198230. lajstromszámú szabadalom • Vákuumgőzölögtető ber. vékonyrétegek felvitelére

3 HU 198230 B 4 másik nyílás a géz egy részének áthaladásá­hoz és a hordozóra való lecsapódáséhoz. A góz megmaradó része a tégely falán csapódik le a nyílás körül. A tégely fala ebben az esetben eszköz az irányított gözáram létre­hozásához. A berendezés két hevítővei ren­delkezik, külön a tégely és külön a cső szá­mára. A csövet olyan magas hőmérsékleten tartják, amely lehetővé teszi a gőzölögtetést és a felgőzölendó anyag gőzének kiáramlását a nyílásból. A tégely hőmérsékletét periodi­kusan növelik a falán lecsapódott anyag le­folyáséig a fal aljáig, ahonnan újra a csőbe kerül és elgőzölög. Azonban például arany felgőzölésekor az arany nedvesíti a wolfram-részeket, az ed­zésnél mechanikai kötést képeznek, és az arany és a wolfram eltérő hőtágulási együtt­hatója következtében több felmelegedési cik­lus után ez a volframcső roncsoláséhoz ve­zet. Ezenkívül az arany, amely áthatol a wolframtömitéseken, a berendezést üzemkép­telenné teszi. Hogy megakadályozzák a cső roncsolódá­sát és a felgőzölendó anyagnak a tömítéseken való áthatolását, a berendezést nedvesithe­­tetlen anyagból készítik. Ezt valósították meg a 4 412 508 lajstromszámú US szabadalmi leí­rásban leírt vákuumgőzölögtetés útján vé­konyrétegeket felhordó gőzölőgtetó berende­zésben. Ez a berendezés egy tengelyirányú fallal két párhuzamos kamrára osztott henge­res grafittokat tartalmaz. Az egyik kamra, a kollimátorkamra funkciója az irányított gőzá­­rara képzése. A hordozó felé áramló gőz szá­mára az oldalfalán nyílás van. A másik kam­rában, a tulajdonképpeni gőzölögetető kamrá­ban egy koaxiálisán elhelyezett grafitcső van, amelynek oldalán az étáramló gőz szá­méra nyílás van, amely egy tengelyen he­lyezkedik el a kollimátorkamra résével. Ez a tengely pedig merőleges a tok tengelyére. A kollimátorkamra alsó vége tégelyt képez, amely a gőzölögtető kamrába van bekötve a felgőzölendó anyag túlfolyó csatornája fölé. A kamrában a folyékony anyagot wolframkanóc szállítja, mivel a csövet elektromos áram át­vezetésével magas hőmérsékleten tartják. A gőz a csövön levő nyíláson való áthaladás után a kollimétorkamrába kerül, ahonnan a gőz egy része a kollimátorrésen keresztül kilép a hordozóra, a fennmaradó rész pedig lecsapódik a kollimátorkamra falára. Ezt a kamrát egy külön hevítő periodikusan átme­­legiti, hogy a folyékony anyag túlfolyhasson a kanóc felé. A leírt berendezést arany felgőzölögte­­tésére alkalmazva az üzemidő nagyon hosszú, mível arany által nem nedvesíthető anyagból, grafitból van. A felgőzőlögtetés útján vékonyréteget felhordó eljárás alatt a gyakorlatban hasz­nált felgőzölögtetési sebességek mellett a csőben levő kis (kb. 0,5 mm-es) résből kiá­ramló gőz viszkózus, vagy közelítőleg visz­kózus. Ezért a felgőzölendó anyag gőzáramá­nak intenzitás-eloszlása nem felel meg a nyí­lás tengelyével bezárt szög koszinuszának, hanem változik a kiáramlási szögek nagyobb koszinuszának megfelelően. Ennek következ­tében a felgözölögtetett réteg vastagsága na­gyon egyenetlen, éspedig annál egyenetle­nebb, minél nagyobb a hordozó felülete. Tekintve, hogy a legtöbb, felgőzölögte­­tésnél használt anyag az olvadási hőmérsék­letén elég intenzíven gőzölög, mér magának a kollinátorkamra hőmérsékletének az emelése az anyag olvadási pontja fölé lényegesen megnöveli a felgőzölendó anyag veszteségét a kollimátornyiláson ét történő irányithatatlan gőzkiáramlás miatt. Tájékoztató anyagokból hetvenegy anyag ismert, amelyeket jelenleg rendszere­sen használnak felgőzölésre (lásd Handbook of Thin Film Technology edited by Leon I. Maissel and Reinhard Glang, 1970., McGram­­-Hill Book Company, New York, 1-37., 1-38., 1-66., 1-68. oldal). Ezek közül csak huszon­háromnak van az olvadási hőmérsékletén leg­feljebb 1,333 Pa gőznyomása. Itt jegyzendő meg, ismert, hogy az anygok (lásd ugyanott, 1-36. oldal) már 1,333 Pa nyomáson intenzí­ven gőzölögnek. Ezért felgőzölőgtetésnél a többi negyvennyolc anyagnak több a veszte­sége. Sok anyagnál, például olyanoknál mint a króm, arzén, néhány oxid, a legtöbb szul­­fid, szelenid és tellurid esetében a gőznyo­más az olvadási hőmérsékleten néhány tíz, S2áz torr, sőt még több. Az ilyen anyagokat gyakorlatilag egyáltalán nem lehet folyadék­­-regenerélásnak alávetni. Azt is figyelembe kell venni, hogy mint az előzőekben említett US szabadalmi leírás­ban bemutatták, a gőzölögtető kamra csövé­nek optimális átmérője 1,56 mm. Nagyobb át­mérőknél a csőhöz vezetett hő túlfűti a té­gelyt és a kollimétorkamrát, így növeli a kol­­limátorkamrában a gőznyomást, amely vége­redményben további veszteségekhez vezet a felgőzölendó anyagban. Ugyanakkor ilyen ki­csiny átmérőjű csőben csak kis mennyiségű anyag fér el, ami viszont csak kis vastagsá­gú vékonyréteg felviteléhez elég. Ezért a kollimátorkamrában lévő felgőzölendő anyagot át, kell alakítani folyékony halmazállapotúvá, hogy biztosítsuk a következő adag bevitelét a csőbe, igy a kollimátorkamra hőmérséklet­­-emelésének műveletét a felgőzölendó anyag olvadási hőmérséklete fölé gyakran kell elvé­gezni, gyakorlatilag minden felgőzölögtetés után. Ha a felgózöléssel nagyobb vastagságú vékonyréteget kell felvinni, a kollimátorkam­ra hőmérsékletét az egész felgőzölögtetési folyamat alatt az olvadási pont fölött kell tartani. Ha például a nyomás a kollimátor­­kamréban 1,333 Pa, akkor magában a kollimá­torkamrában elgőzölögtetett anyagnak a kol­­limétorrésen keresztül történő irányítatlan kiáramlása miatt a veszteség a 70%-ot .is el­érheti. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents