197937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás plipeptidek mikrobiológiai gazdasejtekben való kifejezésére használható új klónozó hordozók előállítására

197937 génjén lévő promoter szakasz adenin-timin tartalma igen magas (78%), ahogy azt az E. coli lipoprotein gén esetében is tapasz­taltuk (80%). Ezenkívül, bár az S. marces­­cens prolipoproteinjének szignál peptid-részét meghatározó dezoxi-ribonukleinsav-szekven­­cia részben különbözik az E. coli-étől, az aminosav-szekvenciában megfigyelhető válto­zások nem változtatják meg a szignál peptid alapvető tulajdonságait, mint amiket az E. co­li prolipoproteinjénél megadtunk, és amelyek más bakteriális szekretálódó proteineknél is léteznek. Az S. marcescens lipoprotein mRNS, ahogy a dezoxi-ribonukleinsav-szekvenciából adódik, 7 stabil „hajcsat“-szerkezetet képes kialakítani. A lipoprotein különböző Gram­­-negatív festődésű baktériumnál képződik, és megfigyelték, hogy az E. coli lipoprotein mRNS hibridizálódik legalábbis az alábbi 7 baktériumfaj (az S. marcescens-en kívül) dez­­oxi-ribonukleinsavával: az Enterobacteriaceae családon belül: Shigella dysenteriae, Salmo­nella typhimurium, Citrobacter freundii, Klebsiella aerogenes, Enterobacter aerogenes, Edwardsiella tarda és Erwinia amylovora, ez bizonyítja a lipoprotein gén homológiáját E. coli és más Gram-negatív festődésű bak­tériumok között. A találmány oltalmi körének kiterjesztését az analóg és bármely Gram­­-negatív festődésű baktériumból származó igen hatékony génkifejeződési mechanizmust használó rekombináns plazmid klónozó hor­dozókra a fentiek és más eredmények alap­ján értelemszerűleg találjuk. A Gram-negatív festődésű baktériumok külső membrán proteinjeinek jellegzetes bio­szintézise a lipoprotein géneket és más, kül­ső membrán protein géneket igen használ­ható alannyá teszik abból a szempontból, hogy bakteriális transzformánsokban lévő kül­ső eredetű dezoxi-ribonukleinsav beépített fragmensek kifejeződését szabályozzuk. A le­írás során több ilyen klónozó hordozó szer­kezetét és funkcióját adjuk meg. Az alábbiakban ismertetjük a génkifeje­zés stratégiáját. Az előzőekből kiderül, hogy az E. coli lipoprotein génjének hatásos transzkripciójá­ért és transzlációjáért felelős részek a gén funkcionális fragmensein helyezkednek el, ne­vezetesen a promoter, az 5’-nem transzlatált szakasz, a 3’-nem transzlatált szakasz és a transzkripciós terminációs hely, amelyek, ahogy azt a 4. ábra a. betűvel jelölt részén látjuk, az lpp struktúrgéntől vagy jobbra vagy balra haladva helyezkednek el. Egy eukarióta proteint vagy más, megfelelő pepii­det meghatározó struktúrgént az előző funk­cionális fragmensek kombinációját tartalmazó kifejeződő plazmidba való beépítésével és en­nek a plazmidnak egy baktériumsejtbe való transzformálásával elérhetjük, hogy a struk­­túrgén transzkripciója és az ezt követő transz­láció ezen funkcionális fragmensek szabályo­zása alatt menjen végbe. 13 8 A szakemberek számára érthető okokból, különösen előnyös az, ha az előzőekben em­lített funkcionális fragmenseket együttesen, tandem formában egyetlen kifejeződő plaz­­midon használjuk fel. Azzal, hogy az adott polipeptid struktdrgénjét ennek 5’-végén hoz­zákapcsoljuk az E. coli lpp gén promoterét és 5’-nem transzlatált szakaszát tartalmazó dezoxi-ribonukleinsav-szekvenciához (ez a dez­­oxi-ribonukleinsav-szekvencia előnyösen tar­talmazza a transzkripció kezdetét meghatá­rozó jelet követő 260 bázispárból álló tel­jes A-T gazdag dezoxi-ribonukleinsav-szeg­­menst is) igen hatékony transzkripciót érünk el, mivel az egyik legerősebb baktérium pro­moted használjuk, ugyanakkor a transzláció is igen hatékony, mivel olyan dezoxi-ribonuk­­leinsav-szekvenciát használunk, amely meg­határozza a transzláció kezdetét, és a leg­hatásosabb riboszóma kötőhelyet. Ezenkívül, ha a struktürgént ennek 3’-végén hozzá­kapcsoljuk az E. coli lpp gén 3’-nem transz­latált szakaszát és a transzkripciós terminá­ciós jelet hordozó dezoxi-ribonukleinsav-szek­­venciához, a transzkripció hatékonysága va­lószínűleg tovább fokozódik, mivel kiküszö­bölődik a transzkripciós átolvasás (az mRNS szükségtelenül hosszú 3’-nem transzlatált sza­kaszának szintézise), és ami még fontosabb, fokozódik az mRNS termelés mértéke. Az mRNS molekula stabilitása szintén biztosít­va van azzal, hogy létrejön a 3’-nem transzla­tált szakasz másodlagos szerkezete. Ahogy azt az alábbiakban részletesen meg­adjuk, a lipoprotein szekretálódó termeszeiét felhasználhatjuk egy eukarióta protein vagy más, adott polipeptid kifejeződésének más szempontok szerinti szabályozására, neveze­tesen arra, hogy a kifejeződő termék hol legyen megtalálható. A külső eredetű dez­oxi-ribonukleinsav lpp génbe való beépíté­sének helyétől függően a kifejeződő termék vagy a transzformáns sejt citoplazmáján belül a periplazmatikus térben, vagy a sejt külső membránjában helyezkedik el. A 4. ábrán vázlatosan szemléltettünk egy olyan folyamatot, amelynek során egy transz­formáns mikroorganizmus kifejez az előző­ekben megadott séma szerint egy természe­tes eukarióta proteint. A 4. ábrán szemlél­tetett egyedi eset során az eukarióta protein struktdrgénjét az lpp gén szignál peptidjét meghatározó szakaszába építettük be, több bázissal a transzlációs iniciációs kodon után, és jobbra haladva bizonyos funkcionális frag­­mensektől (nevezetesen, a promotertől és az 5’-nem transzlatált szakasztól), ezek közön­séges körülmények között a lipoprotein gén­hez kapcsolódnak. A 4. ábra a. és b. be­tűkkel jelölt részének összehasonlításakor ki­derül, hogy ezen funkcionális fragmensek orientációja azonos ezen elemek lipoprotein génben való természetes orientációjával, ugyanakkor a külső eredetű dezoxi-ribonuk­leinsav beépített fragmens helyettesíti a szig­14 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents