198093. lajstromszámú szabadalom • Eljárás humán- vagy állatgyógyászati készítményekben alkalmazható kopolimerek és ilyen kopolimereket tartalmazó, a hatóanyagot folyamatosan leadó humán- és állatgyógyászati készítmények előállítására
7 198 093 8 fentiek szerint tisztított poii-(ctilén-g!iko])-t 100 ml űrtartalom gömblombikba töltünk., és 1 órán át 0,05 Hgmm nyomáson, 160 °C-on tartjuk. A polimerhez nitrogén-atmoszférában 42,9 g frissen készített, tiszta DL-laktidot adunk, és az elegyet 160 °C-on mcgömleszíjük. Az elegyhez 0,2 ml ón (ll)-oktoátot adunk, és addig keverjük, amíg a viszkozitásnövekedés meg nem akadályozza a további keverést. 3 óra elteltével igen viszkózus terméket kapunk. Az elegyet lehűlni hagyjuk, a lombikot összetörjük, a lombik tartalmát körülbelül 300 ml acetonban feloldjuk, és az oldatot szűrjük. A szűrletet lassú ütemben, erélyes keverés közben körülbelül 1000 ml eíanolba adagoljuk. A kivált rostos csapadekot leszűrjük, és vákuumban éjszakán át 30 °C-on szárítjuk. NMR-spektrumelemzés alapján a termék 1 :3 arányban tartalmaz oxietilén- és iejsav-egységeket; a termék kloroformban meghatározott határviszkozitása 1,055. A termékből öntéssel 0,2 mm vastag, lágy, plasztikus, átlátszó filmet készítünk, cs a film 0,54 g tömegű mintáját vízbe merítjük. A 37 °C-os vízben tartott film tömege 1 nap alatt 0,95 g-ra nő. A hidratált, átlátszó film merevsége és szilárdsága jobb a kiindulási száraz kopolimerénél. 35 nap elteltével a film látszólag változatlan marad, és még mindig jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, ami azt jelzi, hogy a kopolimer csak lassan bomlik le. Ugyanezt támasztják alá az összetétel elemzése céljából felvett NMR-spektrum adatai. Ha a fentiek szerint előállított, száraz kopolimerbe 60 C-on szarvasmarha növekedési hormont ágyazunk be, és a terméket 1/15 mólos vizes foszfátpuffer-oldatba (pH = 8,6) merítjük, a termékből legalább 7 napon keresztül 22 000-es molekulatömegű anyag szabadul fel. 6. példa 50 g 6000-es molekulatömege poli-(etílén-glikolt)-t az 5. példában ismertetett módszerrel tisztítunk. 7,5 g tisztított, száraz poli-(etilén-gliko!)-t szobahőmérsékleten 15 mg ón (ll)-klorid.-dihidratáttal keverünk össze, az elegyet 0,1—0,01 Hgmm nyomáson, keverés közben 155 °C-ra melegítjük, majd 2 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk, miközben az elegyhez nitrogén-atmoszférában 22,5 g frissen készített, száraz DL-laktidot adunk, és a laktidot megömlesztjük. Az elegyet 3 órán át 155-160 C-on tartjuk. A kapott viszkózus terméket poli-(tetrafluoretilén) filmre öntjük, és lehűlni hagyjuk. A polimert melegítés közben 70 m3 acetonban oldjuk, majd az acetonos oldatot 600 ml etanolba öntjük. A kivált csapadékot elkülönítjük, és éjszakán ál vákuumban 60 °C-on szárítjuk. A polimer kloroformos oldatának határviszkozitása 0,41. A polimerből 0,2 mm vastag filmet készítünk, és a film mintáját 37 °C-os vízbe merítjük. A polimer körülbelül 24 óra alatt saját tömegének megfelelő mennyiségű vizet vesz fel, és ragacsos hidrogélí képez. 7. példa 96 mg, a 6. példában közöltek szerint előállított, 25 rész 6000-es molekulatömegű poli-(etilén-glikolt)-t, és 75 rész poli-(D,L-laktid)-ot tartalmazó tömb-kopoüinert 4,5 ml anhidridmentes jcgecct és 0,5 ml desztillált víz clcgyében oldunk. A polimer oldatához 200/ul, 1,1 mg egér epidermisz növekedési faktort (EFG) tartalmazó oldatot adunk, és az elegyet homogenizáljuk. A homogén oldatot fagyasztjuk, majd 18 órán át fagyasztva szárítjuk. A termékből 50 °C-on ömlesztéssel 40 mg tömegű, körülbelül 8 mmX4 mmXI mm méretű implantációs készítményt állítunk elő. A készítményt 1 ml 37 °C-os emberi vérszörumba helyezzük, és a szérumból időről-időre mintát veszünk. A felszabadult EGF mennyiségét radiológiai immunvizsgálattal határozzuk meg. Az eredmények szerint a pepiid folyamatosan, legalább 3 napon át szabadul fel a készítményből. 8. példa 25 g, DL-laktidot és glikolidot ekvimoláris arányban tartalmazó kopolimert (kloroformos oldatban mért határvisz.kozitás: 0,20) 50 ml vízmentes etilacctátban oldunk, és az oldatot keverés és viss/.afolyatás közben, nitrogén-atmoszférában forraljuk. 25 ml frissen desztillált vinil-pirrolidonban 0,25 g lauroil-peroxidot oldunk, és az oldatot 2 óra alatt a forrásban levő polimer oldatba csepegtetjük. A kapott rcakcióelegyet további 6 órán át forraljuk. Az elegy hűtés hatására kocsonyásodik. A kapott amfipatikus ojtott tömbkopolimerből kicsapásos technikával igen nehezen távolítható el a poli-(vinil-pirroiidon) homopolimer, mert a kicsapás során igen gyakran képződik kolloid szuszpenzió. Ez azt jelzi, hogy a poli-(viniJ-pirrolidon) ojtással épült össze a laktid/glikolid kopolimerrei. Az etil-acctátos elegyet 70 °C-ra melegítjük, cs 50 ml ctanolt adunk hozzá. A kapott kolloid szuszpenziót 2 liter n-hexánba öntjük. A kivált polimert elkülönítjük, éjszakán át vákuumban 90 °C-on szárítjuk, majd lehűtjük. Törékeny terméket kapunk, amely ojtott kopoliuierből és homo-polí-(vhvi!-pirrolidon)-bői áll. A termék kloroformos oldatának határviszkozitása 0,29. A termék körülbelül 50% horno(poli-vinil-pirrolidon)-ból, és körülbelül 50% ojtott kopolimerből áll. 0,45 g így kapott polimert és 0,05 g ICI 118 630 jelű polipeptidet 5 ml anhidridmentes jégecetben oldunk, és az oldatot 0,01 Hgmm nyomáson 22 órán át fagyasztva szárítjuk. A terméket 20 másodpercig 110°C-on niegömlcsztjük, és az ömledékből 30 mg tömegű, körülbelül 0,8 cmXl,2 mmX2 mm méretű hasábot készítünk. A 37 °C-os vizes pufferoldatba (pH = 7,4) merített hasábból több nap alatt szabadul fel a polipcptid. 9. példa 50 g, 14 000-es molckuíatömegű poli-(vinil-alkohol)-t 500 g kereskedelmi minőségű, körülbel 12% 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
