198187. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-aril-pirazol-származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
9 HU 198187 B 10 kétszikű kultúrnövények esetében például búza, árpa, rizs vagy gyapotnál egyszikű és kétszikű gyomok szelektív pusztítására. Ezenkívül a találmány szerinti eljárással előállított hatóanyagok a növények metabolizmusában is részt vesznek, így növénynövekedés-szabályzó hatásuk is van. A növénynővekedés szabályozó szerek hatására jellemző, hogy egy hatóanyag a növényre több különböző féle hatást fejthet ki. Az anyag hatása jelentősen függ az alkalmazási időponttól, a növény fejlődési stádiumától, valamint a növényre vagy ennek környezetére kihordott hatóanyag mennyiségtől és az alkalmazás módjától. Minden esetben a növénynövekedés-szabályozó szernek a kultúrnövényt egy bizonyos kivánt módon kell befolyásolnia. A növekedésszabályozó szer hatására a növény levélállománya úgy szabályozódik, hogy egy kivánt időpontban a növény lombtalanitódik. Ilyen jellegű lombtalanitás a gyapot mechanikus szedésénél valamint egyéb kultúráknál játszik szerepet. így például megkönnyíti a szőlő szüretelését is. Növény lombtalanitást végezhetünk akkor is, ha átültetés előtt a növény párologtatását csökkenteni akarjuk. A hatóanyagokat szokásos készítménnyé alakítjuk. Ilyen készítmények a következők: oldatok, emulziók porozószerek, szuszpenziók, porok, paszták, oldható porok, granulátumok, szuszpenzió-emulzió-koncentrátumok, hatóanyaggal impregnált természetes és szintetikus anyagok, valamint polimer anyagokba kapszulázott termékek, valamint ULV-készitmények. Ezeket a készítményeket ismert módon állíthatjuk elő, így például a hatóanyagot inert töltőanyaggal keverjük, igy például folyékony oldószerrel és/vagy szilárd vivőanyaggal, adott esetben felületaktív szert, tehát emulgeálószert és/vagy diszpergálószert és/vagy habosítóanyagot alkalmazunk. Ha a közömbös töltőanyagként vizet alkalmazunk, akkor oldódást segítő anyagként szerves oldószert is felhasználhatunk. Ilyen folyékony oldószerek a következők: aromás vegyületek, igy péládul xilol, toluol vagy alkil-naftalinok, klórozott aromásak és klórozott alifás szénhidrogének, így például klór-benzol, klór-etilén- vagy metilén-klorid, alifás szénhidrogének, igy ciklohexán vagy paraffin, igy például kőolajfrakciók, ásványi és növényi olajok, alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint ezek éterei és észterei, ketonok, igy aceton, metil-etil-keton, metilizobutil-keton, vagy ciklohexanon, előnyösen poláris oldószerek, igy dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid, valamint viz. Cseppfolyósított gázhalmazállapotú inert vivöanyagon azokat a folyadékokat értjük, amelyek normál hőmérsékleten és normál nyomáson gáz halmazállapotúnk, így például aeroszolos hajtógázok, igy a halogén-szénhidrogének, mint például bután propán, nitrogén és szén-dioxid. Szilárd vivőanyagként a következő vegyületeket és anyagokat alkalmazhatjuk: például ammóniumsók és természetes kőzetlisztek, így például kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatomaföld és szintetikus kőzetlisztek, igy például kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatomaföld és szintetikus kőzetlisztek, így például nagydiszperzitású kovasav, aluminium-oxid, és szilikát, granulátumokhoz szilárd vivőanyagként alkalmazhatunk például zúzott és frakcionált természetes kőzeteket, így kalcitot, márványt, horzsakövét, szepiolitot, dolomitot valamint szervetlen és szerves lisztekből készített szintetikus granulátumokat, így például fűrészporból, kókuszdióhéjból, kukoricacsutkából és dohány növény szárából készített granulátumokat, emulgeáló- és/vagy habositószerként a következő anyagokat alkalmazhatjuk: nemionos és anionos emulgeátorok, így poli(oxi-etilén)-zsirsav-észter, poli(oxi-etilén)-zsiralkohol-éter, például alkil-arilpoliglikol-éter, alkil-szulfonát, alkil-szulfát, alkil-szulfonát valamint fehérje hidrolizátumok; diszpergálószerként alkalmazhatunk például lignin-szulfitszennylúgot és metil- cellulózt. A készítményekben felhasználhatunk ragasztóanyagokat, így például karboxi-metil-cellulózt, természetes és szintetikus por formájú szemcsés vagy látex formájú polimereket, így például gumi-arábikumot, poli(vinil-alkoholt), poli(vinil-acetátot), valamint természetes foszfolipideket, így kefalint és lecitint és szintetikus foszfolipideket. További adalékként alkalmazhatunk ásványi és növényi olajokat. Felhasználhatunk színanyagokat, igy szervetlen pigmenteket, igy például vas-oxidot, titán-oxidot, ferrociánkéket és szerves színanyagokat, így alizarin-, azo- és fémftalo-cianin-szinanyagokat és nyomelemeket, így például vas-, mangán-, bőr-, réz-, kobalt-, molibdén- és cinksókat. A készítmények általában 0,1-95 tömegX, előnyösen 0,5-90 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti eljárással előállított hatóanyagokat felhasználhatjuk önmagukban, vagy a belőlük előállított készítményként és ismert herbicid szerekkel keverve felhasználhatjuk gyomtalanitó szerként is. A készítmény ebben az esetben kész formálószerként vagy tankelegyként is felhasználható. Elegyekhez például a következő herbicideket alkalmazhatjuk: például gabonák gyomtalanításához l-amino-6-etil-tio-3-(2,2-dimetil-propil)-l,3,5-triazin-2,4-(lH,3H)-diont vagy N-(2-benztiazolil)-N,N’-dimetil-karbamid; cukorrépa gyomtalanítására 4-amino-3-metil-6- -fenil-l,2,4-triazin-5(4H)-ont és szójabab 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
