197870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászati hatású 8-(rövidszénláncú alkil)-biciklo [4,2,0]-oktán származékok, valamint ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

197870 nyomáscsökkentő és koleszterin szintet csök­kentő szerekként. A jelen találmány szerinti vegyületek a prosztaciklinhez hasonló hatás-spektrum ak­tivitást mutatnak. Mégis, a prosztaciklinnel összehasonlítva, amelynél a terápiás hatás értékéből sokat levon a vegyület nagymértékű kémiai instabilitása, a jelen találmány sze­rinti vegyületek megtartják nagy biológiai ak­tivitásukat, ugyanakkor lényegesen nagyobb a kémiai stabilitásuk. Előnyös tulajdonságaik alkalmassá teszik ezeket, hogy jó hatású meg­előző és/vagy gyógyító szerekként kerülje­nek alkalmazásra, különösen érrendszeri rendellenességek és betegségek kezelésére. Számos ilyen vegyület szelektív antitrombo­­tikus hatású; ezek terápiás hatásuk kifejtése­kor a vérnyomásra jelentős befolyást nem gyakorolnak. A találmány szerinti vegyületek a gyomorsav kiválasztódást is gátolják. A találmány szerinti hatóanyagokat tar­talmazó gyógyászati készítményekkel való ke­zelés a kardiovaszkuláris rendszerre ható gyógyszerek esetében szokásos módokon tör­ténhet. így például orális, parenterális, topí­­kális vagy más kezelési módot alkalmazha­tunk. A kívánt alkalmazási módtól függően a készítmények szilárd, félkemény vagy fo­lyékony alakban, például tabletta, kúp, pi­rula, kapszula, por, folyadék, szirup stb. alak­jában, előnyösen meghatározott dózisokat tar­talmazó adagolási egységek alakjában készít­hetők. A készítmények valamely szokásos, gyógyászatilag elfogadható vívőanyagot vagy bígítószért és valamely (1), (2) vagy (3) általános képletű hatóanyagot és/vagy ennek gyógyászatilag elfogadható sóját, továbbá adott esetben más gyógyhatású anyagokat, vívőanyagokat, segédanyagokat stb. tartal­mazhatnak. A találmány kiterjed olyan gyógyszerké­szítmények előállítására is, amelyek ható­anyagként valamely gyógyászatilag hatásos mennyiségű (1), (2) és (3) általános képletű vegyületet vagy annak gyógyászatilag elfo­gadható, nem toxikus sóját vagy észterét tar­talmazzák vivőanyag és/vagy egyéb gyógy­szerészeti segédanyag kíséretében. A beadandó hatóanyag mennyisége függ a kezelendő betegtől, az eset súlyosságától, a beadás módjától és a kezelőorvos döntésétől. Mégis, a hatásos napi adag 0,001 —15 mg/kg előnyösen 0,01—3 mg/kg körül lehet. 70 kg-os átlagsúlyú betegre számítva ez a mennyiség napi 0,07—1000 mg-ot, előnyösen 0,7— 210 mg-ot jelent. A találmány szerinti új vegyületeket tar­talmazó gyógyszerkészítmények előállítása a szokásos módszerekkel történhet. A készítmé­nyek általában 0,001 — 10 tömegszázalék ha­tóanyagot és 90—99,999 tömegszázalék vivő­anyagot és/vagy egyéb segédanyagot tartal­mazhatnak. Szilárd készítményekhez a szokásos, nem toxikus, szilárd vivőanyagok, például gyógy­9 6 szerészeti minőségű mantin, tejcukor, kemé­nyítő, magnézium-sztearát, nátrium-szachari­nét, talkum, cellulóz, glükóz, magnézium-kar­bonát és hasonlók alkalmazhatók. Végbélkú­pok készítéséhez vivőanyagként például poli­­alkilén-glikolokat, így polipropilén-glikolt használhatunk. A folyékony készítményeket például a hatóanyagnak a folyékony vivő­­anyagban való oldásával, nagy diszpergá­­lásával készíthetjük és kívánt esetben gyógy­szerészeti segédanyagokat adhatunk hozzá. Vívőanyagként például víz, sóoldat, vizes dextróz oldat, glicerin, etil-alkohol és hason­lók alkalmazhatók; ily módon oldatokat vagy szuszpenziókat készítünk. Kívánt esetben a beadandó készítmény kis mennyiségű, nem toxikus kiegészítő anyagokat is tartalmaz­hat, például nedvesítő vagy emulgeáló szere­ket, pH-puffer anyagokat és hasonlókat, pél­dául nátrium-acetátot, szorbit-monolaurátot, trietanol-amin-oleátot stb. Az ilyen készítmé­nyek előállítása önmagában ismert és a szak­ember számára kézenfekvő módon történhet, például a Remington’s Pharmaceutical Sci­ences, Mack Publishing Company, Easton, Pennsylvania, 15. kiadásban (1975) leírtak szerint. Parenterális kezelés céljaira általában szubkután, intramuszkuláris vagy intravénás beadásra alkalmas injekciós készítményeket állítunk elő. Ezek a szokásos módon készül­hetnek, oldatok, szuszpenzíók, vagy a beadás előtt oldattá, szuszpenzióvá vagy emulzióvá alakítható szilárd készítmények alakjában. Vívőanyagként víz, sóoldat, dextróz, glicerin, etilalkohol és hasonlók alkalmazhatók. Kí­vánt esetben az ilyen készítmények is tar­talmazhatnak kis mennyiségben nem toxikus adalékanyagokat, például nedvesítő és emul­­gáló szereket, pH-puffer anyagokat, például nátrium-acetátot, szorbítán-monolaurátot, trí­­etanol-amin-oleátot és hasonlókat is. Parenterális beadásra újabban a hatóanya­got lassan vagy késleltetetten felszabadító implantációs készítményeket alkalmaznak; ezekkel az adagolás állandó szintje tartható fenn, v.ö. például 3 710 795 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás. A végbélkúpok készítéséhez szokásos kötő- és vívőanyagokat, például polialkilén-glikolo­­kat vagy triglicerideket használhatunk. Ilyen kúpokat készíthetünk olyan keverékekből, amelyek0,5—10%,előnyösen 1—2% hatóanya­got tartalmaznak. A találmányt az alábbi köztitermék-elő­­állítási módszerek ismertetésével és példák­kal szemléltetjük, anélkül azonban, hogy ta­lálmányunkat ezekre a példákra korlátoznánk. 1. köztitermék-előállitási példa A) 8-endo-klór-8-exo-metil-biciklo [4,2.0] - okt-2-én-7-on és 8-exo-k!ór-8-endo-metil-bicik­­lo[4 2.0) okt-2-én-7-on és hasonló (IIA) illetve (I1B) általános képletű vegyületek előállítá­sa 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents