197979. lajstromszámú szabadalom • Alkálifém- vagy ammódium-biszulfit és aldehid vagy keton addiciós vegyületével stabilizált trifluormetil-dinitro-N,N-diszubsztituált anilin-származékokat tartalmazó készítmények

!97979 1 A találmány alkálifém- vagy ammónium­­-biszulfit és aldehid vagy keton addíciós ve­­gyületével stabilizált trifluormetil-dinitro-N,N -diszubsztituált anilin-származékokat tartal­mazó készítményekre vonatkozik. Amióta a késő 1970-es években felfedez­ték a nitrozaminok jelenlétét a dinitro-anili­­nekben a törekvések a nitrozaminok eltávolí­tására irányultak. Erre szolgáló módszerek vannak leírva a 4,127.610, a 4,185.035 és a 4,226.789 számú amerikai szabadalmakban. Felismertük, hogy a nitrozaminok eltávo­lításával nem szűnik meg feltétlenül minden nitrozáló anyag jelenléte, ezért olyan dinitro­­-anilin, amely csak elhanyagolható mennyi­ségben tartalmaz nitrozamint, nagyobb nitroz­­amin-szintet alakit ki. Olyan körülmények, amelyek elősegítik a nitrozamin képződését, így az emelt hőmérsékletek, jellegzetes prob­lémát jelentenek, ugyanis a dinitro-anilin új­­rafelmelegítésére van szükség a kívánt ter­mékforma eléréséhez. Emiatt új eljárás kidol­gozása vált szükségessé dinitro-anilinek nit­rozamin utólagos képződése elleni stabilizá­lására. A találmány közelebbről megjelölve nit­rozaminok képződése ellen stabilizált dinitro­­-anilin készítményekre vonatkozik. A készít­ményekre az jellemző, hogy dinitro-anilin­­-származékot alkálifém- vagy ammónium­­-biszulfit és aldehid vagy keton addíciós ve­­gyületének 0,05—6,0 tömeg% mennyiségével kombinálva tartalmaz. A találmány kiterjed továbbá valamely herbicid hatású dinitro-anilin stabilizálására nitrozamin képződése ellen. Az eljárásra az jellemző, hogy az olvadt állapotban lévő her­bicid hatású dinitro-anilinhoz valamely biszul­­fit és egy aldehid vagy keton addíciós vegyü­­letének hatásos mennyiségét adjuk. A herbicid hatású dinitro-anilin-származé­­kok jól ismert vegyületosztályt alkotnak. A találmány szerint felhasználható dinitro-ani­linek a következők (a zárójelben az általáno­san alkalmazott elnevezésüket adjuk meg): 4-trif luor-metil-2,6-dinitro-N,N-di-n-pro­­pil-anilin (trif luralin); 4-trifluor-metil-2,6-dinitro-N-n-butil-N-etil­­-anilin (benefin); 4-trifluor-metil-2,6-dinitro-N-etil-N-metal­­lil-anilin (etalfluralin). Az előnyös dinitro-anilin a trifluralin. Dinitro-anilint tartalmazó herbicidek talál­mány szerinti stabilizálását egyaránt végez­hetjük csak dinitro-anilint magát tartalma­zó herbicidek esetén és olyan herbicidek ese­tén is, amelyek a dinitro-anilint más herbicid hatóanyagokkal együtt tartalmazzák. Olyan herbicid hatású anyagok, amelyeket dinitro­­anilinnel együtt használhatunk ilyen herbicid készítmények hatóanyagaként, a karbamátok, így a diaiiát, klórprofám és triallát, továbbá a triazinok, így az ametrin, atrain, cianazin, dipropetrin, metribuzin, prometon, prometrin, szekbumeton, terbutrin és hasonlók. Herbicid hatású dinitro-anilin kombinációi olyan triazin- 2 2 nal, amely növeli az így kapott kombináció olvadási hőmérsékletét, esetén a találmány szerinti kezelés hasznos, mivel magasabb hő­mérsékletek elősegítik a nitrozamin képző- 5 dését. Ilyen kombinációk a triflurafinnák metribuzinnal vagy cinazinnal való kombiná­ciói. A találmány szerinti nitrozamingátló anyag valamely alkálifém- vagy ammónium-10 -biszulfit és egy aldehid vagy keton addíciós vegyülete. Ilyen addíciós vegyületek képző­dése jól ismert és számos irodalmi közlemény ismerteti, így a Fieser and Fieser féle „Advan­ced Organic Chemistry" a 416. oldaltól kezdő­ig dően (Reinhold Corp., New York, N.Y. 1962). A reakció a következő módon megy végbe. R 20 C=0+R.'HS03: R^ ^OH —-- C R R^ \o,R' E képletekben R1 alkálifém vagy ammónium- 25 csoport és (R)2CO valamely aldehid vagy keton. A keletkező addíciós termékek általában kristályos sók. A reakció lefolyása az aldehid vagy keton függvénye. Általában az aldehid- 3Q vagy keton-funkció gátolja a reakciót és ahol a funkciós csoport komolyan akadályoztatva van, a reakció nem megy végbe. Mivel az al­dehidek a meghatározás szerint tartalmaznak hidrogént, a legtöbb aldehid reagál. Számos 35 metil-keton szintén reakcióba lép, míg na­gyobb szénatomszámú alifás ketonok kevés­bé reagálnak. Mindezek ellenére képződik annyi addíciós vegyület, amennyi elegendő a nitrozaminfejlődés megakadályozására. 4q Az előnyös addíciós vegyületeket valamely alkálifém- vagy ammónium-biszulfit és az 45 c=o 50 55 60 65 általános képletű aldehid vagy keton reakció­jából kapjuk, ebben a képletben, ha a) R2 hidrogénatomot vagy metilcsoportot és R3 hidrogénatomot vagy 1—3 szénato­mos rövidszénláncú alkilcsoportot jelent, vagy b) R2 hidrogénatomot és R3 fenil- vagy 2-fenil-vinilcsoportot képvisel, vagy c) R2 és R3 együtt van és a karbonilcsoport­­tal 5—8 szénatomos cikloalkanont alkot. Ilyen aldehidek és ketonok a következők: formaldehid acetaldehid propionaldehid butiraldehid benzaldehid cinnamaldehid

Next

/
Thumbnails
Contents