198249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rádiófrekvenciás akusztooptikai spektrumanalizátorok frekvenciatartományának kiterjesztésére

3 HU 198249 B 4 fényeltérítőn átvezetett és eltérített nyalábo­kat külön-külön első, illetve a második Fou­­rier-objektivvel fókuszáljuk. Az első, illetve a második objektiv fókusztávolságában a fó­kuszált nyalábokkal létrehozott fényfoltokat külön-külön egy első, illetve egy második fo­­todetektorsorral érzékeljük, majd feldolgoz­zuk. A találmány értelmében célszerű, ha öt sikfelüiettel határolt, alul és felül egy-egy alsó, illetve felső pl. vízszintes síkú egyenlő szárú háromszög alakú első illetve második felülettel, továbbá három, vízszintes síkra merőleges sikú két téglalap alakú harmadik, illetve negyedik felülettel és egy pl. négyzet alakú ötödik felülettel határolt fényvezető pl. üvegből készített anamorf nyalábtágitót ala­kítunk ki. Az anamorf nyalábtágító négy, el­ső, második, harmadik és negyedik felületén csiszolással és polírozással sík optikai felü­leteket hozunk létre. Az egymással szemben lévő két, harmadik és negyedik felületén pe­dig, melyeken a fényhullámot átbocsájtjuk, színgyűrű mentes optikai ablakokat políro­zunk. Nevezetesen célszerű, ha a koherens fénynyalábot pl. vízszintes irányban a két anamorf nyalábtágító pl. ötödik felületének irányéból hegyes, pl. G^nál kisebb szögben vezetjük a pl. vízszintes síkon elhelyezett két, előbb az első, majd a második anamorf nyalábtágitó harmadik felületére. Ezt úgy végezzük, hogy az egyes nyalábtágító har­madik felületére vezetett nyaláb egyik részét a harmadik felületről visszatükrözzük, a nyaláb másik részét pedig az első illetve a második nyalábtágítón a nyalábot pl. vízszin­tes irányba kiterjesztve átvezetjük. Az első anamorf nyalábtágító harmadik felületéről visszatükrözött nyalábot a beeső nyalábátmé­rővel megegyező nyalábátmérővel és a beesé­si szöggel azonos kilépési szöggel vezetjük tovább a második anamorf nyalábtágitó har­madik felületére. Az első, illetve a második anamorf nyalábtágitóból kilépő vízszintesen kiterjesztett nyalábbal az első, illetve a má­sodik akusztooptikai fényeltérítőt világítjuk át. Célszerű továbbá, ha a két akusztoopti­kai fényeltérítót pl. telluriumdioxid (TeÜ2) egykristályból kristály vágással és/vagy csi­szolással azonos orientációjú két téglatest alakú tömböt alakítunk ki. Ezeknek egyik éle a krÍ3tálynővesztésnél alkalmazott húzási iránnyal párhuzamos. A két téglatest orien­tálását röntgen diffrakcióval Bragg vagy Laue felvételek készítésével végezzük. A két téglatest mindhat oldalán csiszolással és po­ll rozással sík optikai felületeket alakítunk ki. A két téglatest egymással szemben lévő első, illetve harmadik felületén, melyeken a fény­hullámot átbocsájtjuk, színgyűrű mentes op­tikai ablakokat polírozunk, majd az optikai ablakokat antireflexiós réteggel vonjuk be. A két téglatest egyik végére pl. az ötödik fe­lületükre vékony kötőréteggel egy-egy rez­gésátalakítót rögzítünk, majd a két, első il­letve második rezgésátalakltó két fegyverze­tét kivezetéssel látjuk el, melyeken ét a két rezgésátalakitót tápláljuk. Az Így kialakított két akusztooptikai fényeltéritö táplálásakor a rezgésátalakítóval nyiró ultrahang hullámo­kat, vagyis mechanikai rezgéseket keltünk. Ezekkel haladó akusztikus hullámokat hozunk létre, melyekkel a két akusztooptikai fényel- Lérltóben az akusztikus hullámokhoz tartozó sűrűségváltozáson keresztül a két fényeltérí­tő kristályanyagának törésmutatóját változ­tatjuk. Ezáltal a két akusztooptikai fényelté­­ritöre vezetett fényhullámot külön-külön egy dinamikus - időben változó - fázisrácson ve­zetjük át. Ezen fázisrácson a két akusztoop­tikai fényeltéritőben a fénynyaláb elhajlik, Így a két fényeltéritö után több különböző irányba haladó más-más intenzitású fénynya­lábot hozunk létre. Célszerű még az is, ha mindkét első, il­letve második fotodetektorsornál az egyes detektáló elemekre eső fényfoltokat, foto­nokat egy előre meghatározott ideig integrál­juk. Az integrálási idő végén minden egyes pl. 2048 detektáló elem töltését mindkét első illetve második fotodetektorsornál egy órajel és kapu segítségével áttöltjük az egyes de­tektáló elemekhez tartozó analóg shiftregisz­­ter elembe. A 2048 detektáló elemhez két, pá­ratlan illetve páros 1024 elemes analóg shift­­regisztert kapcsolunk. Az egyikbe a párat­lan, a másikba pedig a páros számú detektáló elemek töltését tároljuk. A két, páratlan il­letve páros analóg shiftregiszter utolsó ele­méhez külön-külön egy-egy töltés-feszültség átalakítót és erősitőt csatlakoztatunk. Az át­töltés után egyrészt az egyes detektáló ele­mek segítségével mindkét 2048 elemes első il­letve második fotodetektorsornál újra kezd­jük a fotonok integrálását. Másrészt a két, páratlan, illetve páros analóg shiftregiszter elemeit két órajel szélességű léptető impulzus segítségével felváltva léptetjük mindkét első illetve második fotodetektorsornál. Minden egyes léptetésre felváltva, az egyes páratlan illetve páros analóg shiftregiszter elemek töltését egy-egy elemmel előbbre léptetjük, így az utolsó páratlan illetve páros analóg shiftregiszter elem töltését felváltva áttöltjük a páratlan, illetve páros analóg shiftregisz­­terhez kapcsolt töltés-feszültség átalakítóba, ahol a töltést átalakítjuk feszültséggé. Ez­után a feszültséget erősítés után mindkét az első, illetve a második fotodetektorsornál fel­váltva további feldolgozás céljából egy pá­ratlan, illetve egy páros kimenetre kapcsol­juk. Az integrálási idő akkor ér véget, ami­kor a páratlan, illetve a páros analóg shift­regiszter mind az 1024 eleme kiürült, Így a töltés-feszültség átalakítást elvégeztük. A találmány szerinti berendezés olyan ismert berendezés továbbfejlesztése, amely alkalmas rádiófrekvenciás akusztooptikai 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents