197979. lajstromszámú szabadalom • Alkálifém- vagy ammódium-biszulfit és aldehid vagy keton addiciós vegyületével stabilizált trifluormetil-dinitro-N,N-diszubsztituált anilin-származékokat tartalmazó készítmények

197979 fenil-acetaldehid aceton metil-etil-keton metil-propil-keton metil-butil-keton metil-izobutil-keton metil-terc-butil-keton ciklopentanon ciklohexanon ciklooktanon Azok az aldehidek és ketonok, amelyek hozzáférhetőségük és költségeik miatt előny­ben részesülnek, a formaldehid, acetaldehid, propionaldehid, fenil-acetaldehid, cinnamalde­­hid, aceton, metil-izobutil-keton és a ciklo­hexanon. A találmány szerint alkalmazott addíciós vegyületek előállításánál használható megfe­lelő biszulfitok és nátrium-biszulfit, kálium­­-biszulfit és az ammónium-biszulfit. Ezek kö­zül előnyben részesül a nátrium-biszulfit. A találmány szerinti készítményekben a nitrozaminképződést gátló inhibitor mennyisé­ge nem kritikus és számos tényező függvé­nye, ilyenek a dinitro-anilin tulajdonságai, az esetleg jelenlévő nitrozáló anyagok meny­­nyisége, a várható hatások intenzitása és ha­sonlók. A nitrozamingátló anyag általában akkor hatásos, ha az 0,05—6,0 tömegszáza­lékban van jelen a dinitro-anilin tömegére számolva. Az előnyös koncentráció 0,1 —2,0 tö­­megszázalék tartományban van. A találmány kivitelezése során a nitroz­­amin-inhibitort a megolvasztott dinitro-anilin­­hez adjuk, de hozzáadhatjuk a dinitro-anilin előállításának egy későbbi lépésében is, vagy a dinitro-anilint újra olvasztjuk és ekkor adjuk hozzá a nitrozamint gátló anyagot. Az előző megoldás előnyös, mivel a lehető legnagyobb védelmet biztosítja a nitrozaminképződés ellen. Bármelyik állapotban is adagoljuk a nitroz­amint gátló addíciós vegyületet, a dinitro-ani­lint és a nitrozamingátló anyagot alaposan összekeverjük és így biztosítjuk annak egyen­letes eloszlását az anyagban. A találmány szerint kezelt dinitro-anilinek ellenállnak a nitrozaminképződésnek emelt hőmérsékleteken, de akadályozva van a képző­dés olyan körülmények között is, amelyeknél nitrozaminképződés rendszerint előfordul. A következő példák a találmányt köze­lebbről is bemutatják és lehetővé teszik, hogy azt a szakember a gyakorlatban megvaló­sítsa. A nitrozamin elemzését egy hőenergia­­-analizátorral (TEA=Thermal Energy Analy­zer, Model 502 TEA-GC) végeztük. 1. összehasonlító példa E példában a nitrozaminképződést mértük, amely kezeletlen trifl urálin melegítésekor keletkezett. 3 „A" mennyiségű trifluralint megtisztítot­tunk és utána a megtisztított anyagot mele­gítettük. A tisztítást a következő módon végez­tük. Az „A” mennyiségű trifluralint átkris­tályosítottuk Skellysolve B anyagból. A kelet­kezett narancs színű kristályos szilárd anya­got ezután 600 ml benzolban oldottuk és az oldatot egymás után mostuk 5X600 ml 2 n hidrogénklorid-oldattal, 2X600 ml vízzel, 2X600 ml 10 t%-os vizes nátrium-hidrogén­­-karbonát-oldattal és 2 X600 ml vízzel. A mo­sott benzolos réteget vízmentes magnézium­­-szulfát felett szárítottuk, szűrtük és a ben­zolt vákuumban eltávolítottuk. A kapott tri­fluralint ismét feloldottuk kis mennyiségű (körülbelül 50 ml) friss benzolban és az olda­tot Fluorosil-oszlopra vittük (nedvesítés he­xánnal). A trifluralint körülbelül 4,5—5 liter hexánnal eluáltuk és a hexánt eltávolítottuk. A maradékként kapott vörös színű olaj állás közben kikristályosodott, amelyet Skelly B-ből átkristályosítottunk. A keletkezett tisztított trifluralint, egy narancs színű kristályos szilárd anyagot, 150°C-on keverés közben melegítettük, az anyagból meghatározott időközökben mintát vettünk és meghatároztuk a nitrozamintar­­talmat: NDPA-(nitrozo-dipropilamin), vala­mint C5, C6, C7 és C8 nitrozamin-vegyületeket. A kapott eredményeket a következő I. táblázat­ban adjuk meg. Az NDPA mennyiségét ppm­­ben adjuk meg. I. Táblázat 4 Idő_____NDPA, ppm_____^ 15 nem volt kimutatható 0,02 ppm érzé­kenységnél 30 perc 0,03 1 óra 0,04 2 óra 0,06 3 óra 0,1 4 óra 0,13 5 óra 0,18 6 óra 0,18 Egyik minta esetén sem volt kimutatható C5, C6, C7 vagy C8 nitrozamin-vegyület. A 0 idejű mintákat is megvizsgáltuk a dipropii­­amin-tartalmát, de nem volt kimutatható (ki­mutatási határ 0,5 ppm). 2. összehasonlító példa „A" mennyiségű trifluralint keverés köz­ben melegítettünk 110°C-on tartott viaszágy­ban. Meghatározott időközökben mintákat vettünk és elemzéssel megállapítottuk a nit­­rozamintartalmukat. A kapott eredményeket a II. táblázatban foglaljuk össze. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents