198246. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés felületek alakjának, alakváltozásainak vagy alakhibáinak háromdimenziós meghatározására a Moire-jelenség segítségével, inkoherens fény alkalmazásával

11 HU 108246 B 12 géljük, vagy a 11 fényképezőgéppel fényké­pezzük le. 4. példa: Diffúzán reflektáló felületek mozgását vizsgáljuk. A 4 vetitő rácsot behelyezzük, a 10 rácsozatot és a 8 mérő rácsot kiemeljük. A 3 vetitő objektivet úgy állítjuk be, hogy a 14 vizsgált felületen a legélesebb csíkok je­lennek meg. A 1 fényképezőgéppel ugyanazon filmre két felvételt készítünk a mozgás két különböző fázisában. A moiré ábra a fény­­képfelvételen jön létre a második expozíció után. 5. példa: Diffúzán reflektáló felületek alakhibáit vizsgáljuk. A 4. példa szerinti beállítás mel­lett két felvételt készítünk ugyanazon film­kockára: egyet a pontos (.etalon") felületről, egyet pedig a 14 vizsgált felületről. A moiré ábra a fényképfelvételen jön létre a második expozíció után. 6. példa: Tükrösen reflektáló felületek mozgását vizsgáljuk. A 4 vetitő rácsot behelyezzük a 10 rá­csozatot és 8 mérörócsot kiemeljük. A 3 veti­tő objektivet és a 7 mérő objektivet végte­lenre állítjuk és a felületről ugyanazon film­kockára két felvételt készítünk a mozgás két különböző fázisában. A moiré ábra a felvételen jön létre a második expozíció után. 7. példa: Tükrösen reflektáló felület alakhibóját vizsgáljuk. A 6. példa szerinti beállításban két fel­vételt készítünk azonos filmkockára a 14 vizsgált felületről ül. annak etalonjáról. A inoiré ábra a felvételen jön létre a második expozíció után. 8. példa: Alakhíbákat mérünk számitógépes terve­zés esetén. Ha a vizsgált felület előirt alakját szá­mitógépes tervezéssel határozzák meg a ren­delkezésre álló adatbázis alapján a hibátlan felületre vetített csíkok képe számítógéppel vezérelt rajzgéppel egyszerűen előállítható. A csíkok létrehozhatók akkor is, ha a tervezés ugyan nem számítógép segítségével történt, de a vizsgált felület háromdimenziós adatai rendelkezésre állnak. Az ismertetett talál­mány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy ezen felülettől vett eltéréseket tegyük látha­tóvá és mérhetővé moiré csikók formájában anélkül, hogy a mesterdarabot ténylegesen el kellene készíteni. Számítástechnikai úton megoldható az is, hogy a megtervezett felület negativjának moiré csíkrendszerét állítsuk elő. Ily módon pl. öntőminta, vagy présminta alakját lehet ellenőrizni a találmány szerinti moiré módszerrel. Az eljárás a következő: a 10 rácsozatot eltávolítjuk, a 8 mérórécs he­lyére a számítógépei készített csíkozatról megfelelő kicsinyítéssel készített diapozitlvot helyezünk. A 4 vetítő rács változatlanul a helyén marad, képét a 14 vizsgált felületre vetítjük a 3 vetítő objektív segiteégével, a 8 mérő rács síkjában az előirt és a 14 vizsgált felület különbségének megfelelő moiré csíko­­zat jelenik meg, amelyet a 9 okuláron át vizsgálunk, vagy a 13 fényképezőgéppel le­fényképezünk. További alkalmazási példaként az 5. áb­rán bemutatott moiré felvételt ismertetjük, amelyet a 4. ábrán látható berendezéssel az 1., 2. példák szerinti üzemmódnak sorrend­ben történő alkalmazsáeával készítettünk. Az 5. ábrán látható felvétel egy gerincferdülé­­ses gyermek hátának jellegzetes aszimmeti'iá­­ját. mutatja. Ugyanezen aszimmetriák a moiré módszer alkalmazása nélkül szabad szemmel, vagy hagyományos fényképfelvételen alig észrevehetők, míg a számszerű eltérések ed­dig csak röntgenfelvételen voltak kimutatha­tók. A találmány szerinti moiré felvétel lehe­tővé teszi a felületi aszimmetriák pontos meghatározását, ami például iskoláskorú gyermekek sugárterhelés nélkül lebonyolítha­tó egyszerű, gyors és hatásos szűrővizsgála­tát teszi lehetővé. A 3 vetitő objektív előtt, ill. a 7 mérő objektív után elhelyezett 4 vetitő rács és 8 mérő rács vonalrajzolata egyenkózű, vagy változó sűrűségű egyenes vonalakból, illető­leg a 1-1 vizsgált felülettől függően megvá­lasztott vonalakból, pl. koncentrikus köi'ök­­böl állhat. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás felületek alakjának, alakváltozásai­nak vagy alakbibáinak háromdimenziós meg­határozására, a moiré jelenség alkalmazásé­val, amelynek során a vizsgálandó felületre egy rács képét egy választott szöghelyzetből vetitő optikai eszközzel vetítjük rá, majd a vizsgálandó felület térbeli alakját vagy az alak térbeli változásait a moiré csikók torzu­lása alapján szemmel, vagy a vetítés szöghelyzetétöl eltérő szöghelyzetben mérő optikai eszközökkel figyeljük és/vagy re­gisztráljuk, azzal jellemezve, hogy a diffúzán reflektáló vizsgálandó felület vizuális megfi­gyelése esetén a rácsot vagy közvetlenül a vizsgálandó felület elé helyezzük és a megfi­gyelési a vetítéstől eltérő szöghelyzetben szemmel végezzük, vagy pedig, hogy egy­­-egy rácsot egyrészt a vetítő optika elé he­lyezünk, amelynek képét a vizsgálandó diffúz felületre élesen fókuszáljuk, másrészt pedig a mérő optika után helyezünk el, majd mérő optikát ezen másik rácsra élesre állítva a moiré-képet okuláron ét nézzük, vagy fény-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Thumbnails
Contents