197937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás plipeptidek mikrobiológiai gazdasejtekben való kifejezésére használható új klónozó hordozók előállítására

197937 körrel jelölt kockával jelöljük, illetve a „b“ betűvel. A proliprotein szignál peptid sza­kaszát a diagonális vonalakkal és a „c“ be­tűvel jelzett satírozott szegmenssel adjuk meg. Az lpp gén struktárszakaszát a diagonális szegmenssel jelöljük, amit „d“ betűvel jel­zünk, míg az „e“ betűvel jelölt szegmens a 3,-nem transzlatált szakaszt és a transz­kripció terminációs helyét jelzi. Ezeket a je­leket és a satírozást felhasználjuk az lpp gén hasonló funkcionális fragmenseinek je­lölésekor a 7—11., 15., 17—18., 21—23. és 26—29. ábrákon is. A 7. ábrán azt a stratégiát szemléltet­jük, amellyel a pBR322 plazmidba beépítjük az lpp gén promoterét és 5’-nem transzla­tált szakaszát hordozó fragmenst. A célra választott fragmens egy 462 bázispárból álló pKENl 11-ből származó Alul fragmens, ezt sematikusan szemléltetjük az 5. ábra 105A részén. Ez nemcsak a promoter-szekvenciát és az 5’-nem transzlatált szakaszt tartalmaz­za (—45-től a —1-ig és a -j-1 -tői a +39-ig terjedő rész, sorrendben), de tartalmazza az lpp gén teljes adenin-timin-gazdag szegmen­sét, amely a promoter szekvenciát előzi meg. Az lpp promoter szakaszt tartalmazó 462 bázispárból álló Alul fragmens pBR322-be való klónozására a pBR322 EcoRI ésHindlII hasítási helyek közé eső dezoxi-ribonuklein­­sav-fragmenst először kihasítjuk, ahogy azt a 7. ábra 106 jellel jelölt részén szemléltet­jük. Ügy járunk el, hogy 11 pg pBR322 plaz­­mid dezoxi-ribonukleinsavat 11 egység Hindin restrikciós endonukleázzal kezelünk 200 pl alábbi összetételű reakcióelegyben: 10 mmól trisz-hidrogén-klorid, pH=7,5, 10 mmól magnézium-klorid, 60 mmól nátrium-klorid, 6 mmól ß-merkapto-etanol literenként, és 100 pg/ml borjú szérum albumin (ezt a reakcióelegyet a továbbiakban HindlII­­-puffernek nevezzük). A reakciót 37°C hőmérsékleten végezzük 1 órán át. Az emésztés teljessé-válása után fenolos extrakciót végzünk, és a dezoxi-ribo­­nukleinsavakat etanolos kicsapással különít­jük el. A HindlII kohézív végek eltávolítására a dezoxi-ribonukleinsavat 1,5 pl SÍ nukleázzal [Miles Laboratories] kezeljük, 300 pl alábbi összetételű reakcióelegyben: 30 mmól nátrium-acetát, pH=4,25, 0,3 mól nátrium-klorid és 4 mmól cink-szulfát (literenként) (a továbbiakban ezt az elegyet Sl-puffernak nevezzük). A reakciót 1 órán át végezzük 20°C hőmér­sékleten. Ezután a reakció leállítására 30 pl 500 mmólos trisz-hidrogén-kloridot (pH=8,0) és 30 pl 250 mmólos etilén-diamin-tetraecet­­savat adagolunk, majd ezt követően fenol­lal extrahálunk. A fenol eltávolítására az elegyet éterrel extraháljuk, és az alábbi elegy-25 14 gyei szemben dializáljuk, 4°C hőmérsékleten, egy éjszakán át: 0,01 X SSC (SSC: 0,15 mól nátrium-klorid + 0,015 mól nátrium-citrát li­terenként) A dezoxi-ribonukleinsavakat etanolos kicsa­pással különítjük el. Ezután 200 pikomól foszforilezett EcoRI linkért adagolunk, és az elegyet 4 egység T4 dezoxi-ribonukleinsav-ligázzal kezeljük, 12,5 pl 0,6 mmól/1 adenozin-trifoszfátot tar­talmazó ligáz-pufferban. A reakciót 12,5°C hőmérsékleten végezzük 16 órán át. 30 egy­ség EcoRI restrikciós enzim adagolásával kohézív végeket állítunk elő 75 pl EcoRI­­-pufferban. A reakciót 2 órán át 37°C hőmér­sékleten végezzük. A reakció leállítására fe­nollal extrahálunk, és a dezoxi-ribonuklein­savakat etanolos kicsapással különítjük el. Az EcoRI kohézív végeket ligáljuk, és a plazmidot így újra körré zárjuk 0,3 egység T4 dezoxi-ribonukleinsav-ligázzal 20 pl ligáz­­pufferban, amelyhez 0,4 mmól/1 adenozin­­-trifoszfátot adunk. A ligálást 7 órán át 12,5°C hőmérsékleten végezzük. A ligáit dez­­oxi-ribonukleinsav 0,5 pg-nyi alikvot mennyi­ségét használjuk az E. coli JE5519 törzs (NRRL B-15013, F_, aroD, man, argE, lac, gal, rpsL, gyrA, recAl) transzformálására. A törzset Hirota-tól kaptuk (National Insti­tute of Genetics, Mashima, Japán). A törzs az alábbi állandó törzsgyűjteményben van letétbe helyezve: Northern Regional Research Laboratory, U.S. Department of Agriculture, Peoria, Illinois, USA. Tíz ampicillin-rezisz­­tens és tetraciklinre érzékeny transzformánst egy éjszakán át növesztünk 1 ml L-táptalaj­­ban, amelyhez 50 pg/ml ampicillint adtunk. A plazmid dezoxi-ribonukleinsavakat 0,5 ml tenyészetekből izoláljuk a gyors, alkalikus­­-denaturációs módszerrel, amit Bimbóim és Doly írtak le [Nucleic Acids Res., 7, 1513 (1979)]. A terméket restrikciós enzimmel tér­képezve analizáljuk. A plazmidok egyikének szerkezetét a 107 jellel jelzett helyen a 7. áb­rán adjuk meg, ezt pKEN005 jellel jelöljük. A 7. ábra 108 jellel jelölt részén semati­kusan ábrázoljuk azt, ahogy az lpp promotert tartalmazó 462 bázispár nagyságú Alul frag­menst kapjuk. Ügy járunk el, hogy 100 pg pKENl 11 plazmid dezoxi-ribonukleinsavat Mspl restrikciós enzimmel emésztünk 600 pl alábbi összetételű pufferban: 10 mmól trisz-hidrogén-klorid, pH=7,5, 10 mmól magnézium-klorid, 6 mmól kálium-klorid, 1 mmól ditio-treitol literenként, és 100 pg/ml borjú szérum albumin (ezt a reakcióelegyet a továbbiakban Hpal­­-puffernak nevezzük). A reakciót 37°C hőmérsékleten végezzük 3 órán át. (Bár a pKENl 11 több Mspl hasí­tási helyet tartalmaz, csak kettő, számunk­ra érdekest adtunk meg a 7. ábra 109 helyén.J A dezoxi-ribonukleinsav-fragmenseket feno-26 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents