találmány tárgya eljárás természetes ásványi anyagokkal dúsított, talajba keverhető szerves növényi tápanyag előállítására. Szerves anyagok, főként trágya, feldolgozására szolgáló eljárások már Ismerte. Így pl. a 116,972 sz. magyar szabadalmi leírás emberi és állati ürülékből, vagy alomból történő trágya előállítására tesz javaslatot, melyet tőzeg és gipsz bekeverésével, valamint káliumhlpermangán és vasszulfát adagolásával végeznek. A 181.076 sz. magyar szabadalmi leírás növényi vagy állati hulladékokat aerob erjesztés! folyamatnak alávető kompozícióra tesz javaslatot, ami lényegében baktériumoltás révén történik. A 191.327 sz. magyar szabadalmi leírás alumínium-hidroszilikátos ásványkompozitumok alkalmazását javasolja, melynek egyik lényeges eleme a zeolit de agyagásványokkal, így montmorillonltta! keverve. Az irodalom is bőven, foglalkozott hasonló eljárásokkal és adalékokkal. így pl. az Agrokémia c. mű (szerk: A.G. Sesztakov, Mezőg. kiadó, Bpest 1961) mezőgazdasági, ipari és városi hulladékok komposztálásánál az erjedő gázok adszorbeálása érdekében tőzeg adagolását javasolja. Tőzeges vagy Ijgnitporos kezelés azonban más művekből is ismert. így pl. a Mezőgazdasági Kiadó 1964 évi kiadványában (Mezőgazdasági talajismereti és trágyázási útmutató) a trágyakezeléshez ajánl tőzeges vagy lignitporos kezelést. Ugyancsak e kezelést említi Fekete Zoltán Talajtan és trágyázástan c. műve (Mezőgazdasági Kiadó, Bpest, 1958). Juhtrágya kezelésére is történt már javaslat (3571/- 82) sz. magyar szabadalmi bejelentés) éspedig oly készítmény segítségével, amely 25-29% zeolitot, 26- 30% nyers foszfátot, 15-17% liginitet, 15—18% gipszet, 5-6% perlitet és 0-6% dolomitot tartalmaz. Mindezen szabadalmi leírások, illetve irodalmi helyek egy-egy célfeladat megoldását szándékolták, melyek egyes rendelkezései azonban más célfeladatok megoldására alkalmatlanok. A jelen találmány célja többszörös volt. Egyik elsődleges célunk volt oly talajba keverhető szerves növényi tápanyag előállítása, amely természetes ásványi anyagokkal dúsított és így azzal a költséges műtrágya helyettesíthető. Egyidejűleg azonban az is célunk volt, hogy a műtrágyák korábbi bizonyos mértékű talajzsaroló hatását ellensúlyozzuk humuszhordozó anyagok adagolásával. Célunk volt a talajtól nem idegen növényi tápanyag előállítása és ezzel egyben környezetvédelmi feladat ellátása is, továbbá a növényi tápanyag előállításánál az érlelési folyamat gyorsítása. Felismertük azt, hogy a kitűzött célt oly növényi tápanyag előállításával érhetjük el, amelynek zöme természetes szarvasmarha alomtrágya, de egyidejűleg humuszhordozó anyagokat és természetes ásványi anyagokat is tartalmaz. Azt is felismertük, hogy ezen természetes ásványi anyagokat úgy kell összeállítanunk, hogy abban a nyers foszfát zeolit arány megközelítően 2:1 legyen. A találmány szerinti eljárás arra is módot nyújt, hogy bizonyos mennyiségű hulladék szerves anyagot is felhasználunk. Ennek mennyisége pedig az alomtrágya cellulóz tartalmától függ. A célszerű az, ha az alomtrágya céllulóztartalma - amely a helyi körülményektől függően változó - és a szerves hulladékok révén bevitt cellulóz tartalom (pl. növényi szárak, levelek) együttes mennyisége a kiinduló anyagban mintegy 15 —20 tömegszázalék legyen, ami általában 5—10 tömegszázalék hulladék szerves anyag adagolásával biztosítható. A további célok, felismerések és előnyök a részletes leírásból fognak kitűnni. A találmány ezek szerint eljárás természetes ásványi anyagokkal dúsított, talajba keverhető szerves növényi tápanyag előállítására, melynek során (a) természetes alomtrágya (b) hulladék szerves anyagok, célszerűen mezőgazdasági hulladékok (törköly, venyigezúzalék, növényi szárak, levelek, gyökerek), ipari és kommunális szennyvíziszap, folyékony és képlékeny szerves anyagok, előnyösen sertés hígtrágya legalább egyike, (c) humuszhordozó szerves anyagok, célszerűen tőzeg, lignitpor, olajpala legalább egyike, valamint (d) természetes ásványi anyagok, éspedig nyers foszfát, gipsz és zeolit oly keverékét hozzuk létre, amelyben a természetes alomtrágya és a hulladék szerves anyagok együttes tömege 65—75 tömegszázalék, előnyösen 70- 75 tömegszázalék, a humuszhordozó szerves anyagok és a természetes ásványi anyagok együttes tömege pedig 25-35 tömegszázalék, előnyösen 25-30 tömegszázalék, amely eljárás azzal jellemezhető, hogy természetes alomtrágyaként szarvasmarha alomtrágyát alkalmazunk, melynek tömegét úgy választjuk meg, hogy a hulladék szerves anyagokkal együtt a teljes keverék cellulóz tartalma 1 5—20 tömegszázalék legyen, míg a humuszhordozó szerves anyagok és a természets ásványi anyagok arányát 0.9:1.1 közé, előnyösen 0.95:1.05 közé állítjuk be, a természetes ásványi anyagokat pedig úgy választjuk meg, hogy azok együttes tömegének legalább a fele nyers foszfát legyen, a nyers foszfát zeolit tömegarány pedig 2.2<3.9 között helyezkedjen el, célszerűen 2:1 -nek feleljen meg, amely eljárás továbbmenően azzal jellemezhető, hogy a homogenizált keveréket, annak nedvességtartalmát 60%-ra beállítva önmagában ismert módon aerob körülmények között érleljük, és ily módon nyers foszfát tartalmának mintegy 2/3-át könnyen felvehető monokálclumfoszfáttá alakítjuk. A találmány szerinti eljárás révén tehát az egyik célt, a műtrágyákat helyettesítő növényi tápanyag előállítását úgy érjük el, hogy az alomtárgyához és hulladék szerves anyagokhoz a humuszhordozó szerves anyagokon kívül természetes ásványi anyagokat, elsősorban nyersfoszfátot is keverünk. E nyersfoszfát azonban csak az érlelés folyamatában alakul át nagyobbrészt könnyen felvehető és így a növény által közvetlenül felhasználható, dtrátoldható kálcium monofoszfáttá, míg kisebb része továbbra is a lassabban felhasználható, és ily módon mintegy tartalékot képező dl-, illetve tri-kálciumfoszfát alakjában marad viszsza. Cél volt az is, hogy e nyers foszfát külső energia közlése nélkül bomoljon le, ezt az aerob erjesztés energiája biztosítja. Ezt a folyamatot segíti elő a felületaktív zeolit. Ennek mennyisége, illetve aránya azonban lényeges. Fia ugyanis a mintegy 2:1-es foszfát — zeolit aránytól a zeolit mennyisége lényegesen eltér, pl. oly módon, hogy lényegesen kevesebb a zeolit, mint ahogyan ezt ez az arány megkívánná, úgy e feltáródás sikere nem biztosított, míg ha a zeolit mennyisége a kívánt aránynál lényegesen magasabb, 198.290 5 10 n 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
