198160. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szerves szubsztrátumok anaerob kezelésére

9 198 160 10 hogy a közbenső fal alatti térből a szubsztrátum a közbenső fal feletti térbe vezető összekötő vezetéken keresztül jusson cl, onnan a belső hengerbe, és ezen a belső hengeren keresztül ismét lefelé a reaktor alja felé jusson. Ezáltal a reaktorban levő szubsztrátum kiváló összkeverését és átkeverését biztosítjuk. A találmány szerinti berendezés egyik előnyös kiviteli alakja úgy van kialakítva, hogy az előnyösen túlfolyó csatornaként kiképzett elvezetés a zárófedél, és a tömör közbenső fal közötti térben van elhe­lyezve, és a bemeneti vezeték a közbenső fal alatt előnyösen belső hengerbe torkollik. A szubsztrátum­­nak a közbenső fal alatt történő bevezetése minden olyan esetben kívánatos, amikor egy gyenge elő­­savazásra szükség van. Ha viszont erősebb elősava­­zásra van szükség, az előnyösen túlfolyó csatornaként kiképzett elvezetés a közbenső fal alatti térben van elhelyezve, és a bemeneti vezeték torkolata a köz­benső fal fölött van kiképezve. Előnyös továbbá, ha a belső henger pufferterének fenékrésze keverő­berendezéseken keresztül a reaktor fenéklemeze fölötti térrel van összekapcsolva, ahol a keverőberen­dezések előnyösen elosztó szárnyak által határolt csatornaként vannak kiképezve, továbbá a csatornák a fenékoldal felőli határolására adott esetben a fenék­lemezből kinyúló elosztó kúp van kialakítva. Ezáltal érjük el azt, hogy a puffertérben található anyagot a keverőberendezés segítségével a reaktor fenékrésze közelében a hengeren kívül található anyaghoz nem csupán hozzávezetjük, hanem azzal rendkívül inten­zíven össze is keverjük. Hogy ha elosztó szárnyakat alkalmazunk, akkor a keverés során a belső hengerből érkező anyagot meg is forgatjuk és ez a keverést még kedvezőbbé teszi. A találmány szerinti berendezés egy további elő­nyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a belső henger felső pereme egy szifonharangba benyúlóan van ki­képezve, és a szifonharangnak a belső henger felső pereme alatti tere a közbenső fal fölötti térrel van összekapcsolva. Ezen kialakítással a belső henger­­belső terét időszakosan a közbenső fa! fölötti tértől elzárhatjuk. Ily módon akadályozható meg, hogy a belső hengerből egy rövidzárási áramlás alakuljon ki a közbenső fal fölötti térben található elvezetés felé. A szifonharang viszont nem akadályozza meg, hogy a közbenső fal fölötti térben levő iszap keverés céljá­ból a belső hengerbe és ezen keresztül a reaktor fenékrészébe kerüljön. A találmány szerinti berende­zésnél előnyös továbbá, ha a szifonharang fenékrésze nyitott, és a szifonharang fenékrészének a pereme a közbenső faltól, az oldalfala pedig a belső hengertől van megfelelő távolságra elrendezve. Ugyancsak előnyös, ha a találmány szerinti be­rendezés a szifonharang alatti nyomást befolyásoló nyomásvezérlő berendezéssel van ellátva. Ha a szifon­harang alatti térben egy megfelelő nyomásvczérlést biztosítunk, elkerülhető, hogy a szifonharang alatt keletkező nyomás a közbenső fal feletti térbe át­üssön, és ott a szubsztrátumnak az örvényléséhez vezessen, amely örvénylés az iszap lerakódási irányá­val ellentétes hatású lenne. Ugyancsak előnyös a találmány szerinti berendezésnél, hogy a belső henger oldalfala cs a szifonharang közötti térbe, a belső henger felső pereme alatt gázelvczctő vezeték torkol­ók, amelynek vege előnyösen kiszélesítéssel van kialakítva, ahol a gázelve/clő vezeték a torkolati keresztmetszetében, a szifonharang alatti maximális nyomásnak megfelelő nyomást biztosító nyomás­forrással van összekapcsolva, ahol a nyomásforrás előnyösen a közbenső fal alatt összegyűlő gáz, a gáz­elvczctő vezeték második torkolata pedig a gáztérben van kiképezve. Egy további előnyös kiviteli alak úgy van kiképez­ve, hogy a szifonharangba, előnyösen a legmagasabb helyen, egy gázelvezető vezeték torkollik, amely előnyösen egy, a közbenső falból kiinduló gázgyűjtő­vel van összekapcsolva, amc'ynck fedele magasabban van, mint a közbenső fal fölötti térben kiképzett elvezetés szintje. A gázelvczctő vezeték lehetővé teszi, hogy a szifonharang alatti nyomás csökkenjen, ami­nek az a következménye, hogy a szubsztrátum a közbenső fal fölötti térből a belső hengerbe tud áramolni, így az iszap felülről a belső hengerbe jut, és a szubsztrátumol pedig n belső hengerből kiszorítja. A gázelvczctő vezeték közvetlenül a fogyasztóhoz vezethető, vagy elevezethető egy külső gáztápveze- 1 ékhez is. Amikor a gázelvezető vezeték közvetlenül a fogyasztóhoz van vezetve, mindenképpen szükséges a vezetékbe egy zárószerelvényt is beépíteni. Ugyan­csak célszerű a gázelvezető vezetékbe is egy záró­szerelvényt beépíteni, ha a gázelvezető vezeték a reaktor zárófedele alatti térbe van vezetve. Ha a gázcl­­vezető vezeték a közbenső fal alatti térbe van vezetve, akkor a vezetékbe zárószerelvényt nem kell beépíteni. A reaktorban lejátszódó folyamat kívülről is be­folyásolható, például ha a találmány szerinti berende­zést úgy alakítjuk ki, hogy a szifonhnrangból kimenő gázelvczctő vezeték háromutas szelepen keresztül van a gázgyűjtővel összekapcsolva, amely szelep nyomásnövelő kompresszor nyomóoldalához van csatlakoztatva, a kompresszor szívóoldala pedig a gázgyűjtővel, a reaktor zárófedele alatti térrel, és egy a reaktortól elvezető gázelvczctő vezetékkel van összekapcsolva, továbbá a gázgyűjtőbe vezető gáz­­tlvezető vezetékbe egy záródom, célszerűen egy gáz­­záró csappantyú van iktatva. A találmány szerinti eljárás során keletkező gáz az elosztó hengerben levő iszaptakaró kialakulásának a megakadályozására is felhasználható, ha a találmány szerinti berendezést úgy alakítjuk ki, hogy a közbenső fii fölötti térben elhelyezett, hengeres elosztókam­­ríba egy további gázelvezető vezeték torkollik, amely­nek másik vége a közbenső fal alatt olyan szinten van elhelyezve, amely a belső henger felső pereme alatt \an, ahol a gázelvezető vezetéknek a közbenső fal alatt levő torkolata előnyösen a gázelvezető vezeték­ien kiképzett csőszclcsítés vége. Annak érdekében, hogy a szifonharang alsó pereme és a belső henger felső pereme közötti átfedés ne legyen túl nagy, a találmány szerinti berendezés cél­szerűen úgy alakítható ki, hogy a közbenső fal alatti teret a közbenső fal fölötti térrel összekötő vezeték végei között, a közbenső fa! fölötti térben, de az elvezetés, célszerűen a túlfolyó csatorna alatt, egy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents