198249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rádiófrekvenciás akusztooptikai spektrumanalizátorok frekvenciatartományának kiterjesztésére
3 HU 198249 B 4 fényeltérítőn átvezetett és eltérített nyalábokat külön-külön első, illetve a második Fourier-objektivvel fókuszáljuk. Az első, illetve a második objektiv fókusztávolságában a fókuszált nyalábokkal létrehozott fényfoltokat külön-külön egy első, illetve egy második fotodetektorsorral érzékeljük, majd feldolgozzuk. A találmány értelmében célszerű, ha öt sikfelüiettel határolt, alul és felül egy-egy alsó, illetve felső pl. vízszintes síkú egyenlő szárú háromszög alakú első illetve második felülettel, továbbá három, vízszintes síkra merőleges sikú két téglalap alakú harmadik, illetve negyedik felülettel és egy pl. négyzet alakú ötödik felülettel határolt fényvezető pl. üvegből készített anamorf nyalábtágitót alakítunk ki. Az anamorf nyalábtágító négy, első, második, harmadik és negyedik felületén csiszolással és polírozással sík optikai felületeket hozunk létre. Az egymással szemben lévő két, harmadik és negyedik felületén pedig, melyeken a fényhullámot átbocsájtjuk, színgyűrű mentes optikai ablakokat polírozunk. Nevezetesen célszerű, ha a koherens fénynyalábot pl. vízszintes irányban a két anamorf nyalábtágító pl. ötödik felületének irányéból hegyes, pl. G^nál kisebb szögben vezetjük a pl. vízszintes síkon elhelyezett két, előbb az első, majd a második anamorf nyalábtágitó harmadik felületére. Ezt úgy végezzük, hogy az egyes nyalábtágító harmadik felületére vezetett nyaláb egyik részét a harmadik felületről visszatükrözzük, a nyaláb másik részét pedig az első illetve a második nyalábtágítón a nyalábot pl. vízszintes irányba kiterjesztve átvezetjük. Az első anamorf nyalábtágító harmadik felületéről visszatükrözött nyalábot a beeső nyalábátmérővel megegyező nyalábátmérővel és a beesési szöggel azonos kilépési szöggel vezetjük tovább a második anamorf nyalábtágitó harmadik felületére. Az első, illetve a második anamorf nyalábtágitóból kilépő vízszintesen kiterjesztett nyalábbal az első, illetve a második akusztooptikai fényeltérítőt világítjuk át. Célszerű továbbá, ha a két akusztooptikai fényeltérítót pl. telluriumdioxid (TeÜ2) egykristályból kristály vágással és/vagy csiszolással azonos orientációjú két téglatest alakú tömböt alakítunk ki. Ezeknek egyik éle a krÍ3tálynővesztésnél alkalmazott húzási iránnyal párhuzamos. A két téglatest orientálását röntgen diffrakcióval Bragg vagy Laue felvételek készítésével végezzük. A két téglatest mindhat oldalán csiszolással és poll rozással sík optikai felületeket alakítunk ki. A két téglatest egymással szemben lévő első, illetve harmadik felületén, melyeken a fényhullámot átbocsájtjuk, színgyűrű mentes optikai ablakokat polírozunk, majd az optikai ablakokat antireflexiós réteggel vonjuk be. A két téglatest egyik végére pl. az ötödik felületükre vékony kötőréteggel egy-egy rezgésátalakítót rögzítünk, majd a két, első illetve második rezgésátalakltó két fegyverzetét kivezetéssel látjuk el, melyeken ét a két rezgésátalakitót tápláljuk. Az Így kialakított két akusztooptikai fényeltéritö táplálásakor a rezgésátalakítóval nyiró ultrahang hullámokat, vagyis mechanikai rezgéseket keltünk. Ezekkel haladó akusztikus hullámokat hozunk létre, melyekkel a két akusztooptikai fényel- Lérltóben az akusztikus hullámokhoz tartozó sűrűségváltozáson keresztül a két fényeltérítő kristályanyagának törésmutatóját változtatjuk. Ezáltal a két akusztooptikai fényeltéritöre vezetett fényhullámot külön-külön egy dinamikus - időben változó - fázisrácson vezetjük át. Ezen fázisrácson a két akusztooptikai fényeltéritőben a fénynyaláb elhajlik, Így a két fényeltéritö után több különböző irányba haladó más-más intenzitású fénynyalábot hozunk létre. Célszerű még az is, ha mindkét első, illetve második fotodetektorsornál az egyes detektáló elemekre eső fényfoltokat, fotonokat egy előre meghatározott ideig integráljuk. Az integrálási idő végén minden egyes pl. 2048 detektáló elem töltését mindkét első illetve második fotodetektorsornál egy órajel és kapu segítségével áttöltjük az egyes detektáló elemekhez tartozó analóg shiftregiszter elembe. A 2048 detektáló elemhez két, páratlan illetve páros 1024 elemes analóg shiftregisztert kapcsolunk. Az egyikbe a páratlan, a másikba pedig a páros számú detektáló elemek töltését tároljuk. A két, páratlan illetve páros analóg shiftregiszter utolsó eleméhez külön-külön egy-egy töltés-feszültség átalakítót és erősitőt csatlakoztatunk. Az áttöltés után egyrészt az egyes detektáló elemek segítségével mindkét 2048 elemes első illetve második fotodetektorsornál újra kezdjük a fotonok integrálását. Másrészt a két, páratlan, illetve páros analóg shiftregiszter elemeit két órajel szélességű léptető impulzus segítségével felváltva léptetjük mindkét első illetve második fotodetektorsornál. Minden egyes léptetésre felváltva, az egyes páratlan illetve páros analóg shiftregiszter elemek töltését egy-egy elemmel előbbre léptetjük, így az utolsó páratlan illetve páros analóg shiftregiszter elem töltését felváltva áttöltjük a páratlan, illetve páros analóg shiftregiszterhez kapcsolt töltés-feszültség átalakítóba, ahol a töltést átalakítjuk feszültséggé. Ezután a feszültséget erősítés után mindkét az első, illetve a második fotodetektorsornál felváltva további feldolgozás céljából egy páratlan, illetve egy páros kimenetre kapcsoljuk. Az integrálási idő akkor ér véget, amikor a páratlan, illetve a páros analóg shiftregiszter mind az 1024 eleme kiürült, Így a töltés-feszültség átalakítást elvégeztük. A találmány szerinti berendezés olyan ismert berendezés továbbfejlesztése, amely alkalmas rádiófrekvenciás akusztooptikai 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
