198290. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes ásványi anyagokkal dúsított, talajba keverhető szerves növényi tápanyag előállítására

1 2 "úgy az oly mértékben fellazítja a közeget, hogy a tel­jes érlelési folyamatot lelassítja, így a kívánatos hő­fok, a mintegy 60-70 °C körüli hőmérséklet nem biz­tosítható, vagyis a feltáródás sem játszódik le kellő mértékben. Az eljárás kidolgozása során megkíséreltük egyéb­ként a zeolit helyettesítését agyagásványokkal, így montmorillonittal. Ez azonban kifejezetten akadá­lyozta a nyers foszfát feltáródását, valamint a foszfá­toknak a növény általi felszívódását is. Ennek oka az, hogy a montmorillonit víz hatására megduzzad, és sík­rácsai közé mintegy a testébe építi be a tápanyagokat, ezzel akadályozza mind azok gyors feltáródását, mind pedig a leadását. Az eljárás szempontjából lényeges szerepet játszik a keverék cellulóz tartalma is. Az érlelési folyamatban ugyanis a jelenlévő baktériumokon túlmenően a cellu­lóz játszik fontos szerepet. Ha annak mennyisége nem kielégítő, úgy az érlelési folyamat nem vagy csak ne­hezen indul be. A hulladék szerves anyagoknak e té­ren lehet fontos szerepük. E hulladék szerves anyagok ugyanis egyfelől az alomtrágya mennyiségét növelik, másfelől pedig a szükséges mintegy 15-20 tömegszá­zalék össze cellulóz tartalom kialakításában játszhat­nak szerepet. Az alomtrágyák ugyanis a helyi körül­ményektől függő mennyiségben tartalmaznak szalmát (cellulózt), és így annak pótálására is alkalmasak. Ezenkívül természetesen az is hasznos, ha e hulladé­kokat vissza tudjuk juttatni a talajba, és így környe­zetszennyező hatásuk megszűnik. Az alkalmazott gipsz szintén többszörös hatású. Egyfelől savanyú pH-jú lévén kedvezően hat a talaj­baktériumok működésére, másfelől elősegíti a nyers foszfátok feltáródását, illetve monokálcium foszfáttá alakulását. Célszerű mennyisége függ az alkalmazott hulladék szerves anyagok mennyiségétől is, nevezete­sen, ha több hulladékot alkalmazunk, úgy célszerű a gipsz i ennyiségének növelése is. ügy találtuk a fentiek alapján, hogy a találmány szerinti eljárás során akkor járunk el célszerűen, ha a keveréket úgy állítjuk össze, hogy az az érlelés előtt 60—70 tömegszázalék, előnyösen 65 tömegszázalék természetes szarvasmarka alomtrágyából, 5—10 tö­megszázalék, előnyösen 8 tömegszázalék hulladék szerves anyagból, továbbá 25-35 tömegszázalék, elő­nyösen 25-30 tömegszázalék humuszhordozó szerves anyag és természetes ásványi anyag oly keverékéből álljon, amely önmagában 12—16, előnyösen 15 tö­megszázalék tőzeget, 15-20, előnyösen 20 tömegszá­zalék lignitport, 15-20, előnyösen 18 tömegszázalék olajpalát, 10—14, előnyösen 10 tömegszázalék gip­szet, 18—40, előnyösen 30 tömegszázalék nyers fosz­fátot és 8—18, előnyösen 15 tömegzázalék zeolitot tartalmaz. Minthogy nemcsak környezetbarát, műtrágya he­lyettesítő növényi tápanyag előállítása volt acél, ha­nem cél volt magának az érlelési folyamatban a gyor­sítása is, felismertük azt is, hogy a nedvesség helyes beállítása is lényeges. Ezt az érlelés előtt 60%-ra cél­szerű beállítani, egyben lehet annak nitrogéntartalmát kevés a víz tömegének 1 tömegszázalékát kitevő mennyiségű karbamid adagolásával növelni és ily mó­don a cellulózé bontó baktériumok intenzív szaporo­dását elősegíteni és ezzel is gyorsítani az érlelési folya­matot. Az érlelési folyamat egy idő után lelassul, éppen ezért a már érlelt anyagot célszerű átforgatni, hogy ily módon a baktériumok ismét levegőhöz jussanak az aerob folyamat intenzívebb folytatására. Azt találtuk, hogy általában kétszeri átforgatás kielégítő, és ezt kö­vetően földszerű konzisztenciájú anyagot kapunk. Az átforgatás azért is előnyös, mert ily módon a szüksé­gelt 60-70 °C-os hőmérséklet ismét biztosítható, ami nemcsak a nyers foszfát feltáródását segíti elő, hanem a szennyvíziszapok patogenitását okozó baktériumok Is elpusztulnak, ha szennyvíziszapot is adagoltunk a keverékhez. A találmány szerinti eljárással készült növényi táp­anyag a talaj tápanyagainak pótlására alkalmazható. Szántóföldi kiszórása pneumatikus vagy röpítőtárcsás műtrágyaszóróval történhet. A találmány szerinti eljárás részletesebb ismerteté­sére szolgálnak az alábbi példák, melyekre azonban a találmány nincsen korlátozva. 1. példa 100 t szalmás szarvasmarha alomtrágyához 35 t szikkasztott sertés hígtrágyát keverünk (kb 8 10 t szárazanyagtartalommal) úgy, hogy a keverőtéren hosszanti irányban sorban egymás mellé - egymással összeérő halmokba — rakjuk le az almos szarvasmarha trágyát, majd ennek tetejére rétegezzük a szikkasztót! híg sertéstrágyát. Amennyiben a szalmás alomtrágya szalmatartalma nem érné el a kb. 15%-ot, úgy ahhoz még pótlólag le­vél hulladékot is keverünk a szükséges mennyiségben. A művelet következő fázisaként ellenőrizni kell, hogy a nedvességtartalom megfeleljen az optimális kb. 60-65%-os értéknek. Ha a trágyakeveréknél ennél alacsonyabb nedvességtartalmat találnánk, úgy azt sertés vagy szarvasmatja hígtrágyával vagy trágyalével pótoljuk. Ezután a kedvező nedvességtartalmú trágyakeverék tetejére rétegezzük azt a 30 t keveréket, amely ás­­ványkompozitiumból és humuszhordozó anyagokból áll. Ez biztosítja az optimális baktériumtevékenység­hez szükséges életteret. E keverék összetétele a kö­vetkező: 15 t humuszhordozó, éspedig nagyjából egyenlő arányban tőzeg, lignitpor és olajpala keveré­ke, 15 t pedig természetes ásványi anyag, éspedig 7,9 t nyersfoszfát, 3-86_t zeolit és 3.24 t gipsz. Az alapanyagokat az erre a célra használatos szer­­vestrágyaszóró géppel homogenizáljuk és kb. 3 m szé­les és 15 m magas prizmába rakjuk, majd aerob erjesz­téssel 65—75 C-on erjesztjük. A kierjésztéshez há­romszori átlevégőztetés szükséges, amelyet átrakással, laza prizmába való rakással biztosítunk. Az átrakás­hoz az erjedéshez felhasznált nedvességtartalmat híg­trágyával pótoljuk. Az anyag akkor kész, ha átrakás után a hőmérsék­lete többé már nem megy fel 45—55 °C fölé, az anyag konzisztenciája pedig nyirkos földszerű, aprómorzsás, kerti földhöz hasonló. Az ily módon készült növényi tápanyag szántóföl­di növénytermesztésben 4—8 tonna/hektár mennyi­ségben használható fel a termesztendő növény igényei szerint. Kiszórása a konzisztenciájára való tekintettel célszerűen röpítőtárcsás műtrágyaszórással végzendő. 2. példa 20 t szálas cellulózé alapanyaghoz, vagyis venyige­­zúzalék, szecskázott kukoricaszár, nylontól, kőtől. 198.290 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents