198091. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gangliczidszármazékok és az azokat hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
7 198 091 8 metoxazolt, szulfakinoxazolt, és p-(2-metil-8-hidroxikinoIinil-5-azo)-fenil-szulfanil-amido-5,6-dimctoxi pirimidint említjük. Antivirális szerként különösen célszerűen aciklovirt kombinálunk a GmiP monoszialo-ganglioziddal a találmány szerinti eljárással előállított gyógyszerkészítményben. Azok az anyagok, amelyek emlősökben csökkentik a fagociták aktivitását, és a találmány szerinti gyógy" szerkombinációban alkalmazhatók, a szakirodalomból ismertek. Példaként a citosztatikus szereket — például adriamicint, az alkilezőszereket, igy ciklofoszfamidot, és a vinka- alkaloidokat —, továbbá a kortikoszteroidokat — például a bétametazont — említjük. Jól ' ismertek a szakirodalomból azok a találmány szerinti gyógyszerkészítményben alkalmazható szerek is, amelyek emlősökben fokozzák a fagociták aktivitását. A fenti anyagok közül a pirán-kopolimcrt, giukánt, muramil-dipeptidct, lentinant, tufstint, CP-t és BCG-t említhetjük. Előnyösek azok a találmány szerinti eljárással előállított gyógyszerkészítmények, amelyek egy GMlP gangliozidot és egy antibaktcriális szert tartalmaznak, gyógyászatilag elfogadható hordozóanyagokkal összekeverve. Különösen előnyös antibakteriális szerek a fenti készítményekben a benzil-pirimidinek — például trimetoprim —, a tetraciklinek — például tetraciklin az aminoglükozid antibiotikumok — például gentamicin —, a félszintetikus penicillinek — például ampicillin — és a cefalosporinok. Előnyösek továbbá azok a találmány szerinti eljárással előállított gyógyszerkészítmények, amelyek egy GmiP gangliozid mellett egy olyan anyagot tartalmaznak, amely csökkenti vagy növeli emlősökben a fagociták aktivitását, gyógyszerkészítésben szokásosan használt hordozóanyagokkal kombinálva. További előnyös csoportját képezik a találmány szerinti eljárással előállítható gyógyszerkészítményeknek azok a készítmények, amelyekben a GmiP gangliozidot olyan antibakteriális hatású szerrel kombináljuk, amely emlősökben csökkenti a polimorfonukleáris leukociták aktivitását, a gyógyszerkészítésben szokásosan használt hordozóanyagok mellett. A fenti antibakteriális szerekre példaként a tetraciklineket említjük. A találmány szerinti eljárással előállítható gyógyszerkészítményeknek még további előnyös csoportját azok a készítmények képezik, amelyek a GM|P gangliozid mellett egy antivirális szert — például aciklovirt - tartalmaznak. Előnyösek azok a találmány szerinti gyógyszerkészítmények is, amelyek a GmjP monoszialo gangliozid mellett egy protozoon-ellenes szert — például primetamint — tartalmaznak. A fenti gyógyszerkészítményekben a monoszialogangliozid tömegaránya a másik hatóanyaghoz viszonyítva rendszerint 100:1 — 1 :500, célszerűen 1:1 — — 1:100. A monoszialo-gangliozid-származék pontos tömegaránya a másik hatóanyaghoz viszonyítva az adott másik hatóanyagtól függően változik. A monoszíalo-gangliozid-származék és a másik hatóanyag optimális dózisa is tennészetesen függ attól, hogy másik hatóanyagként milyen vegyülctet használunk, továbbá a'kezelendő személy állapotától és az alkalmazási módtól, de a monoszialo-gangliozid napi dózisa ember esetén rendszerint 0,01 és 500 mg között, előnyösen 0,1 mg és 10 mg között van (0,001—0.1 mg/testömeg kg/nap). A gangliozidot a másik hatóanyaggal kombinálva rendszerint 0,1- 500 mg dózisban, célszerűen 1-100 mg dózisban, előnyösen 1—50 mg dózisban adjuk naponta, felnőtt ember esetén. Gyógyászatilag elfogadható hordozó alatt olyan anyagokat értünk, amelyek a készítmény többi komponensével összeférhetők, és a kezelendő alany szempontjából nem veszélyesek. A hordozóanyag szilárd vagy cseppfolyós halmazállapotú, vagy szilárd és cseppfolyós anyagok elegye lehet, és a készítmény többi komponensével együtt egységdózis formává - például tablettává vagy kapszulává, orális alkalmazásra szánt tasakká vagy rektális bevitelre alkalmas kúppá - formálható. A találmány szerinti gyógyszerkészítmények egyéb gyógyászatilag hatásos anyagokat is tartalmazhatnak, és a készítményeket a gyógyszerkészítésben szokásos eljárásokkal formálhatjuk, lényegében a komponensek összekeverése útján. Az orális, rektális vagy parenterális alkalmazásra szánt egységdózis készítményekben a GmjP gangliozid-származék és a készítmény másik hatóanyagának mennyisége 0,1—500 mg, előnyösen 1—50 mg. Orális alkalmazás céljára a komponensek finom pora vagy granulátuma hígílószert cs diszpergálóvagy felületaktív szert is tartalmazhat, és vízzel vagy sziruppal kanalas orvosság, szilárd állapotban kapszulává vagy tasakká, vagy vizes, illetve nem-vizes szuszpenzióvá formálható, az utóbbi esetben a készítmény szuszpendálószert is tartalmazhat; vagy a hatóanyag hígítószcrrel készített granulátumából kötő- és csúsztatóanyagokkal összepréselve tablettát készítünk; vagy a komponensekből vízzel, sziruppal, olajjal vagy víz/olaj emulzióval szuszpenziót készítünk, ez esetben ízesítő-, konzerváló-, szuszpendáló-, sűrítő- és emulgcálószereket is tartalmazhat a készítmény. A granulák vagy tabletták bevonattal is elláthatók, és a tabletták egyenetlen fclülctűck is lehetnek. Parenterális — intravénás, intrapcriloneális vagy szubkután — alkalmazásra szánt találmány szerinti eljárással előállított gyógyszerkészítmények egységdózis, vagy többszörös dózist tartalmazó csomag formájában szerelhetők ki, vizes vagy nem-vizes injekciós oldatban, amely antioxidánsokat, pufferckct, bakteriosztatikus anyagokat, és a készítményt a vérrel izotóniássá tevő oldott anyagokat tartalmazhat; vagy vizes vagy nem-vizes szuszpenzió formájában, amely szuszpendáló- és sűrítőszereket is tartalmazhat; vagy a steril tablettákból, granulákból vagy porokból helyben készíthető injekciós oldat vagy szuszpenzió, amely hígítószert, diszpergáló- és felületaktív szereket, kötőanyagokat és csúsztatóanyagokat is tartalmazhat. ^ fenti gyógyszerkészítményekben oldószerként olyan anyagokat használhatunk, amelyek nem csökkentik a monoszialo-gangliozid-származék stabilitását. Oldószerként előnyösen vizet, sóoldatot vagy EDTA-t használunk. A találmány szerinti eljárással előállított injekciós oldatok gyakran tartalmaznak 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
