198188. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként triciklusos 5-karboxi-1H-imidazol származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás az 5-karboxi-1H-imidazol-származékok előállítására
I HU 198188 D 2 A találmány hatóanyagként triciklusos 5-karboxi-lH-imidazol-származékokat tartalmazó herbicid készítményekre, valamint az ezek hatóanyagát képező új 5-karboxi-lH-imidazol-származékok előállítására vonatkozik. A 3 458 917 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból különböző fungicid hatású 5-karboxi-lH-imidazol-származékok váltak ismertté. Ezek közül néhány vegyület hatóanyagként való alkalmazását ismertetik rügynövekedést gátló módszernél a 3 873 297 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban. Felismertük, hogy az (I) általános képletű triciklusos 5-karboxi-lH-imidazol-származékok, sztereokémiái izomer formáik és savaddiciós sóik kiváló herbicid hatásúak. Az (I) általános képletben R1 jelentése hidrogénatom vagy merkaptocsoport, R2 jelentése hidrogénatom vagy 1-5 szénatomot tartalmazó alkil-csoport, és X jelentése (XIX), (XIII), (XXIV), (XXV) (XVI), (XX) vagy (XXI) képletű csoport. Meglepő módon tehát az (I) általános képletű vegyületek erős herbicid hatásúak és Így gyomirtásra használhatók. Ugyanakkor használatukkor akár magas felhasználási arányok esetén sem károsodnak a haszonnövények vagy csak igen kis mértékben. így tehát az (I) általános képletű vegyületek értékes szelektív herbicid hatóanyagok olyan haszonnövényekben, mint például a cukorrépa, repce, szójabab, gyapot, napraforgó, gabonafélék, különösen búza, zab, rozs, árpa, rizs, beleértve az árasztásosán és a felfölfön termesztettet egyaránt és a kukorica. Különösen a rizs esetében hasznosíthatók széles felhasználási koncentrációtartományban, előnyösen ha a rizs transzplantált rizs és ha az (I) általános képletű vegyületeket transzplantálás után használjuk. Kukorica esetében mind preemergens, mind posztemergens kezelés esetében szelektív herbicid hatás tapasztalható. Az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények a hatóan yag-tartatomra vonatkoztatva hektáronként 0,01-5,0 kg mennyiségben juttathatók ki kielégítő eredmények biztosítása céljából. Egyes esetekben - a környezeti körülményektől függően - a felhasználási arány az említett tartományon kívüli érték lehet, előnyösen azonban 0,05 kg/hektár és 1,0 kg/hektár közötti. Visszatérve az (I) általános képlet he- . lyettesltőinek jelentésére, az 1-5 szénatomot tartalmazó alkilcsoport alatt egyenes vagy elágazó szénláncú csoportokat, például metil-, etil-, propil-, 1-metil-etil-, a négy butil- és a pentil-izomereket értjük. Az (I) általános képletű vegyületek legalább egy aszimmetrikus szénatomot tartalmaznak, éspedig az imidazolrészt tartalmazó X helyettesitő szénatomját, és Így az (I) általános képletű vegyületek különböző sztereokémiái izomer formákban lehetnek. Ha csak másképpen nem jelezzük, az egyes vegyületek megnevezése az összes sztereokémiái izomer forma elegyére utal. Ezek az elegyek az alap molekulaszerkezetnek megfelelő összes diasztereomert, és enantioraert tartalmazzák, így a találmány oltalmi körébe tartozóknak tekintjük az összes ilyen izomert. Az. egyes királis centrumok abszolút konfigurációját az R és S jelölésekkel jelöljük, ezeket a jelöléseket a Pure Appl. Chem., 45. 11-30 (1976) szakirodalmi helyen megadott szabályok értelmében használva. Az (I) általános képletű vegyületekben az aszimmetrikus centrumok relativ konfigurációját a cisz- és transz-jelölésekkel, illetve - ahol alkalmazható - az alfa- és béta-jelölésekkel jelöljük, mindezen jelöléseket a Chemical Abstracts 1977 Index Guide, Appendix IV, 203. szabály szerint használva. Egyes vegyületek esetében a sztereokémiái konfigurációt nem határozzuk meg kísérletileg. Ilyen esetekben konvencionálisán elfogadott, hogy az először elkülönített sztereokémiái izomer formát ,A‘ jelöléssel, mig a másodikat .B’ jelöléssel látjuk el, az aktuális sztereokémiái konfigurációra való további utalás nélkül. Az (I) általános képletű vegyületek tiszta sztereokémiái izomer formáit a szakirodalomból jól ismert elválasztási módszerekkel, például szelektív kristályosítással és kromatogi áfiás módszerekkel, Így például ellenáramú megosztással, oszlopkromatografálással vagy nagynyomású folyadékkromatografálással különíthetjük el. Ha egy specifikus sztereokémiái formára van szükség, előnyösen sztereoszelektív módszerekkel szintetizáljuk. Ezekhez a módszerekhez előnyösen kiindulási anyagként tiszta enantiomereket használunk. Az (I) általános képletű vegyületeket hasznosíthatjuk szerves vagy szervetlen savakkal, Így például ásványi savakkal, szulfonsavakkal, karbonsavakkal vagy foszfortartalmú savakkal alkotott sóik formájában. A sóképzö szervetlen savakra példaképpen megemlithetjük a hidrogén-fluoridot, hidrogén-kloridot, hidrogén-bromidot, hidrogén-jcdidot, kénsavat, salétromsavat, klórsavat, perklórsavat vagy a foszforsavat. Az előnyős sóképző szulfonsavak közé tartozik példád a 4-metil-benzol-szulfonsav, benzol-szulfonsav, metán-szulfonsav és a trifluor-metán-szulfonsav. Az előnyős sóképző karbonsavak közé tartozik az ecetsav, trifluor-ecetsav, benzoesav, klór-ecetsav, ftálsav, maleinsav, malonsav és a citromsav. A foszfortartalmú savak közé tartoznak különböző foszforsavak, foszfonsavak és foszfinsavak. Az (I) általános képletű vegyületek közül a leginkább előnyösek az l-(l,2,3,4,4a,- 9a-herahidro-9H-fluorén-9-il)-5-(metoxi-karbonil)-lH-imidazol, az l-(5,6,7,8-tetrahidro-5,8-nretano-9H-benzociklohept-9~il)-5-(met-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
