197852. lajstromszámú szabadalom • Autokláv laboratóriumi anyagvizsgálathoz

197852 tével reakciós komponensek nyomai rakód­nak le, amelyek eltávolítása a reakciós tér tisztaságát veszélyezteti, és az idegenanyag­tartalom meghatározásának lehetőségeit kor­látozza. A gyűrűs horonynak a reakciós kom­ponensek nyomaitól történő megtisztításához a toruszalakú gyűrűt el kell távolítani, amely­nek során a toruszalakú gyűrű, illetve a fe­dél megsérülhet, élettartama jelentősen meg­rövidülhet. A fenti reakciós hüvely-fedél konst­rukció hiányossága továbbá, hogy nem teszi lehetővé a vizsgálandó minták gőz- gáz-fel­oldását, a vizsgálandó minta feloldási folya­matának és az oldószer desztillációjának az autokláv függőleges tengelye mentén hőmér­­sékletgradien létrehozása által történő össze­kapcsolását, valamint a matrixelem és az ide­­genanyag-elemek szétválasztását. Az ismert autoklávval ezen kívül nyerhető idegenanyag­­-elemek analitikai koncentrátuma sem, így nincs lehetőség arra, hogy a matrixelem és az idegenanyag-elemek feloldása és szétválasztá­sa az idegenanyag-elemek analitikai koncent­­rátumának segítségével több vizsgálandó mintára egyetlen reakciós hüvelyben történ­jen. A találmánnyal célunk olyan laboratóri­umi — analitikai — autokláv kialakítása, amelyben a reakciós hüvely és a hermetizá­­ló elemének konstrukciója a reakciós hüvely többszöri felhasználása esetén is megbízha­tó tömítést biztosít, és amely megengedi a vizsgálandó anyagok oldási hőmérsékletének 160°C fölé történő emelését, ugyanakkor a szennyződés lehetőségének kizárásával a vizs­gálandó anyag analízisének tisztaságát nö­veli. A kitűzött feladat megoldására olyan, la­boratóriumi anyagvizsgálatra alkalmas auto­­klávot alakítottunk ki, amelynek külső háza, a külső házhoz kapcsolódó fedele és a fede­léhez kapcsolódó lezárószerkezete, továbbá a külső házban elrendezhető, előnyösen flu­or-tartalmú anyagból kialakított reakciós hüvelye és azt hermetikusan lezáró záróku­pakja van, amely zárókupak hengeres rész­ből és gyűrűs hornyot képező peremből épül fel. A találmány lényege, hogy a hengeres reakciós hüvely felső részén külső csonka­­kúpfelületet és gyűrűalakú nyakat képeztünk ki, előnyösen úgy, hogy a felfelé összetartó alkotójú csonkakúpfelület felfelé haladva a nyak külső hengerfelületében folytatódik, to­vábbá a csonkakúpfelület és a nyak külső hengerfelülete a. zárókupak peremének lefe­lé néző homlokfelületével a reakciós hüvely hermetikus lezárását képezően van illeszt­ve, és a nyak belső felülete a zárókupak hen­geres részével érintkezik. A reakciós hüvely és zárókupakjának ta­lálmány szerinti konstrukciója — a nyak és a kapcsolódó csonkakúpfelület, amelyek a zárókupak peremének homlokfelületével alak­­záró kapcsolatban vannak — az autokláv hossztengelye mentén megbízható hermetizá­­lást biztosít külön tömítés alkalmazása nél­3 kül is, ami a zárókupak peremének homlok­felülete és a nyak és csonkakúpfelület talál­kozási vonala közötti „együttműködés" kö­vetkeztében a reakciós hüvely és zárókupak többszöri felhasználása esetén is megvalósul. A hermetizálás megbízható létrejöttének ugyanakkor előfeltétele a nyak belső felüle­te és a zárókupak hengeres része közötti alak­­záró kapcsolat is. A másik találmányi célkitűzés, hogy a vizs­gálandó minta oldási hőmérséklete az ismert konstrukcióknál megengedett 160°C fölé nö­velhető legyen — a találmány szerinti konst­rukcióval mintegy 230°C-ig—, a találmány szerinti konstrukcióban azáltal valósul meg, hogy a fűtőegység és a reakciós hüvely vé­kony fenekének teljes felülete között, amelyen a vizsgálandó minta elhelyezkedik, az auto­kláv külső házának fenekén keresztül köz­vetlen hőátadás jön létre, így a vizsgálan­dó minta hőmérséklete a hermetikus lezárást biztosító részek, vagyis a zárókupak pere­mének homlokfelülete, illetve a reakciós hü­vely nyaka és külső csonkakúpfelülete túl­­hevítése nélkül növelhető. A reakciós hüvely és a zárófedél találmány szerinti geometriai kialakítása a nehezen hoz­záférhető, így nehezen öblíthető (tisztítha­tó) részeket kiküszöböli így a reakciós hü­vely és a zárófedél egymást követő vizsgá­latokhoz történő előkészítése egyszerűbbé és gyorsabbá válik, és ugyanakkor nagytisz­taságú anyagvizsgálatot tesz lehetővé. A tisz­taság növelésével az idegenanyag-tartalom vizsgálatának növekedései is kiszélesednek. Az a körülmény, hogy a reakciós hüvelynek a zárókupakban rögzíthető nyaka, a záróku­paknak pedig a reakciós hüvelybe alakzáró­­an benyúló hengeres része van, gmi a záró­­kupak megbízható rögzítését — a reakciós hüvely hermetikus lezárását — az autokláv külső házán kívül is biztosítja, lehetőséget ad vizsgálandó minták és komponensek több reakciós hüvelyben történő előzetes elhelye­zésére, ami viszont a kutatók munkaidejé­nek racionálisabb kihasználását teszi lehe­tővé. Azáltal, hogy az autokláv üzemelteté­se során a reakciós hüvely nyaka a külső ház anyagával nem érintkezik, a minta oldatának a reakciós hüvelyből valamely laboratóriu­mi készülékre történő áttöltése során a min­tának az autokláv anyaga általi szennyező­­.dése kizárt. A találmány szerint célszerű a reakciós hüvely felső részét úgy kialakítani, hogy a csonkakúpfelület és a nyak a reakciós hüvely zárókupakjának gyűrűs hornyába olyan mély­ségben nyúlik be, hogy a zárókupak peremé­nek homlokfelülete a nyak külső felületével és a csonkakúpfelülettel azok találkozási vo­nala mentén érintkezik. Az ilyen érintkezés lehetővé teszi a reakciós hüvely tömített (her­metikus) lezárását az autokláv hossztenge­lye mentén tömítőbetét alkalmazása nélküli a reakciós hüvely anyagának „együttműkö­4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents