198240. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet folyadékok, példaképpen kondenzátum leválasztására sűrített gázokból, különösen nyomólevegőből
5 HU 198240 B 6 üzembiztos. A 25 működtető- és zárótest anyagának és alakjának megválasztásával, az összegyűlt 4 kondenzátumba való maximális merülési mélység előre meghatározható, igy a nyitási időpont, ami a 24 torkolatot legalább részben nyitja, könnyen szabályozható. Ezután ha a 4 kondenzátum folyadékszintje a 7 fenékhez viszonyítva egy bizonyos magasságot elér, miközben a 25 működtető- és zárótest a 4 kondenzátumba bemerül, a súlyerő és a felhajtóerő egyensúlyba kerül, ezáltal elérkezik az az időpont, amikor a 25 működtető- és zárótest nyugalmi helyzetéből eltávolodik és úszó helyzetbe megy át. Ezzel egyidejűleg a 29 tőmítöfelület 30 része a 24 torkolatról felemelkedik, és az összegyűlt 4 kondenzátum a környezetbe távozik. Célszerű a szerkezetet úgy kialakítani, hogy a 25 működtető- és zérótest nyugalmi helyzetéből csak akkor mozduljon el, ha a 4 kondenzátum folyadékszintje a 24 torkolatot legalább elérte. A 24 torkolat nyitása bizonyos meghatározott körülmények mellett előbb megtörténhet, amire a következőkben még részletesen visszatérünk. Alapjában a 24 torkolat elhelyezésére több lehetőség van. Ez vagy a 7 fenéken, vagy a 10 alsó rész 6 oldalfalán helyezhető el. A 7 fenéken való elhelyezésnek több lehetősége van, miszerint a 24 torkolat vagy a gömbfelület alsó csúcspontjában, vagy attól többé vagy kevésbé eltolva helyezhető el. Megállapítható, hogy a 24 torkolat elhelyezése annál kedvezőbb, mennél inkább a 24 torkolat szegélyén étfektetett képzelt sik a 22 hossztengellyel való párhuzamosságot megközelíti. Ennek oka abban keresendő, hogy a 25 működtető- és zérótestre ható felhajtóerő mindig függőlegesen fölfelé, a vázolt kiviteli alaknál tehát a 22 hossztengely irányéban hat, a sűrített gázból a 25 működtető- és zárótestre irányuló záróeró pedig a 24 torkolatra merőlegesen hat. A 25 müködtetó- és zérótest 29 tömitöfelületének a 24 torkolatról való felemelése akkor igényli a legnagyobb erőhatást, amikor a záróerő és a felhajtóerő iránya egymással ellentétes, mely akkor történik, amikor a 24 torkolat a 32 csúcspontba kerül. Ehhez járul még, hogy a 24 torkolat oldalsó elhelyezésénél a 25 működtető- és zárótestre alulról és felülről is gyakorlatilag azonos nyomós hat, igy a test mozgatásához csekély felhajtóerő szükséges. A torkolat csúcsponton való elhelyezése esetén bizonyos tapadást is le kéne győzni, mely a torkolat lökésszerű nyitását eredményezné. A torkolat lökésszerű nyitása által a ház belsejében erős nyomáscsökkenés következne be, ami az egyenletes, állandó kondenz kiválást hátrányosan befolyásolná. A működtető- és zérótesthez viszonyítva oldalt elhelyezett torkolat kiképzéssel tehát a 23 úritőnyilás nyitásához kisebb felhajtóerő szükséges, mivel egyidejűleg a 25 működtető- és zárótest optimális mozgása is biztosított. Előnyösen ennél a megoldásnál a 25 működtető- és zórótest csekély folyadékmennyiségnél is megemelkedik, igy a találmány szerinti szerkezetnél mindig csak csekély kondenzátum marad a házban. Ennél az oknál fogva a 24 torkolatot a vázolt kiviteli alaknál a 6 oldalfalon, a félgömb alakú 7 fenék szomszédságában helyezik el. A 25 működtető- és zárótest emelkedése nyugalmi helyzetéből a 24 torkolat nyitását nem lökésszerűen, hanem fokozatosan eredményezi, ami a fent leirt előnyökkel jár, A találmány szerinti kiviteli alaknál a 25 működtető- és zárótest 29 tömítőfelülete előnyösen kifelé domború, és legalább egy része gömbfelületként kiképzett. Előnyösen a 29 tömitöfelület egy tökéletes gömbfelület, melyet a 25 működtető- és zárótest külső felülete alkot, mely test ebből a célból gömbként van kiképezve. Ezáltal elérhető, hogy a 29 tömitöfelület 24 torkolatot lefedő 30 része középső 33 részével kismértékben benyúlik a 23 üritónyilásba (5. ábra), miáltal a tömitöfelület a 24 torkolat 34 peremén minden olda’ról felfekszik. Ez egy központosítást biztosít, mely a 25 működtető- és zárótestet nyugalmi helyzetében rögzíti. Annak biztosítása érdekében, hogy a sűrített gázból kiválasztott 4 kondenzátum ténylegesen a 25 működtető- és zárótest alatti 5 fenékrészbe kerüljön, a 10 alsó rész hossztengelyre merőleges belső átmérője a 6 oldalfalnál nagyobb, mint a gömb alakú 25 működtető- és zárótesté. Azonban azért, hogy ez mégis pontosan a 24 torkolat elé kerüljön, a 3 belső térben a már említett 31 vezetószerkezet van kiképezve. Ez több vezetőfelületet tartalmaz, melyek mentén a 25 mű ködtető- és zárótest emelkedése ill. sülylyedése mentén elcsúszhat vagy legördülhet. Belátható, hogy ezek a felületek a 25 működtető- és zárótest felé néznek. Egy első 35 vezetöfelületet az 1 ház 20' belső kontúrjának 24 torkolat feletti része alkot. Ezen első vezetőfelület hossziránya a 22 hossztengellyel párhuzamos egyenes, és keresztmetszete a 2. ábrán látható módon egy ívelt, a 25 működtető- és zórótest felöl nézve homorú felület. Ezen 35 vezető felület 22 hossztengelyre merőleges méretét, azaz ívhosszát a 25 működtető- és zárótest felfekvőfelülete határozza meg. Mivel a 25 működtető- és zárótest görbületi sugara kisebb mint a 20 belső kontúré, ezért külső felületének csupán egy felülnézeti ívével fekszik fel a 20 belső kontúron, és ezen 36 érintóiv hossza megfelel az első 35 vezetőfelület szélességének. A 2. ábrán ezt a szakaszt két szaggatottan rajzolt, képzeletbeli 37, 37* súgó rvonal határolja. Az első 35 vezetőfelület tehát egy henger palástrésze. A szerkezeten további, második 38, 38’ vezetőfelületek vannak kiképezve, melyek a 2. ábra szerinti keresztmetszeten a 25 mű5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
