198240. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet folyadékok, példaképpen kondenzátum leválasztására sűrített gázokból, különösen nyomólevegőből
7 HU 198240 11 8 ködtető- és zérótest első vezetőfelülettel átellenes oldalén vannak elhelyezve. Tehát a 25 működtető- és zárótest az első és máscylik 35, 38, 38’ vezetőfelületek között helyezkedik el. Ezek ugyancsak az 1 ház hossztengelyével egyirányúak, a 22 hossztengelyhez viszonyítva azonban enyhén ferdék, miközben a 9 zárófedél felől a 7 fenék felé nézve a 22 hossztengelyhez közelítenek. Keresztmetszeti kontúrjuk ugyancsak előnyösen a gömb alakú 25 működtető- és zárótest körvonalához illeszkedik, miközben szélességi méretük viszonylag csekély, így a második vezetőfelületek hosszirányukra merőlegesen síkok lehetnek. Hosszanti irányban nézve a második 38, 38’ vezetófelületek ferdén haladó egyenes 39 részeihez a 24 torkolat magasságában a 7 fenék felé irányuló ívelt 40 részek csatlakoznak, melyek görbületi sugarai célszerűen azonosak a 25 működtető- és zárótestével. Ezek az iveit 40 részek határozzák meg a 25 működtető- és zárótest nyugalmi helyzetét, és ebben a helyzetben a 25 működtető- és zárótest mellett, az alá benyúlva helyezkednek el. Előnyösen két második 38, 38’ vezetőfelület van kiképezve, melyek mindegyike 44 vezetőbordákon van elhelyezve, és ezek a 10 alsó rész belső falén egy darabból vannak kialakítva. Ezek a bordák a belső faltól sugárirányban befelé állnak, és a sugárirányban befelé mutató bordaoldalak képezik a második 38, 38’ vezetőfelületeket. A 2. ábra szerinti keresztmetszeten látható, hogy a 44, 44’ vezetőbordák a 25 működtető- és zérótest kerülete mentén egymástól távközzel el vannak osztva, miközben átlósan az első 35 vezetőfelület széleivel szemben helyezkednek el. Ez azt jelenti, hogy a 25 működtető- és zárótestet főköre mentén három helyen támasztják meg 35, 38, 38’ vezetőfelületek. A 24 torkolat fölött elhelyezett szomszédos vezetőfelületek a 22 hossztengelyhez viszonyítva egymással 120“-os szöget zárnak be. Azáltal, hogy a második vezetőfelületeket 44, 44’ vezetőbordákon helyezik el biztosított, hogy a 25 működtető- és zárótest az első 35 vezetőfelület kivételével nem érintkezik a 10 alsó rész belső falával. Ezáltal elérjük, hogy a 25 működtető- és zárótestet a kiváló kondenzátum mindenkor körül és alóáramolja, ami a találmány szerinti szerkezet biztonságos működésének alapfeltétele. A találmány szerinti szerkezet működésmódja az alábbi: A kiválasztási folyamat kezdetekor a golyó alakú 25 működtető- és zárótest nyugalmi helyzetben van, miközben tömítófelülete 30 részével lefedi a 24 torkolatot, és a két második vezetőfelület iveit 40 részein fekszik fel. A ház belsejében leválasztott kondenzátum a 4. ábra 46 nyila szerint az 5 fenékrész felé halad, és a 25 működtető- és zárótestet a három 47, 47', 48 közbülső téren ét megkerüli. Ezen közbülső tereket a 6 oldalfal 20 belső 20 kontúrja és a 25 működtető- éa zárótest vele szemben fekvő külső felülete határolja, és egymástól a 44, 44’ vezetőbordák és az első 35 vezetőfelület 25 működtető- és zárótesten felfekvő szakasza választja őket el. Amennyiben az összegyűlt 4 kondenzátum egy olyan szintet ér el, arai a nyugalmi helyzetben levő 25 működtető- és zárótestre megfelelő felhajtóerőt közöl, úgy az megemelkedik, és úszó helyzetbe megy át. Eközben a tömítőfelület 30 része fokozatosan szabaddá teszi a 24 torkolatot. A 25 működtető- és zárótest felemeléséhez szükséges felhajtóerő nagyon csekély, és mivel a második 38, 38’ vezetófelületek távolsága az első 35 vezetófelülettól a 7 fenéktől távolodva nő, a 25 működtető- és zárótest beBzorulási veszélye a vezetófelületek között kizárt. Ezáltal fennáll annak a lehetősége, hogy a 25 működtető- és zérótest emelkedése közben 29 tömítófelületével a 35 vezetőfelületen legördüljön, aminek következtében a 29 tömítőfelület központi 33 része a 23 ürítőnyílástól eltávolodik. Már a 24 torkolat nyitási folyamata közben folyadék lép ki a 23 üritónyiláson a környezetbe, feltéve, hogy a folyadékszint a torkolat nyitása előtt magasabb volt annak alsó élénél. Amennyiben ezután a 23 ürítőnyílás többé vagy kevésbé szabaddá válik, addig folyik ki a 4 kondenzátum, mig a 49 folyadékszint a 24 torkolat alsó élét eléri (3. ábra). Ebben az időpontban a 25 működtetó- és zárótest úszó helyzetében hézaggal helyezkedik el a vezetófelületek között, ennek következtében szabadon elfordulhat. Ebből adódik, hogy a nyitott 23 üritónyiláson sűrített gáz is kilép ami a 25 működtető- és zárótestet a 47, 47’, 48 közbülső tereken át megkerüli és a 23 ürítónyiláshoz kerül. Ezen áramlás következtében a 25 működtető- és zárótest az első 35 vezetőfelületnek Bzorul, és alatta a 24 torkolat közelében a kapillaritás következtében szívás keletkezik, ami vizet ragad magával és a 23 üritónyiláson át a szabadba sodorja. Ezáltal a folyadékszínt tovább süllyed, míg a 24 torkolatot a 25 működtető- és zárótest ismét lezárja. Ezt követöleg az egész folyamat elölről kezdődik. Belátható, hogy a 24 torkolat szelepülékként is kiképezhető, és/vagy tömítőgyűrűvel látható el, hogy a tömítőfelület felfekvő 30 részével biztos tömítést adjon. A működtető- és zárótest kiviteli alakja nem korlátozódik gömbre, hanem az 1 ház megfelelő kiképzése mellett körhenger is lehet, melynek köpenyfelülete alkotja a tömítőfelületet. Természetesen ebben az esetben a henger hossztengelye merőleges a 22 hossztengelyre. A találmány lényegének rövid összefoglalása a kővetkező: Tárgy szerinti találmány a leválasztott kondenzátum automatikus elvezetésére szol-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 55 6
