198249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rádiófrekvenciás akusztooptikai spektrumanalizátorok frekvenciatartományának kiterjesztésére

1 HU 198249 B 2 A találmány tárgya eljárás ás berendezés rádiófrekvenciás (RF) akusztooptikai (AO) spektrumanalizátorok frekvenciatartományá­nak kiterjesztésére. Mint ismeretes, az elektromágneses je­lekkel történő kommunikáció egyre komple­xebbé válik, egyre szélesedő frekvenciatar­tományban a legkülönfélébb kódokat alkal­mazzák a jelátvitel sorén. A modern észlelő­­berendezések alapfeladata, hogy detektálják és megkülönböztessék a több egyidóben su­gárzott jeleket. A jelfelismeréshez és megkü­lönböztetéshez jó lehetőséget nyújt az észlelt jelek Fourier spektrumának real-time előállí­tása és spektrumanalizise. Egy rádiófrekvenciás akusztooptikai spektrumanalizátor általában egy koherens fényforrásból, egy nyaláb tágitóból, egy akusztooptikai fényeltérltőból, egy Fourier­­-objektivből, egy soros vagy párhuzamos ki­­olvasású detektorsorból, valamint a detektor­sorhoz csatlakozó jelfeldolgozóból áll. A koherens fényforrás egy fénynyalébot állít elő, melyet a nyalábtágító kiterjeszt, széthúz. A fényforrás ezen kiterjesztett fénynyalábbal az akusztooptikai fényeltérítőt átvilágítja. Az akusztooptikai fényeltéritő általában egy telluriumdioxid egykristályból készített téglatest alakú hasáb, melynek egyik végén egy rezgésátalakitó van. Az akusztooptikai fényeltéritő a rezgésátalakí­tóra kapcsolt rádiófrekvenciás elektromos fe­szültség hatására mechanikai rezgéseket vé­gez. Az akusztooptikai fényettérítőre eső fényhullámnak egy dinamikus fázisrácson kell áthaladnia. Ezen fázisrácson a fényhullám el­hajlik és több különböző irányba haladó más-más intenzitású, az akusztooptikai fény­­eltéritóből kilépő nyaláb keletkezik. Az akusztooptikai fényeltérítőből kilépő eltérített nyalábokat a pontos detektálás cél­jából a Fourier-objektiv a detektorsorra fó­kuszálja. Feladata, hogy a különböző terje­dési irányú nyalábokból különböző helyzetű fényfoltokat hozzon létre a fókuszsikban. Feladata még az is, hogy a fotodetektorele­­mek méretéhez illessze a detektálandó nyalá­bokat. A detektorsorból soros vagy párhuza­mos kiolvasással nyerhető információ feldol­gozása után kapható a Fourier-spektrum, vagyis az az információ, amit a spektrumana­lizátor szolgáltat. Az utóbbi 10-15 évben a spektrumanali­zátorok kutatása és fejlesztése során a kuta­tókat és fejlesztőket két fő kérdés foglalkoz­tatta. Az egyik, hogy hogyan lehet a spekt­­rumanalizátorokkal nagy dinamikai tartományt elérni, a másik, hogy hogyan lehet a spekt­­rumanalizálorok - működési - frekvenciatar­tományát kiterjeszteni. Egy spektrumanalizátort ismertet a 3.934.153 sz. US szabadalmi leírás. Ennél a megoldásnál az akusztooptikai fényeltéritő és egy fényérzékelő felület között egy henger­lencse van, amely a ráeső fénynyalábokat a kétdimenziós fényérzékelő felületre vetíti. Egy más kialakítású spektrumanalizátort ismertet a 3,962.577 sz. US szabadalmi leírás. Ennél a kialakításnál az akusztooptikai fény­eltéritő és két, első és második fotodelektor­­sor között egy nyalábosztó van. A nyaláb­osztó a fénynyaláb nagyobb részét eltéríti, az eltérített nyalábot az első, a nyaláb ki­sebb részét pedig átengedi és ezen kisebb részét a második fotodetektorsor érzékeli. Mindkét berendezéssel a feltalálók azt a célt kívánják elérni, hogy a spektrumanalizé­­torok dinamikus tartományát megnöveljék. Az ismert spektrumanalizátorokkal elér­hető sávszélesség egy oktáv. Ha ennél na­gyobb sávszélességet akarunk elérni, harmo­nikus torzítások lépnek fel. Ezen harmonikus torzítási termékek beleesnek az átviteli sáv­ba és lekorlátozzák a használható - átviteli - frekvenciatartományt. A találmánnyal célunk, olyan eljárás és berendezés kialakítása, amelynek sávszéles­sége egy oktávnál nagyobb és ugyanakkor nem lépnek fel harmonikus torzítások. A találmánnyal megoldandó feladatot az előbbieknek megfelelően a spektrumanalizátor - működési - frekvenciatartományának kiter­jesztésében jelölhetjük meg. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött feladat egyszerűen megoldódik, ha két azonos orientációjú, de különböző frek­venciasávban működtetett akusztooptikai fényeltóritöt alkalmazunk. Ilyen módon, mivel az egyes akusztooptikai fényeltérítókre esó diffrakciós szögváltozás azonos, így mindkét akusztooptikai fényeltéritónél azonos Fouri­­er-objektívet és azonos fotodetektorsort al­kalmazhatunk. A találmány szerinti eljárás tehát olyan ismert eljárás továbbfejlesztése rádiófrek­venciás, akusztooptikai spektrumanalizátorok frekvenciatartományának kiterjesztésére, melynek során koherens fénynyalábot állí­tunk elő. Az előállított nyalábot kiterjeszt­jük, rádiófrekvenciás feszültséget erősítjük, majd mechanikai rezgésekké alakítjuk. A ki­terjesztett nyalábot eltérítjük, az eltérített nyalábokat fókuszáljuk, majd a fókuszált nyalábokat érzékeljük. A továbbfejlesztés, vagyis a találmány abban van, hogy az előál­lítót:. fénynyaláb kiterjesztését két egymás után elhelyezett első, illetve második anamorf nyalábtágítóval végezzük. A rádiófrekvenciás feszültséget két különböző frek venciatarto­­mányú első, illetve második rádiófrekvenciás erősítővel erősítjük. A két kiterjesztett nya­lábbal egy-egy azonos orientációjú, de kü­lönböző frekvenciatartományban működő első, illetve második akusztooptikai fényeltérílöt átv tágítjuk. A két felerősített rádiófrekven­ciás feszültséget külön-külőn az első, illetve a második akusztooptikai fényeltéritő rezgés­­átalakítójával mechanikai rezgésekké átalakít­juk. Az első, illetve a második akusztooptikai 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents