198040. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzált policiklusos imidszármazékok és hatóanyagként e vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 2 A találmány tárgya eljárás az (I) általános képletű új, kondenzált policiklusos imidszármazékok és gyó­gyászati szempontból elfogadható sóik előállítására. E vegyületek pszichotróp hatásúak. Az (I) általános képletben R jelentése -CH,-CHR2- általános képletű csoport, ahol R1 és R2 együttes jelentése (II) vagy (IV) általá­nos képletű csoport, R3 jelentése adott esetben egy halogénatommal vagy trifluor-metil-csoporttal helyettesített 2-piridi!-, 2-pirimidinil-, 2-pirazinil- vagy 3-piridazinil-csoport, azzal a megkötéssel hogy R3 jelentése adott esetben helyettesített 2-piridil- vagy 2-pirimidinil-csoporttól eltérő, ha R1 és R2 együttes jelentése olyan (II) álta­lános képletű csoport, amelyben X metiléncsoportot vagy -CH2CH2-csoportot jelent, Y jelentése -(CH2)0- általános képletű csoport, X jelentése 1-4 szénatomos alkiléncsoport, 0 értéke 1 vagy 2, p értéke 0, ... egyszeres vagy kétszeres kötés, m értéke 2, 3 vagy 4, és n értéke 1,2 vágy 3. A találmány az (I) általános képletű vegyületeket, valamint azok gyógyászati szempontból elfogadható sóit hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmé­nyek előállítására is vonatkozik. Az (I) általános képletű vegyületek (találmány sze­rint vegyületek) gyógyászati szempontból elfogadható szerves és szervetlen savakkal gyógyászati szempont­ból elfogadható sókat képezhetnek. Ilyen sóképzésre alkalmas szervetlen sav például a sósav, brómhidro­­génsav, kénsav, foszforsav, benzoe-, aszkorbin-, pa­­moe-, borostyánkő-, ecet-, propion-, borkő-, citrom-, tej-, alma-,mandula-, fahéj-, pahnitin-és itakonsav, va­lamint metán- vagy benzolszulfonsav alkalmazható. R3 jelentése előnyösen a fentiekben meghatáro­zott módon szubsztituált vagy szubsztituálatlan 2-pi­razinil-, 2-pirimidinil- vagy 3-piridazinil-csoport, elő­nyösen szubsztituálatlan vagy a fentiekben megha­tározott helyettesítőkkel szubsztituált 2-pirazinil­­vagy 2-piridaziniJ-csoport. Az alábbiakban ismertetjük az (I) általános képletű vegyületek előállítását. Ennek során az R, R1, R2, R , X, Y, m, n, o, p és a szaggatott vonal helentése a fentiekben meghatározott, ha erre külön megjegyzést nem teszünk. Továbbá, rövidség okáért az (V) általá­nos képletű csoportot az alábbiakban A1 szimbólum­mal, a (VI) általános képletű csoportot A2 szimbó­lummal jelöljük. A találmány szerint az (I) általános képletű vegyü­leteket és sóikat úgy állíthatjuk elő, hogy egy A1 H általános képletű vegyületet vagy annak valamilyen sóját egy S’-íCHj^-Z* általános képle­tű vegyülettei - ahol Z1 kilépő csoportot, például ha­logénatomot, így klór- vagy brómatomot, vagy vala­milyen szerves szulfonil-oxi-csoportot, például metán­­szulfonil-oxl- vagy tozil-oxl-csoportot jelent - alkile­­zünk, és kívánt esetben egy (I) általános képletű vegyületet savval reagál­­tatva a megfelelő sóvá alakítunk, vagy egy (I) általá­nos képletű vegyület valamilyen sóját a sav elvonásá­val a szabad (I) általános képletű vegyületté alakítjuk. Az eljárást a szekunder aminok tercier aminokká alakításának ismert módszereivel végezhetjük. Elő­nyösen úgy járunk el, hogy egy A2 H általános képletű Imidet egy Hal-(CH2) -Hal általános képletű vegyü­lettei - amelyben Hat halogénatomot, például klór­vagy brómatomot jelent, N-alkilezzük, s az így kapott A2 (CH2) -Hal általános képletű vegyületet használ­juk fel alkilezőszerként egy A’H általános képletű vegyület végtermékké átalakítására. A fentiekben leírt eljárás egy kiinduló anyaga ma­­leirisavból vagy maleimidből (maleinsavimldbfy) állít­ható elő a Die Is-Alder addiciós reakció útján. így pél­dául — a C) reakcióvázlat értelmében - a (XXV) kép­let ű maleimidet alkalmas poliénnel, például a (XXVI) képletű 1,3,5-ciklooktatriénnel reagáltatva egy (XXVII) általános képletű A2H vegyülethez jutunk, amely - a D) reakcióvázlat szerint - egy rövid szén­­láncú dihalogén-alkánnal N-alkilezve egy (XXVIII) általános képletű alkilezőszert eredményez, s ez utób­bi alkalmazható az A'H általános képletű ciklusos amin (XXIX) általános képletű végtermékké alakításá­hoz. Olyan vegyületeket, amelyekben R’ és R2 együt­tesen norboméngyűrűt alkotnak, hasonló módon ál­líthatunk elő úgy, hogy prekurzorként 5-norborén­­-2,3-dikarbonsav-jmidet alkalmazunk, amelyet a meg­felelő rövid szénláncú dihalogén-alkánnal reagálta­­tunk. Azok a találmány szerinti vegyületek, amelyekben R’ és R2 együttesen egy (II) vagy (IV) általános kép­letű csoportot jelent, a fentiekben körvonalazott Diels-AJder addició útján hasonlóan állíthatók elő, úgy hogy a megfelelő tagszámú és telítetlen kötést tartalmazó poliént - például 1,3,5-cíkloheptatriént vagy 1,3-ciklooktadiént alkalmazzuk. Ha egy (I) általános képletű vegyületet szabad bá­zis formájában állítunk elő, akkor ez a bázis savval reagáltatva sóvá alakítható. Ha egy (I) általános kép­letű vegyületet valamilyen savaddiciós sójának az alakjában állítunk elő, akkor ebből az utóbbiból elő­állítható a szabad bázis úgy, hogy a savat például va­le milyen bázissal elvonjuk, azaz közömbösítjük. A fenti eljárásokban alkalmazott kiinduló anyagok kereskedelmi forgalomban vannak, vagy az irodalom­ban leírt módszerekkel előállíthatok. A találmány azoknak a gyógyszerkészítményeknek az előállítására is vonatkozik, amelyek egy (I) általá­nos képletű vegyületet vagy annak gyógyászati szem­pontból elfogadható valamilyen sóját gyógyászati szempontból elfogadható vivőanyaggal keverve tartal­mazzák. Ezeket a készítményeket úgy állíthatjuk elő, fogy a hatóanyagot a vivőanyaggal összekeverjük. A találmány szerinti vegyületek farmakológjai pro­filja hasonló a buspironéhoz (amely kémiailag 8-[4- -J4-(2-piramidinil)-l-piperazinil]butil]-8-azaspiro[4,5] cíekán-7,9-dion). A preklinikai vizsgálatok során ki­mutatták, hogy a buspiron megfelelő modelleken pszichózis elleni hatást mutat, és klinikai vizsgálat­ban szelektív szorongásoldó (anxiolitíkus) profillal rendelkezik, ennek alapján a szorongásos neurózisok kezelése során hatékonysága a diazepam benzodia­­zepin-származék hatásával összehasonlítható, azonban nem vált ki benzodiazepin-származékokra jellemző mellékhatásokat. A benzodiazepinek klinikailag hatá­sos szorongásgátló adagjai nem kívánt mellékhatáso­kat - így atadát (mozgásszegénységet), izomrelaxá­­lást (izomélemyedést) és szedálást (tompultságot) - idéznek elő. Ezen kívül a legtöbb krónikusan alkalma­zott, pszichózis elleni hatóanyag extrapiramidális mel-198.040 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents