197875. lajstromszámú szabadalom • Eljárás policiklusos aromás amino-alkanol származékok és ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

197875-oxi)-vajsav-etil-észtert 128 ml 3 n sósav­ban oldottunk. .5 perc elteltével az oldatot 200 ml dietil-éterrel mostuk. A vizes oldatot forgó bepárló segítségével betöményítettük, a visszamaradó sűrű olajat lehűtöttük és fe­leslegben vett 50%-os nátrium-hidroxid-oldat­­tal meglúgosítottuk. A képződött olajos amint 3x200 ml dietil-éterrel extraháltuk. Az éteres extraktumokat egyesítettük és bepároltuk. Ilyen módon 63,6 g sűrű olajat kaptunk. Ennek desztillálásával 49,8 g (94%) 2-(ben­­zil-amino)-2-metil-l ,4-butándiolt kaptunk hal­ványsárga olaj alakjában, fp. 168—170°C/ /466 Pa (C, H, N). 2-Amino-2-metil-l,4-butándial-hidroklorid 31,08 g (0,149 mól) 2-(benzil-amino)-2- -metil-l,4-butándiolt 240 ml 95%-os etanol­­ban oldottunk, amely 21 ml (0,25 mól) tö­mény sósavat és 10 g 5%-os palládium/szén katalizátort tartalmazott, és Parr készülék­ben 37 órán át redukáltuk szobahőmérsék­leten és 40 psi nyomáson. A katalizátort szűr­tük, a szűrletet forgó bepárlóval 60°C hő­mérsékletű fürdő alkalmazásával lepároltuk, és ilyen módon 20,91 g (90,2%) 2-amino-2- -metil-1,4-butándiol-hidrokloridot kaptunk tiszta, sűrű, színtelen olaj alakjában, amely­nek az MMR- és tömegspektruma megfelelt a feltételezett szerkezetnek. A vegyületet to­vábbi tisztítás nélkül használtuk fel. G. Car­­dillo és munkatársai [Chem. Comm., 1982, 1308] leírták a fenti vegyulet acetátját, fi­zikai azonosító adatokat azonban nem közöl­tek. 27 AF. példa 10-Klór-antracén-karbonsav 24 g (0,108 mól) antracén-1-karbonsav­hoz 600 ml N-metil-pirrolidinonban (gyár­tó: Eastman) oldott 24 g (0,18 mól) N-klór­­-szukcinimidet (gyártó: Aldrich) adtunk, és a reakcióelegyet 1,5 órán át tartottuk 90°C-on nitrogén alatt. Az elegyet 3,5 liter vízzel hígítottuk, szűrtük, szárítottuk és a csapa­dékot etil-acetátból átkristályos(tottuk. Ilyen módon 16,41 g (59%) 10-klór-antracén-lr -karbonsavat kaptunk, op. 257—277°C, (C, H, Cl). 10-Klór-antracén-l-karbonsav-etil-észter 17,3 g (0,0674 mól) 10-klór-antracén-l­­-karbonsav, 1,0 fnl tömény kénsav és 500 ml abszolút etanol elegyét 3 napig forraltuk visszafolyató hűtő alatt, és 4 A molekula­szitát alkalmaztunk Soxhlet extraháló készü­lékben a víz eltávolítására. Az oldószert el­­távolítottuk, a maradékot pedig megoszlás­nak vetettük alá etil-^acetát és telített nátrium­­-hidrogén-karbonát között. A szerves fázist elválasztottuk, és bepárlás után 14,86 g (77%) 10-klór-antracén-l -karbonsav-etil-ész­tert kaptunk, amelyet további tisztítás nél­kül használtunk fel. 10- Klór-antracén-metanol 14,86 g (0,052 mól) 10-klór-antracén-1- -karbonsav-etil-észter 300 ml tetrahidrofurán­­nal készült oldatához 1,14 g (0,052 mól) lítium-bór-hidridet (gyártó: Alfa-Ventron) adtunk, és a reakcióelegyet 16 órán át for­raltuk visszafolyató hűtő alatt. Az elegyet jeges vízbe öntöttük, és sósavval p.H=2 ér­tékig savanyítottuk. A szilárd anyagot szűr­tük, 500 ml vízzel mostuk, levegőn szárí­tottuk, majd 500 g szilikagélen kromatogra­­fáltuk, eluáló oldószerként etil-acetátot hasz­nálva. Az oldószert forgó bepárló segítségé­vel lepároltuk, és így szilárd anyagot kaptunk, amelyet szén-tetrakloridból kristályosítottunk, így 10,3 g (81%) 10-klór-l-antracén-meta­­nclt kaptunk, op. 138—140°C, (C, H, Cl). 10-Klór-antracén-l -karbaldehid 8,8 g (0,036 mól) 10-klór-l-antracén-me­­tanolt 200 ml diklór-metánban oldottunk, és az oldatot 15 g (0,059 mól) bárium-perman­­ganáttal (gyártó: Aldrich) kezeltük 3 napig, és rövid ideig forrásig melegítettük. A reak­cióelegyet szűrtük, és a szűrletet szárazra pároltuk. A maradékot preparatív nagynyo­mású folyadékkromatográfiával kromatogra­­fáltuk, eluáló oldószerként toluolt használva. Ilyen módon 6,0 g (69%) kissé szennyezett 10 klór-antracén- 1-karboxáldehidet kaptunk, amelyet további tisztítás nélkül használtunk fel. AG. példa 3-Nitro-2,4-pentándiol 73,3 g (1,2 mól) nitrometán (gyártó: Aldrich) és 158,6 g (3,6 mól) acetaldehid (gyártó: Eastman) oldatát jeges fürdőn le­hűtöttük. Hozzáadtunk 80 ml vizet és 0,40 g kalcium-hidroxidot, majd a reakcióelegyet 8 órán át kevertük nitrogén alatt, széndioxid­dal semlegesítettük és szűrtük. A szűrletet folyamatosan extraháltuk 1 liter diklór-me­­tánnal 6 órán át. A diklór-metános extrak­­tumot vákuumban bepárolva 114,6 g (77%) nyers 3-nitro-2,4-pentándiolt kaptunk halvány­­sárga szirup alakjában. Ez az anyag instabil voyt, és további tisztítás nélkül használtuk fel Z. Eckstein és T. Urbanski [Roczniki Chem., 26, 571 (1952)] szintén beszámolt ennek a terméknek a szintéziséről és nyers alakban való elkülönítéséről. (2alfa,4alfa,5alfa,6alfa)-4,6-DimetiI-5-nit­ro-2-fenil-l ,3-dioxán A fentiek szerint előállított nyers 115 g (0,77 mól) 3-nitro-2,4-pentándiol, 81,7 g (0,77 mól) benzaldehid (gyártó: Fisher) és 1,28 g p-toluol-szulfonsav (gyártó: Fisher) 400 ml benzollal készült oldatát 1,5 órán át forraltuk visszafolyató hűtő alatt, miközben azeotrópos deszti 11 ációva 1 eltávolítottuk a vi­zet. Az oldószert vákuumban lepároltuk, a nyers terméket (amely összetett keverék volt) 150 ml abszolút etanolban oldottuk. 36 óra elteltével a képződött kristályokat elkülöní-28 15 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents