198046. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenoxi-szubsztituált béta-karbolin származékok, valamint az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 2 198.046 (I) általános képletű vegyületek ic,0 ED,, PTZ R‘ R4 X (ED„) (ng/ml) (mgfkg) (mg/kg) ln vitro in vivo in vivo 5-fenoxi-CH,-COOCjH, 2,0 2,8 >30 5-(2-klór-fenoxi)-ch,och3 (a1) képletű csoport 3,1 11 0,8 5-(2-kIór-fenoxi)-CHjOCHa •COOCH(CH,)j 2,6 19 4, 5-{2,4-diklór-fenoxi)-CHjOCHa-COOCjH, 2,9 3,2 4,0 6-(2-nltro-fenoxi)-CHjOCHj-COOCH(CHj)j 0,33 1,8 13,0 6-(2-ciano-3-klór-fenoxi)-CHjOCHj -COOCH(CH, )j 0,67 3,0 1,0 6-(2-dano-fenoxi)-CHjOCHj-COOCH(CHj)j 0,29 3,8 4,0 6-(4-dano-fenoxi)-CHjOCHj (a1) képletű c soport 0,45 7,7 0,3 5-fenoxi-CHjOCHj-COOEt 0,3 0,4 18,0 5-fenoxi-CHjOCHj (a’)képletű csoport 0,6 0,3 0,1 5-fenoxi-CHj (a’) képletű csoport 4,3 3,9 2,0 6-fenoxi-CHj (a’) képletű csoport 3,2 2,6 2,4 Ismeretes, hogy a gerincesek központi idegrend­szerének bizonyos helyei nagy specifikus aktivitást mutatnak az 1.4- és 1,5-benzodiazeplnek megköté­sére (Squires, R. F., Braestrup, c.: Nature (London), 266, 734, /1977J). Ezeket a helyeket benzodlaze­­pin-receptoroknak nevezik. A találmány szerinti vegyületek farmakológiai tulajdonságait a radioaktívan megjelölt flunitrazep­­amot a benzodiazepin-receptorokról kiszorító ké­pességük alapján vizsgáltuk. A találmány szerinti vegyületek kiszorító hatását ICj0- és EDäo-értékben fejezzük ki. Az ICJ0-érték azt a koncentrációt adja meg, amely egymembrán - például patkányoké — szuszpenziójának 0,55 ml össz­­térfogatú mintájában a H -flunitrazepám (1,0 nM, 0 °C) specifikus kötődésének 50%-os visszaszorítását váltja ki. A kiszorítási vizsgálatot a következőképpen vé­geztük: . Kezeletlen patkány előagy 25 mM káüum-dihidro­­gén-foszfáttal készített, 7,1 pH-jú szuszpenziójának 0,5 ml-ét (5-10 mg szövegminta) 40-60 percig 0 °C-on inkunáljuk vagy 3 H-flunitrazepámmal (specifi­kus aktivitás 87 Cifmmól, 1,0 nM). Az inkubálás után a szuszpenziót üvegfritten szűrtük, a maradékot hideg pufferoldattal kétszer mossuk és a radioaktivitást szdntillációs számlálóban méijük. A kísérletet ezután megismételjük úgy, hogy a ra­­dloaktivan jelzett benzodiazepinek hozzáadása előtt annak a vegyületnek egy bizonyos mennyiségét vagy feleslegét adagoljuk, amelynek kiszorító hatását meg­akarjuk határozni. A kapott értékek alapén kiszámít­ható az ICjo -érték. Az ED, o-érték egy vizsgált vegyületnek az a dózi­sa, amely a flunltrazepán specifikus kötődését az élő agy benzodiazepin-receptorához a kontrollérték 50%­­ára csökkenti. Az in vivo vizsgálatot a következőképpen hajtot­­iuk végié. 25 A vizsgálandó vegyületet egércsoportoknak külön­böző dózisokban, általában intraperitoneálisan fecs­kendeztük be. 15 perc múlva az egerekneka 3 H-flunit­­razepámot intavénásan adtuk be. További 20 perc 3q múlva az egereket megöltük, előagyukat eltávolítot­­tuk és az agymembránon specifikusán kötött radio­aktivitást szcintiilációs számlálóval megmértük. Az ED, 0-értéket a dózis - hatás görbéből határoztuk meg. Az új, (1) általános képletű vegyületek értékes far- 35 makológiai tulajdonságokkal rendelkeznek, különösen a központi idegrendszerre hatnak, így az emberi gyó­gyászatban pszichofarmakonokként használhatók, kü­lönösen a depresszióval kísért szorongások, az epilep­szia, az alvászavarok, a görcsös állapotokba az anesz­tézia alatti izomrelaxációk kezelésére. Úgy találtuk, 40 hogy a találmány szerinti vegyületeknek amnéziás, illetve emlékezőképesség-fokozó hatásuk is van. A találmány szerinti vegyületeket felhasználhat­juk gyógyászati készítmények, például embereknek oráBsan vagy parenterálisan beadható készítmények előállítására, a galenikus készítmények előállítására önmagában ismert módszerekkel. A gyógyszerkészítmények formulázásához segéd­anyagként alkalmasak olyan fiziológiailag elfogadha­tó, enteráUsan és parenterálisan beadható szerves és szervetlen hordozóanyagok, amelyek a találmány sze- 50 rinti vegyöletekkel szemben közömbösek. Hordozóanyagként alkalmazható például a víz, sóoldatok, alkoholok polietilénglikolok, poühidroxi­­•etoxilezett ricinusolaj, zselatin, Iaktóz, amilóz, mag­­nézium-sztearát, talkum, kovasav, zsírsav mono- és digücerid, pentaeritrolzsírsavészter, hldroxi-metil-cel- 55 Iulóz és póH(vinil-pirrolidon). A gyógyszerkészftményeket sterilizálhatjuk ésfvagy segédanyagokkal, úgymint csúsztató-, tartósítószerek­kel, stabilizátorokkal, térhálósítószerekkel, emulgeá­­lószerekkel, pufferekkel és segédanyagokkal elegyít­hetjük. 60 ParenteráÜs alkalmazásra különösen alkalmasak az 3

Next

/
Thumbnails
Contents